A projekt részletes bemutatása

A probléma

Az eredeti kiépítés szerint a Keleti vízbázis kevert nyersvízének vas, mangán, ammónium tartalma magasabb volt a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben szereplő határértékeknél, illetve egyes kutak gáztartalma gázmentesítést igényelt. A vas, mangán eltávolítására tisztítási technológia állt rendelkezésre, amely során az ammónium és a gáztartalom is határérték alá csökkent.

A vízellátását biztosító kutak által termelt vízmennyiség csúcsidőszakban éppen elegendő volt, de bármely kút meghibásodása vízkorlátozást, vízhiányt okozhatott, így a vízbázis kapacitásának fejlesztése is szükséges volt, az akkori vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott 15.000 m3/d mértékig. Ezen túlmenően a Keleti vízbázis a Nyugati vízbázis stratégiai tartalékául is szolgált, így a vízmennyiség stabil biztosítása elengedhetetlen volt.

Zalaegerszeg Keleti vízbázisnál a nyersvíz vezetékszakaszok anyaga jellemzően azbesztcement volt, amelyek másodlagos szennyeződések forrásaként a vízminőség romlását okozhatták.

Ezen túlmenően az előző vezetékrendszer kapacitása a korábbi vízigények és kútkapacitásokhoz került kiépítésre. Napjainkra azonban a vízfogyasztás számottevően lecsökkent (országos tendencia), emiatt a tartózkodási idő jelentősen megnövekedett, amely kedvezőtlen vízminőségi változásokhoz és lerakódásokhoz vezetett. A lerakódások következtében a hálózat tisztítási szükséglet gyakorivá vált, amely vízveszteséget és üzemeltetési költségnövekedést okozott. Ezért volt szükséges a nyersvíz-vezetékek kiváltása.

A kutak vize a keleti vízmű telephelyére érkezett be több irányból, majd egyesülve lépett be a szűrőgépházba. Tehát a vízmű technológiai fejlesztése egyrészt a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő víz stabil és biztonságos biztosítása miatt volt szükséges, másrészt a vízműtelep gazdaságos és könnyű üzemeltethetősége is megkívánta. A szolgáltatott víz minősége vonatkozásában elmondható, hogy az átlagos értékek nem lépték túl az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben meghatározott határértékeket. Az elmúlt négy évben azonban vas, mangán, illetve ammónium vonatkozásában történtek határérték túllépések. A Zalaegerszeg Keleti Vízmű esetében a vas hét, a mangán százharminchét, alkalommal haladta meg a megengedett mértéket. A fentieken túl a Zalaegerszeg Keleti Vízműből szolgáltatott víz esetében a mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők vonatkozásában is történtek határérték túllépések.

Zalaszentiváni Vízműrendszer

A Zalaszentiváni Vízműtelep Zalaszentiván, Alibánfa és Zalaszentlőrinc település vízellátását biztosítja.

A korábban megépült önálló vízműrendszer a 4 település ellátására önálló kúttal /30-as/ vízkezelő technológiával, tárolóval, hálózati szivattyúval és víztoronnyal rendelkezett. A kút ki lett vonva a termelésből, és a Zalaegerszeg keleti vízbázis 29-es kútjáról kapták a vizet. A kút vize vasat, mangánt és metánt is tartalmazott, ezért a meglévő vastalanítóra került, majd a vízműtelepen lévő 100 m3-es tisztavíz tárolóba. A hálózati szivattyúk innen emelték a hálózatra, valamint a hálózati nyomásfokozóra. A technológia elavult volt, és e mellett csúcsfogyasztás esetén Zalaszentiván ÉNY-i részén a szükséges nyomásértékek nem voltak biztosítva.

Zalaszentiván település magasabban fekvő fogyasztási helyeiről alacsony víznyomásra illetve időszakos vízhiányra vonatkozó fogyasztói panaszok érkeztek, továbbá a víztisztítási technológia nem megfelelő működése vízminőségi problémákat (vas, mangán és ammónium) okozott.

A vízellátást a vízműtelepen levő aknába telepített négy frekvenciaváltós szivattyú biztosította direkt nyomásfokozással. Az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatták, hogy csúcsvízigények esetén a szivattyúk nem voltak képesek a szükséges vízmennyiséget biztosítani, emiatt a hálózat magasabban fekvő pontjairól lefolyt a víz.

