Ültem az iskolapadban, bámultam kifelé az ablakon arra gondolva: ,,Már csak pár hét, és végre itt a nyár!” A tavasz hamarosan nyárba fordult, és leírhattam a számomra egyik legkedvesebb szót: VAKÁCIÓ!!! Már tavasszal gondosan megterveztem, mit fogok csinálni a nyáron. Átnyújtottam a szüleimnek a 2 oldalas listát, akik gyors átolvasás után egyre csökkentették. Kihúzták a listáról az ejtőernyőzést, vízisíelést, a kígyóbűvölést, és amit tényleg nem értettem, a krokodilsimogatást is. Fájt a szívem azokért a kalandokért, de nem baj, gondoltam, maradt itt még 30, amiktől igazán jól érezhetem magam.

A nyár első hónapjában azokat a rokonaimat látogattam meg, akiket nagyon szeretek és fontosak a számomra. Jó volt újra látni őket. Júliusban felgyorsultak az események, sokat segítettem a szüleimnek, nagyszüleimnek, és nagyon jól éreztem magam, amikor az unokatestvéreimmel lehettem. Gyakran volt borús az idő, ilyenkor állatkertbe, termálfürdőbe vagy a barátainkhoz mentünk el. Az augusztust nagyon vártam, mert hosszú idő után családi nyaralásra mentünk. A nyaralást az imádott Balatonon töltöttük. Minden nap megmártóztunk a hűsítő habokban, kirándultunk, kirakodóvásárokban nézelődtünk, és esténként koncertekre jártunk. Minden nap hamburgert kértem, mert szerintem a balatoni hamburger a világon a legfinomabb. Nagyon jó volt!!! Sajnos ez az egy hét gyorsan elillant, és mikor hazaértünk, akkor jutott eszembe, hogy már csak pár nap van az iskoláig. Ezt a pár napot a kedvenc könyvem elolvasásával töltöttem.

Egy csendes estén a csillagos eget néztem, és arra gondoltam, az életünk része az elmúlás. Múlik az idő, a napok, hetek, évszakok, csak egy valami örök: a szívünkben élő remény, a boldogság és a csillagok.

Borsos Réka (7.a)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium