A beszélgetés vendége volt Gervai András filmkritikus, történész, aki most egy számára „új műfajjal”, novellával szerepel az újságban. Mint mondta, mindig kacérkodott a szépirodalommal, hiszen a kritika határt húz a szerző személye és a mű közé. Egy idő után így személytelenné válhat a műfaj.

Ezért kritikáiban is igyekezett minél többet beleszőni a személyiségéből, hogy élvezetessé tegye az írást önmaga számára. Novellákat egy éve ír, melyekből szeretne kötetet is megjelentetni „Alagsori történetek – Egy családregény töredékei” címmel. A történetek egy helyszínen – szobában – játszódnak, mely szürreális, jelképes tér, bár a cselekmények kitalációk, azért valóságalapjuk van. A szerzőnek oka van feltételezni, hogy a 80-as évek végén megfigyelte a hatalom, mert olyan kulturális körbe tartozott, ahová még külföldiek is jártak. Így a novellák alapjául ez a hangulat szolgál.

A Pannon Tükör legújabb száma foglalkozik többek között Major-Zala Lajos emigráns költő életművével, a Göcseji Múzeumban rendezett ’56-os konferenciával és Király Ferenc művészetével. Beszámol továbbá Fischer György, Fischer Judit és Fischer Bence közös kiállításáról, valamint a szombathelyi 2. Textilművészeti Triennáléról.

A városi ünnepség kiállítás-megnyitóval folytatódott a színház emeleti galériájában, ahol a „Vitrin” – Kortárs Képző- és Iparművészeti Társaság mutatkozott be. A tárlat közel 30 ismert zalai képzőművész legfrissebb alkotásaiból válogat. Így több generáció és szinte valamennyi stílus képviselteti magát. Török Zoltán, az önkormányzat kulturális és idegenforgalmi bizottságának vezetője úgy fogalmazott: a kiállítás tisztelgés a város kulturális élete előtt. A művek a festészet, a grafika és a szobrászat erejével beszélnek. Az életről, az életünkről mondják el véleményüket. Az alkotás nemcsak „szobadísz”, hanem üzenet és kérés is: becsüljük meg egymás szándékát, s az értéket teremtő közösséget. A kiállító művészek példát mutatnak, hiszen együtt akarják a város művészetét képviselni.

A kultúra napja alkalmából három alkotó részesült elismerésben: Béres János és Farkas Ferenc szobrászművészek, valamint Horváth M. Zoltán festőművész.

A kultúra napi gálaesten, a zsúfolásig megtelt színházteremben dr. Hóbor Erzsébet, Zalaegerszeg díszpolgára mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: még két évtizede sincs, hogy január 22-én tisztelgünk kulturális értékeink előtt, s bár nem tartozik piros betűs ünnepeink közé, egyre eredményesebben irányítjuk e napon a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket magunkénak érzünk. A szónok szerint bőven van mire büszkének lennünk Zalaegerszegen is, hiszen nincs még egy olyan megyeszékhely, ahol annyi köztéri szobor és képzőművészeti kiállítás van, mint itt. Se szeri se száma továbbá a hangversenyeknek, a hagyományőrző rendezvényeknek és a színdaraboknak. „Az értékrendjét jócskán elvesztett világunkban csak rajtunk múlik, hogy mennyiben őrizzük hagyományainkat, miként teremtünk értékeket, s hogyan tudunk erőt meríteni egy szép versből, vagy prózából”. Az igényes és sokszínű kultúra jelen van városunkban – zárta beszédét Hóbor Erzsébet – s bízunk benne, hogy a rossz anyagi lehetőségek ellenére is megmarad ezen a nívón.

A több órás ünnepi eseményen felléptek többek között a Muravidéki Nótázók, az Igazgyöngy Hagyományőrzők, a Zalai Táncegyüttes tagjai, az Albatrosz Táncegyüttes, a Városi Vegyeskar, az Énekmondó Együttes és a Canterina Kamarakórus a Városi Szimfonikus Zenekarral közösen.

Az est végén dr. Gyimesi Endre polgármester „A kultúra mecénása” díjjal tüntette ki Matyéka István vállalkozót. (Zala-Lap Kft.)