Nekünk, magyaroknak is fontos nap ez, hiszen nem egy tehetséges, kimagasló zenészt, énekművészt, komponistát adtunk a világnak. Ha már szóba került Yehudi Menuhin, jó, ha tudjuk róla: egyik legkedvesebb zeneszerzője éppen a magyar Bartók Béla volt. A világ számos koncerttermében népszerűsítette a nagy  művész zenéjét.  A zene a legegyetemesebb nyelv, nyitott, befogadó fül és szív kell csupán hozzá.

Iskolánkban az előző évekhez hasonlóan, idén is megemlékeztünk a világnapról.
S mert zene mellett jó a szó, így Babits Mihály ismert versével kezdtük műsorunkat. Rövid összefoglalót hallhattak társaim a zene ünnepének történetéről. Aztán iskolánk énekkarát illette a főszerep. Gurnik Ferencné, Jutka néni, a kórus vezetője gyönyörű dalokat tanított be. Ezúttal a gazdag magyar népdalkincsből kerekedett ki az igényes műsor. Öröm volt számomra, hogy én is szavalhattam.

A Kis Hétrét zenekar előadása pedig szinte koncerthangulatot teremtett. Amire korábban nem igazán volt példa, megénekeltették az egész iskolát! Kicsik és nagyok, még tanáraink is lelkesen tanulták két-két soronként a humoros hangvételű dalt. A végére igazi örömzenélés kerekedett! Tapsviharral jutalmazta a produkciót a hálás közönség. Virágcsokorral köszöntük meg az együttes tagjainak a hihetetlen élményt. Mert a zene mindenkié…