keresés a weboldalon

„Zala büszkesége”- avagy Deák Ferenc nyomában

Zalaegerszeg címer
Hírek

„Zala büszkesége”- avagy Deák Ferenc nyomában

2013 október 30 - szerda
A Göcseji Múzeum jóvoltából, sok diákcsoporthoz hasonlóan mi is részt vettünk a „Deák Ferenc nyomában” címet viselő témanapon. A haza bölcséről talán sokkal többet tudtunk meg ezen az egy napos túrán, mintha könyvet olvastunk volna életéről.

 
 
Kétségtelen, hogy tanórához nem fogható élmény, mikor láthatjuk feljegyzéseit, faragványait, személyes tárgyait, idegenvezetőnk pedig végigkísér minket a reformkori Magyarországtól a kiegyezésig és tovább. Deák zalai 51 évének színhelyei, a politikus emberi tulajdonságai, a hozzá fűződő anekdoták is megelevenedtek. 
 
 
Söjtörön született 1803. október 17-én, szülei hetedik gyermekeként. A kúriát, ahol a napvilágot meglátta, még nagyapja vette meg 1768-ban, majd a félkész épület befejezése is az ő keze munkáját dicséri. A kis Ferenc élete tragédiával indul, hisz édesanyja belehal a szülésbe. Rokonok veszik gondozásba, nevelik Tárnokon. Az ifjú ember jogi tanulmányokat folytat, 1833-ban Zala vármegye követe lesz a pozsonyi országgyűlésben. 1854-ben a fővárosba költözik, birtokait eladja. A söjtöri kúria azonban nővére, Deák Klára és férje, Oszterhueber József birtokába kerül. Ezután Deák náluk tölti a nyarakat, egészen a szüreti munkákig, májustól novemberig. Afféle nyári rezidenciaként „működik” számára a pusztaszentlászlói  ház s a birtok,1854 és 1870 között.
 
 
Visszatekintve az időben, Kehida a gyermek- majd a fiatal felnőtt, s felnőtt éveket egyaránt jelenti. Deák Ferenc 1808 és 1854 között tekintette állandó lakhelyének a települést. A kúria a falu közepén, egy kis dombon épült. A feltöltődés és a megpihenés helyszíne volt a számára. Földszintes, L-alakú lakóépületet láttunk. Érdekesség volt számunkra, hogy Deák faragóműhelyt rendezett be magának, gyakran időzött itt, s kisebb-nagyobb faragványokat készített ajándékba, vagy csupán saját kedvtelésére. Öt szoba található a kúriában.
 
 
Az első terem Deák hajdani hálószobája. Itt ma családjával, születésével, iskoláival kapcsolatos anyagok láthatók. A második igazi „férfiszoba”: pipázó- és dolgozóhelyiség. Megtekintettük könyvei egy részét, híres pipagyűjteményét, az értékes biedermeier bútorzattal együtt. Az egykori ebédlő ma arcképcsarnok – láthatjuk, kik vendégeskedtek Deák Ferencnél az évek során. Hiszen szívesebb vendéglátó volt, inkább, minthogy ő utazzon messzire! A negyedik teremben könyvszekrény, kisasztal  tekinthető meg a hagyatékból. Az utolsó terem több érdekességet tartogat a látogatók számára. Használati tárgyak hozzák közelebb, szinte hétköznapi emberré válva a nagy formátumú politikust. Az idős Deák viselete is megtekinthető. S végül ide került az a füles karosszék, melyben élete utolsó hónapjait töltötte, sőt ebben hunyt el 1876. január 28-án a fővárosban.
 
 
Zala „… szülőföldem, politikai életem bölcsője, legszentebb visszaemlékezéseim színhelye.” – írta megyénk nagy szülötte, a haza bölcseként tisztelt Deák Ferenc 1861-ben. Örülök, hogy mindezt saját szememmel, társaimmal együtt láthattam. Szép kirándulás volt!
 
 
Gaál  Gergely  8.b
Landorhegyi  Sportiskolai  Általános  Iskola

Tartalom megosztása: