keresés a weboldalon

Zalaegerszeg

A beavatott

Zalaegerszeg címer
Hírek

A beavatott

2015 január 16 - péntek
Még az év elején volt szerencsém megnézni A beavatott című filmet, mely eléggé elnyerte a tetszésemet azzal, ahogyan a társadalom szerveződését látja, s ahogyan küzd az újkori kasztrendszer ellen.

Manapság rengeteg film készül többnyire könyvek alapján. Ezekben a filmekben rendre elhanyagolják az író eredeti elképzeléseit, tucatnyi oldalt hagynak ki a könyvből, megmásítják sokszor, még az alap történetet is. Hát igen, ez a szokásos Hollywood-i bravúr, melyben a vámpírok, és a jövőbetekintő filmek mindent leigáznak. A beavatott ehhez képest merőben más. Az író, Veronica Roth regénye alapján szinte a könyvvel megegyezően alkották meg a filmet. Igen, itt is voltak kisebb kihagyások, mivel a könyvben sokszor egy jelenetben a szereplő érzelmi csapongását önvívódásban fejti ki, ami egy filmben szinte a lehetetlennel megegyező. Ez a mű bizony sokkal nagyobb célközönséget érint, mivel nem csak a tini lányok rajongását nyerte el, mint a vámpíros filmek, hanem az idősebb korosztályét is.

A történet lényegében egy modern kasztrendszerre épül, Chichago-ban, egy precízen felépített társadalomba szerveződve élnek az emberek, öt csoportra tagolódva. A csoportok a „Barátságosak”, az „Őszinték”, a „Bátrak”, a „Műveltek” és a társadalmat vezető „Önfeláldozók” nevet kapták. Az élet különböző területein végzik dolgukat, látszólag remekül működő világot kiépítve. Ám ez annyira csak a látszat, hogy a film konkrétan erre az alapszálra teljes mértékben fel tud épülni, és kiteljesedni egyaránt. Az „Önfeláldozók” közül származó Beatrice Prior, aki nem mellesleg a film egyik főszereplője, (a karaktert Shailene Woodley alakítja), mint minden 16 éves, óriási döntés előtt áll. Egy irányadó teszt segítségével el kell döntenie, melyik csoportban éli le hátralevő életét. Csakhogy ez esetben a teszt nem adott egyértelmű eredményt, ami azt jelenti, hogy az „Elfajzottak” közé tartozik, akik a társadalom számára veszélyt jelentenek, hiszen nem kontrollálhatóak, s minden társadalmi csoport jellemzőit magukban hordozzák. Ezért, a társadalom vezetői ki akarják őket irtani. A döntés napján a „Bátrak” csoportját – és a Tris nevet – kiválasztva próbálja titokban tartani másságát, ahol a rengeteg fizikai és mentális edzés során arra is ráeszmél, hogy a száz éve tartó békét óriási háború fenyegeti. Ezután következik az a rész, amikor a félig háborús filmben felbukkan a szerelmi szál is. Tris megismerkedik Négyessel (Theo James), a szintén ex-Önfeláldozóval, aki nem mellesleg ugyanúgy „Elfajzott”. Négyes lesz Tris kiképzőtisztje.

A film Tris és Négyes titkos, majd nyilvános viszonyáról, a háborúra való felkészülésről és a kasztok közötti titkos szálakról szólnak. A filmnek élvezhetősége ellenére szerintem rengeteg apró hibája is van. A fő mondandó, miszerint merjünk mások lenni, és ne illeszkedjünk be kényszeresen egy rendszerbe túlságosan lerágott csont ahhoz, hogy ennyire egyszerűen mutassuk be. Leginkább az a legzavaróbb, hogy a karakterek fejlődése nagyon minimalizált. Tris egy az első öt perc után megmondható utat jár be, a többieknél pedig csak utalásokat kapunk az egyébként nagymértékű változások mibenlétéről. Az ellentétekről, a karakterek érzéseiről alig tudunk meg valamit. Mintha csak egy gépies, monoton valami lenne, ahol a karakter egy gép, ami csak dolgozik, s nem gondolkodik, ahol a szabad akarat, s az érzések nem nagyon léteznek. A romantikus rész nem kap nagy hangsúlyt, az inkább megmarad köznapias valóságában. Sajnos azonban a film belefullad önnön kényszeredettségébe, hogy nagyobbnak láttassa az apró történéseket. Próbálja hűen feldolgozni a regényt, csakhogy az arányokat végül egyáltalán nem találja. Közel két és fél órás jelenetidejének jelentős része nem szól semmiről. Aki látta az előzetest, annak elég megnézni az utolsó huszonöt percet (aki olvasta a könyvet, annak meg ugye még ennyit sem kell), és garantáltan nem marad le semmiről. A legdominánsabbak a többször is előkerülő, félelmeket megjelenítő fantáziajelenetek, csak sajnálatos módon Tris nem olyan dolgoktól fél, amik vizuálisan megdöbbentőek lehetnek, sokkalta inkább érzésektől, s patthelyzetektől tart, mintsem a csatában való haláltól.

Ezen hibákon kívül szerintem egy élvezhető, de sajnos csak egyszer nézhető film, mivel az ismétlést nehéz lenne kibírni úgy, hogy az ember már az első alkalom első negyed órájában tudja a film végét.

Zsálek Balázs (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Tartalom megosztása: