Mária Magdolna Plébánia

Zalaegerszeg első plébániatemploma – névadója már ennek is Mária Magdolna volt – a XIII. sz. első felében épülhetett.

A kis román kori épületet a XIV.-XV. században gótikus stílusban építették át. Minden valószínűség szerint e korszakban emelték mellette azt a szintén gótikus temetőkápolnát, melynek alapfalait 1976-ban a mai templom déli oldalán tártak fel. A törökkel folytatott harcok idején ezek az épületek megsérültek, a XVIII. század első évtizedeiben azonban még kisebb-nagyobb javítások után még használták.

1745-ben az energikus Padányi Bíró Márton (1696-1762) kerül a veszprémi püspöki székbe, s ezáltal ő lett a város földesura is. A püspök nagy lendülettel és kitartással látott hozzá a protestantizmustól szétzilált egyházmegyéje lelki életének fellendítéséhez, az elhagyott plébániák újjászervezéséhez, a romos templomok renoválásához és újak emeléséhez.
A templom alapkövét 1747-ben tették le. A templom építése kezdetben lassan haladt. 1757-ben még mindig csak a szentély volt tető alatt.

1760. május 18-án borzalmas erejű tűzvész volt a városban, ez a tragikus esemény felgyorsította az építkezést. 1769-ben – Padányi Bíró Márton püspök halála után – Koller Ignác püspök rendelte meg a belső freskódekorációt Johann Ignaz Cimbal bécsi mestertől.
1777-ben Mária Terézia apostoli királynő megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét, Zalaegerszeg városa is az újonnan alapított egyházmegyéhez került.

1803. július 9-én Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelte fel a templomot.

1826-ban tűzvész rongálta meg az új templomot, de a pusztítás jeleit hamar eltüntették. A külsőleg megújult templom a város egyik legnagyobb ékessége lett.

A templom alaprajza a római jezsuita Il Gesu templom népszerű típusát követi. A két torony között két pilléren nyugszik az orgonakarzat, a hajót három-három oldalkápolna bővíti. A kissé megnyújtott egyenes záródású szentély északi oldalán a keresztelőkápolna, a déli oldalon a sekrestye található, mindkettő felett egy oratórium van, szentélybe nyíló ablakokkal.
A templom külső homlokzatán a felső szoborfülkében helyezkedik el Szent Mihály szobra. Két alsó fülkében – a templom és a város védőszentje – Szent Mária Magdolna, illetve a feltámadt Krisztus szobra látható. Három kőfaragvány is díszíti a homlokzatot: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere látható.
A templombelsőben a védőszent életéből vett jeleneteket ábrázolják a freskók. A mellékoltárok festményei közül kiemelkedik a Szeplőtelen Fogantatás gyönyörű ábrázolása.
A templom hangsúlyos eleme az ún. Aranyos Mária oltára.

A templom déli oldalán került 1998-ban elhelyezésre a templom egykori plébánosának, Mindszenty József hercegprímásnak a bronzszobra.