– Mind az állam, mind pedig az önkormányzat ad lehetőséget az otthoni ápolást végző hozzátartozó anyagi támogatására. A szociális törvény értelmében alanyi jogon jár ápolási díj azoknak, akik súlyosan fogyatékos beteget gondoznak, vagy olyan tartósan beteg személyt, aki még nem múlt el 18 éves.
– A 18 év felettiekre nem vonatkozik a törvény?
– A szociális törvény alanyi jogon ezt nem támogatja, ám az önkormányzatoknak van erre lehetősége. Méltányossági alapon, a 18 év feletti tartós betegek ellátására is lehet ápolási díjat kérelmezni.
– Kik igényelhetik ezt a hozzájárulást, és a gyakorlatban hogyan zajlik a kérelmezés?
– A hozzátartozók kérhetnek ápolási díjat, vagyis a házastársak, az egyeneságbeli rokonok, testvérek, sőt a nevelőszülők, örökbefogadó szülők is. Zalaegerszegen még a nagynénit, és a nagybácsit is lehet „törvényesen” ápolni a helyi rendelet értelmében.  Formanyomtatványt a népjóléti osztályon kell kérni, s az ápolt háziorvosa által kiállított igazolást és szakvéleményt is szükséges az igényléshez csatolni. Azt, hogy ki számít fogyatékosnak és tartósan betegnek, minden esetben az orvos határozza meg. Mindig az ápoló személy lakóhelye szerinti önkormányzatnál szükséges benyújtani a kérelmet, melyet aztán az Ápolási Szakmai Bizottság véleményez egy környezettanulmány után. Ők végzik a döntés-előkészítést, majd végül a polgármester dönt a kérelmek elfogadásáról. Van egy úgynevezett „adhatósági szabály”, ami vagyon- és jövedelemfüggő, ám természetesen van egy törvényileg meghatározott minimum és maximum összege a díjnak. Az alanyi jogon járó ápolási díj esetében a havi összeg nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 100 százalékánál, ez az idén 23.200 forint. A méltányossági alapon járó ápolási díj esetében pedig nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 80 százalékánál, azaz 18.500 forintnál. A támogatás összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 125 százalékát, azaz a 29.000 forintot. Az a beteget ápoló személy kérhet ápolási díjat, aki elmúlt 18 éves, egy háztartásban él a gondozottal, és nem rendelkezik munkaviszonnyal.
– Mondhatjuk, hogy munkanélkülieknek ad ez egyfajta jövedelemforrást?
– Valóban sok, főleg középkorú munkanélküli vállalja szülei gondozását, hiszen az ápolási díj „jogszerző” időnek számít.  Az ellátásból az önkormányzat nyugdíjjárulékot utal, saját forrásból pedig társadalombiztosítási járulékot fizet. Gyakori azonban az is, hogy valaki fizetés nélküli szabadságra megy addig, míg hozzátartozóját gondozza. A szociális törvény utolsó módosítása óta, a halálesetet követően még 2 hónapig jár a juttatás, hogy a gondozónak legyen ideje felkészülni a megváltozott helyzetre. Összességében elmondható, hogy az ápolási díj jó az államnak, mert kevesebb ennek a költsége, mintha szociális otthonban látnák el a beteget, s jó a betegnek is, mert nem szakítják el a saját környezetétől. Fontos, hogy a gondozó és családja harmóniában éljen, mert ez kihat az ápoltra is. A népjóléti osztály az Ápolási Szakmai Bizottsággal együtt törekszik jó kapcsolatot kialakítani a családtagokkal, hiszen ez nagyon nehéz, megterhelő, ám mégis szép feladat.