A vízművek területén iskolák, óvodák működnek ezáltal is növekedett a kifogástalan minőségű ivóvíz iránti igény. Ammóniumból, biológiai átalakító tevékenység -ún. nitrifikáció- útján nitrit képződhet. Határérék feletti nitrit koncentrációjú ivóvíz fogyasztása várandós anyák, az újszülöttek és csecsemők egészségét veszélyezteti. Annak érdekében, hogy a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben szereplő határértékeket folyamatosan biztosítani lehessen, az elavult technológia fejlesztésére volt szükség a meglévő vízmű telepen, figyelembe véve, hogy az alkalmazott technológiai megoldás hosszabb távon sem műszakilag, sem gazdaságilag nem volt fenntartható.

Megoldás és a változatelemzés eredményei:

A végső változatelemzés alapvetően a költséghatékonysági elemzésre épült, amely biztosítja, hogy a projekt fő célját – az egészséges ivóvízzel történő ellátást – a lehető legkisebb ráfordítással érjük el.

A végső alternatívák kialakítását megelőzte egy szélesebb körű koncepcionális elemzés, amelynek keretében az egyes szóba jöhető megoldásokat műszaki, környezetvédelmi, jogszabályi és társadalmi‐gazdasági szempontból is vizsgáltuk. A végső változatelemzésbe már csak olyan változatok kerültek be, amelyek minden szempontból megfelelnek a követelményeknek, és a közülük történő választást az adott változat beruházási és működési költségigénye határozta meg.

Így kizárásra került a „másik vízellátó rendszerhez való csatlakozás” alternatíváinak vizsgálata során, a Zalaegerszegi és a Zalaszentiváni ivóvízellátó rendszerének rákötését más, közeli vízbázisra, vagyis

• A Keleti vízbázis esetében a 3000 m3/d rekonstrukciós fejlesztésének kiváltását,
• A teljes, a vízminőségileg kifogásolható Keleti vízbázis és a tisztítótelep kiváltását 15 000 m3/d kapacitással
• Zalaszentiváni ivóvíz rendszerátkötése más vízbázisokra - vízigény 300 m3/d

A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA

A fejlesztési szükségszerűséget alátámasztó szakpolitikák, programok hatályos jogszabályok

Az érintett települések ivóvízminőség javításának szükségességét alapvetően az Európai Unióval kötött Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségünk volt, valamint az EU-s szabályozással harmonizált hazai jogi szabályozás alapozta meg.

A jogszabályi előírások és az aktuális helyzet közötti eltérés

A keleti vízbázis kútjainak felénél a víz gáztartalma meghaladta a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendeletben meghatározott határértéket, illetve a kevert nyersvíz vas, mangán és ammónium tartalma magasabb volt a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben szereplő határértékeknél.

A fentieken túl – az Üzemeltető elmondása alapján – a Zalaegerszeg Keleti Vízműből szolgáltatott víz esetében a mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők vonatkozásában is történtek határérték túllépések. A települések vízellátása tekintetében hatósági bírság kiszabására nem került sor.

A Zalaszentiváni Vízműtelep vonatkozásában a hálózatban a nitrit több alkalommal haladta meg a megengedett mértéket. A legfrissebb mérési eredmények tanúsága szerint a spontán nitrifikáció miatt a jelentős egészségügyi kockázatot jelentő nitrit szennyezés megjelenése a hálózatban egyre gyakoribb volt!

Gazdasági eredetű szükségesség

A fejlesztés gazdasági szükségszerűségét támasztotta alá, hogy a rossz vízminőség csökkentette a térségben a vállalkozási kedvet.

Kedvezőtlen gazdasági hatása lehetett a rossz minőségű ivóvíz által az emberi egészségben okozott károknak is, mivel felesleges kiadásokra kényszeríti az érintetteket.

Kedvezőtlen társadalmi, és egyben gazdasági hatás jelentkezhetett abban is, hogy az ivóvízproblémák miatt gazdaságilag aktív népesség egy része elköltözött az érintett településekről, így kevesebb személyi jövedelem-adó került vissza az Önkormányzatok költségvetésébe.

Társadalmi szükségszerűség

A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki.

Közegészségügyi szempontból szükséges volt a szolgáltatott víz vas, mangán és ammónium tartalmának, valamint a mikroszkópos biológiai vízminőségi paramétereinek határértékre történő csökkentése, így a jogszabályban előírt megfelelő minőségű ivóvíz már biztosítható.

A projekt megvalósítása után nyújtott szolgáltatás iránti igényről szóló előrejelzést és indoklását a költség-haszon elemzéshez szükséges 30 éves referencia időszakra vonatkozóan a 2.2.1. fejezet tartalmazza (víztermelési és fogyasztási adatok előrejelzése).

A támogatás összege: 3 324 159 141 Ft
A támogatás intenzitása: 86,956521%
A projekt fizikai befejezésének tervezett dátuma: 2022. október 31.