ZALAEGERSZEG K-I VÍZBÁZISRÓL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁSA, VÍZELLÁTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

A fejlesztés célja a Zalaegerszeg K-i vízbázisról ellátott települések ivóvízminőség javítása és a vízellátás biztonságának fokozása, nyersvíz-vezetékek kiváltása, új tisztítási technológia alkalmazása a Zalaegerszeg Keleti Vízműtelepen, valamint a zalaszentiváni rendszer átkötése a zalaegerszegi hálózatra.

Így Zalaegerszeg egy része, Bocfölde, Sárhida, valamint Zalaszentiván, Alibánfa, Zalaszentlőrinc települések egészséges ivóvíz igénye hosszú távon és fenntarthatóan biztosítható.



A projekt részletes bemutatása

A megoldandó probléma

A jelenlegi kiépítés szerint Keleti vízbázis kevert nyersvízének vas, mangán, ammónium tartalma magasabb a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben szereplő határértékeknél, illetve egyes kutak gáztartalma gázmentesítést igényel. A vas, mangán eltávolítására tisztítási technológia áll rendelkezésre, amely során az ammónium és a gáztartalom is határérték alá csökken.

A vízellátását biztosító kutak által termelt vízmennyiség csúcsidőszakban éppen elegendő, de bármely kút meghibásodása vízkorlátozást, vízhiányt okozhat, így a vízbázis kapacitásának fejlesztésére is szükség van a jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott 15.000 m3/d mértékig. Ezen túlmenően a Keleti vízbázis a Nyugati vízbázis stratégiai tartalékául is szolgál, így a vízmennyiség stabil biztosítás elengedhetetlen.

Zalaegerszeg Keleti vízbázisnál a nyersvíz vezetékszakaszok anyaga jellemzően azbesztcement, amelyek másodlagos szennyeződések forrásaként vízminőség romlást okozhatnak.

Ezen túlmenően a jelenlegi vezetékrendszer kapacitása a korábbi vízigények és kútkapacitásokhoz került kiépítésre. Napjainkra azonban a vízfogyasztás számottevően lecsökkent (országos tendencia), emiatt a tartózkodási idő jelentősen megnövekedett, amely kedvezőtlen vízminőségi változásokhoz és lerakódásokhoz vezet. A lerakódások következtében a hálózati tisztítási szükséglet gyakorivá vált, amely vízveszteséget és üzemeltetési költségnövekedést okoz. Ezért szükséges a nyersvíz-vezetékek kiváltása.

A kutak vize a keleti vízmű telephelyére érkezik be több irányból, majd egyesülve lép be a szűrőgépházba.

Tehát a vízmű technológiai fejlesztése egyrészt a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő víz stabil és biztonságos biztosítása miatt szükséges, másrészt a vízműtelep gazdaságos és könnyű üzemeltethetősége is megkívánja.

A szolgáltatott víz minősége vonatkozásában elmondható, hogy az átlagos értékek nem lépik túl az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben meghatározott határértékeket. Az elmúlt négy évben azonban vas, mangán, illetve ammónium vonatkozásában történtek határérték túllépések. A Zalaegerszeg Keleti Vízmű esetében a vas hét, a mangán százharminchét, alkalommal haladta meg a megengedett mértéket.

A fentieken túl a Zalaegerszeg Keleti Vízműből szolgáltatott víz esetében a mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők vonatkozásában is történtek határérték túllépések.

Zalaszentiváni Vízműrendszer

A Zalaszentiváni Vízműtelep Zalaszentiván, Alibánfa és Zalaszentlőrinc település vízellátását biztosítja.

A korábban megépült önálló vízműrendszer a 4 település ellátására önálló kúttal /30-as/ vízkezelő technológiával, tárolóval, hálózati szivattyúval és víztoronnyal rendelkezett. Mára a kút ki lett vonva a termelésből, és a Zalaegerszeg keleti vízbázis 29-es kútjáról kapják a vizet. A kút vize vasat, mangánt és metánt is tartalmaz, ezért a meglévő vastalanítóra kerül, majd a vízműtelepen lévő 100 m3-es tisztavíz tárolóba. A hálózati szivattyúk innen emelik a hálózatra, valamint a hálózati nyomásfokozóra. A technológia elavult, és e mellett csúcsfogyasztás esetén Zalaszentiván ÉNY-i részén a szükséges nyomásértékek nem biztosítottak.

Zalaszentiván település magasabban fekvő fogyasztási helyeiről alacsony víznyomásra illetve időszakos vízhiányra vonatkozó fogyasztói panaszok érkeztek, továbbá a víztisztítási technológia nem megfelelő működése vízminőségi problémákat (vas, mangán és ammónium) okoz. A vízellátást jelenleg a vízműtelepen levő aknába telepített négy frekvenciaváltós szivattyú biztosítja direkt nyomásfokozással. Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy csúcsvízigények esetén a szivattyúk nem képesek a szükséges vízmennyiséget biztosítani, emiatt a hálózat magasabban fekvő pontjairól lefolyik a víz.

A vízművek területén iskolák, óvodák működnek ezzel is növelve a kifogástalan minőségű ivóvíz iránti igényt. Ammóniumból, biológiai átalakító tevékenység -un. nitrifikáció- útján nitrit képződhet. Határérék feletti nitrit koncentrációjú ivóvíz fogyasztása várandós anyák, az újszülöttek és csecsemők egészségét veszélyezteti. Annak érdekében, hogy a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben szereplő határértékeket folyamatosan biztosítani lehessen, az elavult technológia fejlesztésére van szükség a meglévő vízmű telepen, figyelembe véve, hogy a jelenleg alkalmazott technológiai megoldás hosszabb távon sem műszakilag, sem gazdaságilag nem fenntartható.

Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei

A végső változatelemzés alapvetően a költséghatékonysági elemzésre épül, amely biztosítja, hogy a projekt fő célját – az egészséges ivóvízzel történő ellátást – a lehető legkisebb ráfordítással érjük el.

A végső alternatívák kialakítását megelőzte egy szélesebb körű koncepcionális elemzés, amelynek keretében az egyes szóba jöhető megoldásokat műszaki, környezetvédelmi, jogszabályi és társadalmi‐gazdasági szempontból is vizsgáltuk.

A végső változatelemzésbe már csak olyan változatok kerültek be, amelyek minden szempontból megfelelnek a követelményeknek, és a közülük történő választást az adott változat beruházási és működési költségigénye határozta meg.

Így kizárásra került a” másik vízellátó rendszerhez való csatlakozás” alternatíváinak vizsgálata során, a Zalaegerszegi és a Zalaszentiváni ivóvízellátó rendszerének rákötését más, közeli vízbázisra, vagyis
  • A Keleti vízbázis esetében a 3000 m3/d rekonstrukciós fejlesztésének kiváltását
  • A teljes, a vízminőségileg kifogásolható Keleti vízbázis és a tisztítótelep kiváltását 15 000 m3/d kapacitással
  • Zalaszentiváni ivóvíz rendszerátkötése más vízbázisokra - vízigény 300 m3/d

A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA

A fejlesztési szükségszerűséget alátámasztó szakpolitikák, programok hatályos jogszabályok

Az érintett települések ivóvízminőség javításának szükségességét alapvetően az Európai Unióval kötött Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségünk, valamint az EU-s szabályozással harmonizált hazai jogi szabályozás alapozza meg.

A jogszabályi előírások és az aktuális helyzet közötti eltérés

A keleti vízbázis kútjainak felénél a víz gáztartalma meghaladja a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendeletben meghatározott határértéket, illetve a kevert nyersvíz vas, mangán és ammónium tartalma magasabb a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben szereplő határértékeknél.

A fentieken túl – az Üzemeltető elmondása alapján – a Zalagerszeg Keleti Vízműből szolgáltatott víz esetében a mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők vonatkozásában is történtek határérték túllépések. A települések vízellátása tekintetében hatósági bírság kiszabására nem került sor.

A Zalaszentiváni Vízműtelep vonatkozásában a hálózatban a nitrit több alkalommal haladta meg a megengedett mértéket. A legfrissebb mérési eredmények tanúsága szerint a spontán nitrifikáció miatt a jelentős egészségügyi kockázatot jelentő nitrit szennyezés megjelenése a hálózatban egyre gyakoribb!

Gazdasági eredetű szükségesség

A fejlesztés gazdasági szükségszerűségét támasztja alá, hogy a rossz vízminőség csökkenti a térségben a vállalkozási kedvet.

Kedvezőtlen gazdasági hatása lehet a rossz minőségű ivóvíz által az emberi egészségben okozott károknak is, mivel felesleges kiadásokra kényszeríti az érintetteket.

Kedvezőtlen társadalmi, és egyben gazdasági hatás jelentkezhet abban is, hogy az ivóvízproblémák miatt gazdaságilag aktív népesség egy része elköltözik az érintett településekről, így kevesebb személyi jövedelem-adó kerül vissza az Önkormányzatok költségvetésébe.

Társadalmi szükségszerűség

A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki.

Közegészségügyi szempontból szükséges a jelenleg szolgáltatott víz vas, mangán és ammónium tartalmának, valamint a mikroszkópos biológiai vízminőségi paramétereinek határértékre történő csökkentése, így a jogszabályban előírt megfelelő minőségű ivóvíz biztosítható. A vízművek területén iskolák, óvodák működnek ezzel is növelve a kifogástalan minőségű ivóvíz iránti igényt. Annak érdekében, hogy a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben szereplő határértékeket folyamatosan biztosítani lehessen, az elavult technológia fejlesztésére, vagy kiváltására van szükség, figyelembe véve, hogy a jelenleg alkalmazott technológiai megoldás hosszabb távon sem műszakilag, sem gazdaságilag nem fenntartható.

A projekt megvalósítása után nyújtott szolgáltatás iránti igényről szóló előrejelzést és indoklását a költség-haszon elemzéshez szükséges 30 éves referencia időszakra vonatkozóan a 2.2.1. fejezet tartalmazza (víztermelési és fogyasztási adatok előrejelzése).

A támogatás összege: 3 324 159 141 Ft

Galéria