Herszon

A település helyén levő Sándor erődöt eredetileg az oroszok építették a kozákok számára, akik az Orosz Impérium déli határait védték a török és tatár támadásokkal szemben. Hasonlóan Ukrajna más déli részéhez, a tartomány gazdag bronzkori régészeti leletekben.
Az időszámítás előtti századokban a herszoni puszta a Szkíta Állam része volt, az időszámítás utáni századokban szláv települések jelentek meg a területén. A XX-XIII. században a Kijevi Oroszország része lett, de a tatár-mongol invázió után a Krími Kánság ellenőrzése alá került, amellyel együtt a XV. században az Oszmán Birodalom része lett. A XVIII. század folyamán a kozákok, az ukrán nép legkiválóbb harcosai számos erődöt alapítottak a szlávok lakta területek déli peremén, a törökökkel és tatárokkal vívott harc bázisaiként. Ennek köszönhetően a muzulmán ellenőrzés egyre gyengült és 1774-ben a terület az Orosz Impériumhoz került. 1778-ban megalakult Herszon városa, 1803-ban pedig Herszon tartomány székhelye lett. Ukrán, orosz és német telepesek nagy szerepet játszottak a régió további fejlesztésében.
Jelenleg a 375 ezer lakosú Herszon város 3 kerületre osztott, lakosságának nagy része ukrán, de mellettük nagy számban élnek oroszok, beloruszok és lengyelek is. A város fontos folyami, tengeri és ipari központ, főleg hajó-, gép-, és konzerviparáról híres.
Herszon és Zalaegerszeg az 1970-es évek elején teremtett élő kapcsolatot egymással, e kapcsolat jegyében a