A film a II. világháború alatt játszódik. A történet két ikerfiúról szól. Az anyukájuk elviszi őket mamájukhoz, hogy biztonságban legyenek, amíg a háború tart. A mamájuk, aki régen megmérgezte a férjét, egy határszéli faluban lakik, a faluvégen.

Mielőtt elmentek, az apukájuk adott nekik egy füzetet, és meghagyta nekik, hogy ebbe mindig pontosan írják le, mi történik velük. Így is tettek: minden nap vezették a naplójukat. Leírták, hogy mit láttak, hallottak, mit csináltak, vagy tanultak egy-egy nap.

A nagymama nem szívesen fogadta őket. Elvárta tőlük, hogy dolgozzanak meg az ennivalóért. Mindig csúnyán beszélt velük, és gyakran kaptak verést is.

A szomszéd lány, a Nyúlszáj egyszer lopással vádolta meg őket, ezért a városban is megverték a fiúkat.

Elhatározták: hozzászoknak a veréshez és a szidáshoz. Ezért elkezdték egymást pofozni, szíjjal ütni, és szidni. Pedig nagyon szerették a másikat, és ragaszkodtak egymáshoz.

A fiúk életben maradnak, de nem csak a testük, a lelkük is megkeményedik.

Később visszajött értük édesanyjuk, de a fiúk már nem akartak vele és csecsemő testvérükkel menni. A ház udvarát bombatalálat éri, meghal az anya és kistestvérük. A mamájuk szélütést kap, és megígérteti a fiúkkal: ha ez újra előfordulna, megitatják méreggel. Hamarosan be is következik, a fiúk pedig teljesítik a kérést.

Közben megjön az apa is a hadifogságból. Elhatározza: átszökik a határon. Ám a két szögesdrótkerítés között aknára lép, ami felrobban. Ekkor a két fiú azt is megtapasztalja, ami  legnehezebb számukra: az elválás. Egyikük átmegy a határon, a másik Magyarországon marad.

Kovács Ferenc  4.a
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola