A sítábor

Zalaegerszeg címer
Hírek

A sítábor

2013 február 21 - csütörtök
Az egész történetem egy szombat reggel kezdődött, amikor az első sítábori élményem kezdetét vette!

Reggel már nagyon korán elkezdtem készülődni, bőröndöt pakolni, és persze rettentően izgulni! Aztán az  ebéd után elindultam a suli felé, hogy 13 órára oda érjek, amikorra jött értünk a busz! A  bepakolás gond nélkül lezajlott és elindultunk egy új élmény felé! A buszon sokat beszélgettünk, szórakoztattuk egymást, aztán  bekapcsolták  nekünk a Tv-t, ahol megnéztük a Rózsaszín Párducot ami nagyon vicces volt! Tehát hamar eltelt az idő és már ott is voltunk Roglan! A nap hátralevő része gyorsan eltelt, hiszen mindenki megkapta a saját kis házát, szobáját és elkezdődött a kipakolás! Persze este már felderítettük a környéket és sétáltunk egy nagyot!

Másnap korán keltünk, majd találkoztunk a többiekkel a házak előtt ahonnan elindultunk a sí buszhoz. A baby pályán kezdtem az ismerkedést a síeléssel, de nagyon hamar elsajátítottam az alapokat, és utána már a nagyobb pályákra mehettem, ahol nagyon sok élmény ért, de természetesen az esések engem sem kerültek el!  A  francia felvonótól kicsit tartottam, de alaptalanok voltak a félelmeim, hiszen az egyik legjobb és legszebb élményem volt abban a három napban. A napok gyorsan teltek a sok programnak köszönhetően, hiszen nemcsak síeltünk, hanem fürödtünk is a termálban. Persze este hiába voltam már fáradt, annyit hülyéskedtünk, szórakoztunk, játszottunk, hogy ez fel sem tűnt!

Az utolsó nap reggelén, már majdnem mindenem bőrödben állt készen a haza úthoz, persze hátra volt még egy utolsó síelés. Minden pályán végigmentem, amin csak lehetett. A buszhoz érve visszanéztem, és csak az vigasztalt, hogy jövőre folytatódik a kaland. Mikor hazaértünk, alig hittem a szememnek, itt is szakadt a hó, és már nem is voltam szomorú. Jó volt megérkezni, mert már nagyon hiányzott a családom. Az este persze az élményeimtől volt hangos és nagyon hamar reggel lett, amikor szembesültem vele,hogy minden visszaállt a helyére hiszen suliba kellett mennem!  

Ongai Tímea 5.b osztály
Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Petőfi Sándor Székhelyiskola

Tartalom megosztása: