Engem és a többieket egyaránt selyemből varrtak. Miután elkészültem, a ZTE szurkolói boltjába kerültem, ahol sok más „zetés” dolog is található. Nagyon jól éreztem magamat a polcon, hiszen mindig jókat nevettünk társaimmal. Főleg a pólókkal, tollakkal és a bögrékkel voltam jó barátságban. A boltot sokan látogatják, néha betér egy-egy neves ZTE-játékos is.

Egyszer aztán egy anyuka jött, s megvásárolt engem karácsonyra a kisfiának. A fiú nagyon örült nekem, mert régóta vágyott rám. Elfoglaltam helyemet: egy régebbi sál mellé kerültem. Vele is sikerült összebarátkoznom.
A kisfiú a ZTE-ben kosarazik, így szinte minden hazai meccsre magával visz. Nagyon élvezem a meccsek hangulatát, a nagy fényeket, de leginkább a gyerekek szurkolása tetszik. Ebben én is részt veszek minden alkalommal, olykor lobogok a srácok kezében!

Sok társammal találkozom a meccseken, mivel a többi gyerek nyakában is vannak sálak. Legnagyobb örömöm az, mikor a találkozók végén a kisfiú által kedvelt játékosok aláírnak engem.

Boldog vagyok, hogy a fiúhoz kerültem, és részt vehetek az életében. Remélem, egyszer belőle is híres kosaras lesz, akinek én leszek az első számú szurkolója!

Salamon Bálint 5.b
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola