Információdús századunk egyik előnye, hogy sok mindent, akár a szeretet nyelveit is elsajátíthatjuk. Csupán az kell, hogy az értékrendünk skáláján ez megfelelő fontosságú helyen szerepeljen, aztán irány a szakember. Fordulhatunk Panyi Katalinhoz, a Liszt-iskola tanítónőjéhez, aki nemcsak diákoknak, de igény esetén a család felnőtt tagjainak is örömmel tanítja az úgynevezett erőszakmentes kommunikációt és ennek részeként a szeretet nyelveket. Szám szerint ötöt.

– Ötfajta szeretetnyelv létezik és ezek közül mindenkinek megvan az elsődleges, a második és harmadik legfontosabb. Ezekkel jó tisztában lenni, önmagunk és mások megértése miatt, ami a jó kommunikáció alapja. Mindenkinek van egy szeretet „tankja” és csak akkor működünk jól, ha ez fel van töltve. De hogy ki mitől töltődik az eltérő. Az egyik ilyen mód az érintés – kezdi az ismertetőt a drámapedagógus.

– E nélkül a csecsemő létezni sem tud, a későbbi értelmi, érzelmi életét, intelligenciáját meghatározza. 3 – 4 éves kor körül kezd csökkeni a jelentősége azoknál, akiknek nem ez az elsődleges szeretet nyelve. Ha látok olyan tanítványomat, aki gyakran verekszik, könnyen lehet, hogy számára a testi érintés a szeretet nyelv, melyből nem kap eleget és verekedés közben harcolja ki ezt a kontaktust.

A felnőtt kori párkapcsolatok minőségét is meghatározza, hogy gyermekkorban kellő számú érintést kapott e gyerek az ellenkező nemű szülőtől. A kirívó megjelenésű kamasz lányoknál nagy valószínűséggel hiány volt az apai érintésből. De a kamaszkor tipikusan az az időszak, amikor a gyerekek elutasítják az érintést, mivel saját testükkel nincsenek megelégedve. De ez csak átmeneti állapot.

Az érintés kapcsán kérdés, hogy a szülőnek ez a szeretet nyelve, ha nem, meg kell találni azt a mértéket, ami még számára nem kínos, a gyereknek pedig megnyugvást hoz.
A másik szeretet nyelv a minőségi idő. Két ember olyan együttléte, amikor „csak” ott vannak egymásnak, egymásra figyelnek, közösen végeznek mindkettőjük számára kellemes tevékenységet. Társasági, családi együttlét, amelyekből a mindig felidézendő sztorik lesznek (nyaralásról, kirándulásról, barkácsolásról, közös mozi vagy színház élmény).

Ezek felidézése, újra és újra mesélése is energiát ad.
Van, aki számára az ajándékkapás és adás jelenti a szeretetet. Rájuk jellemző, hogy sok – sok apró tárgy veszi körül őket. Semmit nem dobnak ki ezekből, mindegyiket becsben tartják, tudják kitől, mire és mikor kapták. Nem az ajándék értéke a fontos, hanem az ajándékkapás. Abban különbözik, mondjuk a kisgyerekek ajándék követelésétől, hogy a kapott tárgyat nem dobják sarokba néhány óra múlva.

Nem a divattól és értéktől függ, hogy örül-e az ajándéknak, hanem maga az ajándék a fontos.
A szívesség szintén egy szeretet nyelv. Nem a segítségadásról van szó, hanem azon felül egy el nem várt cselekedetről. Saját pozitív énképünket növelhetjük, ha esténként átgondoljuk aznap kinek tettünk szívességet. Ez a pozitív visszaigazolás, sokat lendíthet rajtunk. Sajnos a poroszos nevelés miatt inkább jellemző nálunk a jövőtől való rettegés és az előre szenvedés. Ezt lehet áthangolni, ha saját kedves dolgainkra koncentrálunk – tanácsolja Panyi Katalin.

Végül az elismerő, kedves, bíztató szavak jelentik egyes emberek számára a szeretet biztos jelét. Fontos felmérni, hogy kinek melyik az első három szeretet nyelve. Ezeket alkalmazzuk velük szemben, de csak addig a határig, amíg az számunkra is elfogadható, egyébként nem vált ki jó hatást. Szintén fontos tudni, hogy az elsődleges szeretet nyelveken nem szabad büntetni, mert mély sebeket hagy.

Tehát a szeretet, a másik szeretet nyelvét beszélni. Szerencsés esetben ez meg is egyezhet, egyébként pedig csak addig tegyünk a másik kedvére, amíg az számunkra nem áldozat. S hogy hogyan lehet jól egymásra figyelni, kifejezni, hogy mi a számunkra jó vagy kellemetlen, úgy, hogy azt a másik is el tudja fogadni, azt is megtanítja az érdeklődőknek az elismert pedagógus.

Zala-Lap, B. K.