Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Portálja Választások

Mindenki gyűjt valamire

• Publikálva: 2004.08.30. 10:04

Október 31-e a takarékosság világnapja. Napjainkban talán már nem bír olyan nagy jelentőséggel ez a nap, hiszen többségünk egész évben takarékoskodik, spórol valamire. Akadnak, akik új autóra vágynak, mások lakást vásárolnának vagy építenének, ugyancsak mások nyaralásra, szórakozásra gyűjtik a pénzt. Takarékoskodni nehéz, ám ahhoz, hogy vágyaink valóra válhassanak, vissza kell fognunk magunkat a rendes hétköznapokon.

Autóra, lakásra, nyaralóra...

A takarékossági világnap alkalmából bankárt, orvost és iskolaigazgatót kérdeztünk arról, számukra mit jelent a takarékoskodás, s ha élnek a módszerrel, miért, s hogyan teszik azt.
Szommer László, a Zalavölgye Takarékszövetkezet fiókigazgatója közel negyven éve dolgozik a pénzvilágban, így átfogó ismeretekkel rendelkezik az emberek takarékoskodási szokásairól.
- Úgy gondolom, napjainkra sem szoktunk le a spórolásról, függetlenül attól, hogy az utóbbi években kicsit szorosabbra kellett húzni a nadrágszíjat. Megítélésem szerint, manapság főleg az idősebb korosztályra jellemző a takarékoskodás. Mindez talán abból adódik, hogy gondolniuk kell a jövőjükre. Meghatározott jövedelmet kell beosztaniuk. A fix összegű, nem túl magas nyugdíjból kell megvásárolniuk gyógyszereiket, ami nem olcsó. A legtöbb idős ember pedig igyekszik temetése költségeit is félretenni - vélekedik Szommer László. - Fokozatosan növekszik a fiatalok takarékoskodási kedve is. Nagy szerepet játszanak ebben a kedvező kamatozású lakáskölcsönök, melyek igénybevételéhez szükség van bizonyos összegű önerőre. A hitel felvételét követően pedig a havi törlesztőrészlet kifizetése miatt kényszerülnek takarékosabb életmódra a fiatalok.
- Hogyan alakultak a takarékoskodási szokások az évek folyamán?
- E tekintetben több változásról is beszámolhatok. Egy-két évtizeddel ezelőtt a takarékbetétkönyv volt a legjellemzőbb takarékoskodási forma, majd megjelentek a különböző értékpapírok és divatba jött a tőzsde. Ez utóbbiban többen csalódtak, így változatlanul többnyire értékpapírba fektetik megtakarított pénzüket az emberek. Vidéki fiókjainknál azonban még ma is kedvelt forma a takarékbetétkönyv.
Előfordul természetesen az is, hogy valaki saját otthonában tartja megspórolt pénzét. Mindez olyankor derül ki, ha meghal az illető. Az örökösök nem egyszer még a párnába dugva is találnak pénzt.

Dr. Gergye Ferenc háziorvos betegei érdekében takarékoskodik. Mindig ügyel arra, hogy csak a legszükségesebb gyógyszereket írja fel pácienseinek, s azok közül is a legolcsóbbat, leggazdaságosabbat választja.
- Számtalan gyógyszer közül válogathatnak ma már az orvosok és a betegek. Legtöbbjük hatóanyagtartalma, eredményessége hasonló, nagy különbség csupán áraikban van. Amíg valaki el nem megy a patikába, nem is tudatosul benne, milyen drágák manapság a gyógyszerek. Sokan ezreket, esetleg tízezreket hagynak havonta, vagy alkalmanként a gyógyszertárban - mondja a háziorvos. - Nagyon meg kell nézni a különböző készítményeket, mert előfordul, hogy nem erősíti egymás hatását az egyszerre alkalmazott többfajta gyógyszer, csupán a páciens pénztárcáját apasztja. Jómagam először a gyógyszer hatóanyag-tartalmát vizsgálom meg, majd annak ára választásom következő szempontja. Vannak nagyon drága készítmények, ám azoknak is megvan a helyük. Amennyiben feltétlenül szükség van rá, akkor a drága gyógyszer lehet olcsó is. Az esetek döntő többségében azonban nem kell a drága szerekhez nyúlnunk. A banális problémákat a legősibb, legolcsóbb gyógyszerekkel lehet a legjobban és leggyorsabban orvosolni. Az ár mellett ügyelek mindig arra is, hogy csakis a szükséges mennyiséget vásárolja meg a beteg.
Dr. Gergye Ferenc magánéletében is fontosnak tartja a takarékoskodást. Úgy vélekedik, minden ember esendő: számára is jöhetnek nehéz napok, az orvos is elveszítheti munkáját egyik pillanatról a másikra. Az ilyen váratlan esetekben pedig szükség van a tartalékra.

Az iskolák nemcsak a takarékossági világnap környékén élnek takarékosan. Az évről évre csökkenő költségvetés mellett nagyon meg kell gondolniuk, mire költenek. A Landorhegyi Általános Iskola vezetői mesterei a takarékoskodásnak.
- Sajnálatos, ám egyre nagyobb mértékben kell a szülőkre támaszkodnunk annak érdekében, hogy a folyamatosan apadó támogatás mellett biztosítani tudjuk a tanulóknak a megfelelő minőségű oktatást. Sok esetben a szülők segítségével igyekszünk könnyíteni szűkös költségvetésünkön - árulja el Mátai Ferenc, az iskola igazgatója.
- Nagyon nagy tétel iskolánkban a fénymásolás. Ennek lefaragására azt találtuk ki, hogy festékpatront és papírt kérünk a szülőktől. Bármennyire is kicsinyesnek tűnik, százezres nagyságrendben tudunk ily módon pénzt megtakarítani.
Spórolunk ezen túlmenően a fűtéssel. Kizárólag az utolsó pillanatban fűtünk be, akkor, amikor már valóban hűvös az idő. Két héttel ki tudjuk tolni így a fűtési szezont, amely újabb százezer forintos megtakarítást eredményez. Nagyon odafigyelünk a villany- és a vízhasználatra is. Vannak olyan ügyeleteseink, akiknek az a dolguk, hogy becsengetés után ellenőrizzék, mindenütt lekapcsolták-e a villanyt a gyerekek, és elzárták-e a vizet.
- Hasonlóan vélekedik a takarékoskodás fontosságáról magánemberként is?
- Természetesen. Mindkét fiam egyetemre jár, így van mire gyűjtenünk. Hétköznap ketten vagyunk a feleségemmel, ezért kicsivel könnyebb takarékoskodnunk. Csak kettőnkre kell főzni, mindenből csak annyit veszünk, amennyi elfogy.