Hogyan is történt?

Új ismerőseim, barátaim lettek. Nem naposok vannak, hanem hetesek. Nem óvó nénik, hanem tanító nénik, tanár bácsik foglalkoznak velünk. Meg kell szokni a csengő hangját. Becsöngetnek, kicsöngetnek. Ez adja a napok ritmusát. Lett aztán rengeteg eszközöm: tankönyvek, füzetek, ceruzák. És sok-sok testnevelés óra! De nemcsak tanítás, hanem szünet is van! Itt az iskolában a szünetek is hosszabbak lettek. Őszi szünet, téli szünet, tavaszi szünet és a nyári szünidő. A szünetekben is van munkám: télen sítábor, nyáron edzőtábor színesíti a szabadidőt.

A második évfolyamon már nemcsak betűket, számokat írok, hanem szavakat, mondatokat; összeadásokat, kivonásokat, esetleg szorzásokat végzek. Aztán jött az angol nyelv. Elsőben ismerkedtünk vele, másodikban már beszélgettünk is angolul. Szünetekben: olvasónapló, sítábor, edzőtábor.

Harmadikban egyre több komoly feladat várt rám. Különböző tanulmányi és sportversenyeken vettem részt. Kezdtem megérteni, mi is az, hogy valamit meg kell oldani. Harmadikban már volt házi is, főleg angolból. Úszni már a nagyusziba jártunk. És a szünetek: olvasónapló, sítábor, edzőtábor, kerékpártúrák.

Negyedik. Ez az utolsó évem alsósként. Mi vagyunk a kicsik között a legnagyobbak. Minden tantárgyból egyre többet tudunk. Mind nehezebb feladatokkal foglalkozunk. Nagyon jó érzés, ha meg tudjuk oldani őket. És tízéves is lettem.

Eddig minden tanévben kitűnő tanuló voltam. Sőt, már aranyérmem is van atlétikából! Nektek is ezt kívánom! Timi néni, Ida néni segítségével sokatoknak sikerülhet. Ha nem is lesz mindenki kitűnő, biztos, hogy jól fogja érezni magát ebben az iskolában.

Csiszár  Soma  Levente  4.a
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola