keresés a weboldalon

Zalaegerszeg

A nők és a kultúra

Zalaegerszeg címer
Hírek

A nők és a kultúra

2004 november 21 - vasárnap
„Nők és a kultúra” címmel rendeztek konferenciát a Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskolában a hétvégén. A tanácskozáson a nők hagyományőrzésben, kultúra átadásban, művészeti alkotómunkában és kulturális „fogyasztásban” betöltött szerepéről volt szó. „A nők által válik élhetővé az élet, az ő feladatuk a mikro- és makrotársadalom összetartása. A nő a kapocs, mely nélkül minden darabjaira hullik” – köszöntötte a résztvevőket dr. Borosán Gyula, az MMIK igazgatója.

A konferenciát dr. Sifter Rózsa, a Zala Megyei Közgyűlés Hivatalának főjegyzője nyitotta meg egy Byron idézettel, mely szerint „a nő tanít az első dadogásra, s a nő tanít a harmóniára”. Mint mondta sokáig a férfiak uralták a közéletet, a nőket máshogy szocializálták, s még a tudomány világából is kizárták őket. Egyre nagyobb szerephez jutottak azonban a foglalkoztatásban és az oktatásban is, s az esélyegyenlőséghez vezető út leglényegesebb szakasza maga a tanulás volt. A fő, hogy a nő maga választhassa meg a tevékenységi körét, s a lényeg magán a választás szabadságán van.
Hunyadi Zsuzsa szociológus, a Magyar Művelődési Intézet munkatársa egy 2003-as kutatás eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. A Vitányi Iván vezette 3400 főre kiterjedő kvantitatív vizsgálat, egy 1996-os felmérést ismételt meg tulajdonképpen, mely a lakosság kulturális szokásait elemezte. Mivel tölti a szabadidejét a magyar lakosság, milyen intézményeket látogat, s mi a különbség e téren a férfiak és a nők között.
A kutatás eredménye szerint a nők önbecsülése ugyan alacsonyabb, mint a férfiaké, ám mégis pozitívabb jövőképpel rendelkeznek. A nők összességében nagyobb arányban végeznek szellemi tevékenységet, mint a férfiak, s többet járnak kulturális intézményekbe is. Az olvasás, moziba-, színházba járás kedveltebb időtöltés a nők körében, a férfiak csak inkább a nők unszolására látogatnak el ilyen jellegű intézményekbe. A nők élete jobban szerveződik a kultúra köré, s bár az Internet-használat inkább a férfiakra jellemző, a nők mégis többet használják a világhálót kulturális és tanulási célra. A kutatás szerint nem elhanyagolható az sem, hogy az alkotótevékenység területén is a nők kezdik átvenni a főszerepet. A szociológus szerint igaza lesz Bakáts Tibor settenkedőnek, aki azt mondta, hogy „a magyar nőt hungaricummá kellene választani”.
A konferencia után a megye női képző- és iparművészeinek (Ágh Edit, Fürtös Ilona, H. Póka Emőke, Járási Ildikó, Koplár Katalin, Kustár Zsuzsa, Németh Klára) alkotásaiból nyílt tárlat, melyet Kiss Bódog Zoltán, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke ajánlott az érdeklődők figyelmébe.
A délután „Nők a színpadon” címmel, amatőr művészeti együttesek műsorával folytatódott, este pedig a kultúraszervezők és szereplők baráti találkozójára került sor.

Tartalom megosztása: