A zene számomra

Zalaegerszeg címer
Hírek

A zene számomra

2013 május 06 - hétfő
Ha feltesszük a kérdést, milyen zenét kedvelsz, a legtöbb ember a legkülönfélébb választ fogja adni. Míg valaki fesztiválokon énekli a tömeggel a rock dalokat, mások otthon ülve, teát kortyolgatva komolyzenét hallgatnak. Vannak, akik a szobájukban ücsörögve fejhallgatóval dúdolnak, vannak, akik megalkotják saját zenéjüket, dalaikat, és vannak azok, akik elrejtik a tehetségük a világ elől.

Viszont gyakran előfordul, hogy valaki útra kel, hogy megmutassa a világnak, mit tud. A legtöbb énekes, zenész, együttes a semmiből kezdték felépíteni karrierjüket, és mára a világ leghíresebb emberei közé tartoznak. A művészetük kihat ránk, egyszerű emberekre, inspirál minket és ezáltal gazdagabbak leszünk valamivel.

A felnőttek gyakran gondolják, hogy a mai zene, a popsztárok és dalaik, a viselkedésük megmérgezi a fiatalok lelkét. Természetesen adódnak kivételek, de ki ne tapasztalta volna meg, hogy az egyik kedvenc dalát hallgatva a szülei tettek egy megjegyzést, majd elmondták a jól megszokott mondatot: „Bezzeg a mi időnkben!” A zene és műfajai folyamatosan változnak, nem fogunk megélni olyan kort, amiben mindenegyes generációnak tetszeni fog a rock, a pop vagy a country. Mivel folyamatosan haladunk a korral, a zene is fejlődik velünk. Míg a mai szülők nosztalgiázva gondolnak vissza a 80-as évek zenéire, a diszkóban töltött estékre, a nagyszüleink a bálokról ábrándoznak, ahol szüleik is részt vettek gondosan ügyelve gyerekeik viselkedésére. Ám a mai fiatalok körében a legnépszerűbb a pop, a rock, a metál és a hip-hop, és ezek leggyakrabban nem magyar, hanem angol nyelv dalok a kedvenc világhírű előadóktól vagy kedvenc bandáktól.

Ha meg kellene határoznom, mit jelent a zene az emberek számára, azt mondanám, a szórakozást és kikapcsolódást. De ami a legfontosabb, hogy a dalok írói, előadói kifejezzék önmagukat a zene művészetén keresztül, adjanak valamit a világnak, valami hallhatatlant alkossanak. Azok, akik ezt elérték, legendává váltak a zenetörténelem során. Gondoljunk csak a Queen együttesre, a Beatles-re vagy Whitney Houstonra.  Bár a fiatalok nem az ő dalaikra buliznak, mégis tiszteli őket a világ, mindenki ismeri a dalaikat, az életüket. A dalszövegeik sokakat inspirálnak, segítenek átvészelni egy-egy dallal egy nehéz időszakot vagy megélni egy boldog, sikeres pillanatot.

Manapság a tinédzserek, gyakran jómagam is, a zenébe menekülünk a stressz és gondok elől. Az idősebbek folyton ugyanazt hajtogatják. Miért hallgatod olyan hangosan a zenét? Miért gubbasztasz a buszon a füledben a fülhallgatóval, inkább beszélgess másokkal, mosolyogj! Ne hallgasd ezt a vackot! A válasz illetve reakció a kérdésekre egyszerű. Zene nélkül nem élnénk túl a mindennapokat. Azt mondják, a zene művészet, én inkább úgy fogalmaznék, életfeltétel. Mindenkinek vannak dalai, amelyekhez emlékek fűzik, dalok, amelyekre sírt, egy dal, amit a barátaival közösen hallgatott, egy dal, amit örömében hallgatott, mert épp sikerült valami. Így hát gyakran életünk fontos és meghatározó pillanatát egy-egy dalhoz kapcsoljuk. Ez fontos összetevője a boldogságunknak, mikor kedvenc dallamunkat hallva a testünk akaratlanul megmozdul, és elfelejtünk minden problémát, gondot, és csak élvezzük a pillanatot. Ismét csak az idősebb korosztályra gondolva, ők gyakran azt mondják, ez lázadás. Élve az ő kedvenc mondásukkal, bezzeg az ő idejükben nem volt az. Hiszen mindenki volt fiatal, mindenki átélte a fiatalság örömeit, és ezeket nem szabad elfeledni. Úgy gondolom, a Beatles gitárosának egyik leghíresebb mondata megmutatja, mennyire fontos, hogy ne felejtsük el, mit akartunk, és mire vágytunk fiatal korunkban.

„Amikor 5 éves voltam, anya azt mondta, a boldogság a kulcs egy szép élethez. 6 évesen, amikor iskolába mentem és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: „boldog”. Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet.” (John Lennon)

John Lennon példájánál maradva láthatjuk, milyen boldoggá válhat valaki, akit a zene egész életén végig kísér. Így hát van, aki zenét szerez, és másoknak ír dalokat, van, aki gitározik egy bandában, van, aki énekel, de ami teljesen biztos, hogy mindenki hallgat zenét, és ez a legfontosabb. Néha nem kellenek szavak, hogy elmondjuk, mit érzünk, hogy elmondjuk, mi bánt, vagy minek örülünk. Elég meghallgatni egy dalt, küldeni egy dalt, írni egy dalt, és máris elmondtuk mindent, kifejeztünk magunkat a zenén keresztül.
    
Ahogy korábban írtam, a zene nem csak művészet, de létfeltétel, a dalokon keresztül megismerhetjük az embereket, közelebb kerülhetünk egymáshoz, emlékeket gyűjthetünk, ezért hát zene és dalok nélkül az élet elképzelhetetlen lenne számomra, mint ha levegő nélkül próbálnék meg lélegezni.

Kucséber Tímea (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Tartalom megosztása: