2011 az Önkéntesség Európai Éve, melynek során az önkéntesség került a középpontba az unió 27 országában. Ez évben Magyarországon is nagyszabású rendezvények zajlottak, igyekeztek felhívni a polgárok figyelmét az önkéntesség fontosságára. Az Önkéntesség Európai Évével, és annak célkitűzéseivel kapcsolatban létrejöttek az „Önkéntesség Európai Éve 2011 Információs Pontok” Mi 2011 januárjában nyújtottunk be egy pályázatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pályázati felhívására, Önkéntes Információs Pont cím elnyerésére, ami sikeresnek bizonyult. Az önkénesség mindig is fontos szerepet töltött be munkánkban. Egyesületünk tevékenysége két területre csoportosítható, a civil szervezetek segítése, és ifjúsági programok szervezése, ifjúságsegítés. Mindkét szakterületen fontos az önkéntes munka. Kiemelten foglalkoztunk az ifjúsági korosztályt érintő önkéntességgel, hiszen egész évben téma volt az új oktatási törvénybe tervezett „kötelező” önkéntes szolgálat, ami az érettségi feltétele lenne. A téma körül több szakmai vita is folyt. A vitába nem folytunk bele, de mindenképpen fontosnak éreztük, hogy a fiatalok kellőképpen fel tudjanak készülni a következő évek kihívására. A törvényjavaslattól függetlenül is úgy érezzük, fontos, hogy az ifjúság felnőtté válásában komoly szerepe lehet az önkéntes szolgálatnak.

Célunk volt, hogy állampolgárok ismereteket szerezzenek az önkéntesség minden formájával kapcsolatban, összegyűjtsük a jó gyakorlatokat az önkéntesség terén, és tudatosítsuk az emberekben az önkéntes tevékenységek hasznosságát.
Az Információs Pont program keretében az egyesület elsősorban információs feladatokat látott el. Információt továbbítottunk a helyi önkéntes programokról és az Önkéntesség Európai Éve 2011 keretében megvalósuló programokról. Információt adtunk az önkéntes munka alapvető kérdéseiről, így elsősorban önkénteseket fogadni szándékozó civil szervezeteknek. Az önkéntesek fogadására való felkészülés több szervezeti, jogi és gazdasági kérdést is felvet, amikkel érdemes idejében felkészülni.

– Nagy kihívás, hogy az ember feláldozva szabadidejét, energiáit, ellenszolgáltatás nélkül dolgozzanak településük egy-egy közösségéért. Mennyire elfogadott ez hazánkban?

A rendszerváltás időszakához képest sokat változott az önkéntesség helyzete. Van már Önkéntes törvényünk, lehet regisztrálni önkénteseket fogadó szervezetként, lehet szerződést kötni, lehet költséget téríteni, megyei szinten Önkéntes Centrumok működnek, már egy egész évet szenteltünk az önkéntességnek, országos méretű önkéntes kampányokhoz lehet csatlakozni. Általában többet beszélünk róla, és azt csak reméljük, hogy egyre többen végeznek önkéntes tevékenységet.
Hajlamosak vagyunk erre is úgy tekinteni, mint valami, amiben fejlődnünk kell, mert lám-lám milyen jól csinálják ezt tőlünk nyugatabbra. Pedig az önkéntességben is van „magyar narancs”, ha csak arra gondolunk hány családi ház, hétvégi ház, garázs, sufni épült fel kalákában, hogy zajlik a szüret a családi szőlőbirtokokon, hogy egy jó falusi közösségben mindig van, aki virágot visz a templomba, aki lenyírja a füvet a temetőben, gondozza az emlékmű körüli virágokat (pedig nincs közterület fenntartó cég). De még sorolhatnánk tovább, hogy hány szülői közösség festi ki, díszíti fel a tantermet a nehéz helyzetű iskolákban, hogy több társasházi lakóközösség komoly elszántsággal tudja virágba borítani a panelrengeteg pár négyzetméteres zöldsávját, ezekre ritkán használtuk az önkéntes szót.
A demokrácia és az európai tudatosság elhozta nekünk az önkéntesség egy másik formáját, amit még bizonyára tanulnunk kell, ugyanúgy a felnőtt társadalomnak, mint ahogy a fiataloknak.

– Miként látja, sikerült egy év alatt felhívni a magyar társadalom figyelmét az önkéntesség jelentőségére, hiszen ez elengedhetetlen az össztársadalmi célok megvalósításához és közös problémáink megoldásához?

Az önkéntes év hatása már most lát¬ható, hisz egyre többen érdeklődnek az önkéntesség iránt, több figyelmet kap, nő az önkéntes tevékenységek láthatósága az EU-ban. Cél az önkéntes tevékenységek előtt álló, meglévő akadályok felszámolása, az önkéntes tevékenységek minőségének javítása érdekében, az önkéntes tevékenységek megkönnyítése, ösztönzése a civil társadalmon belül, illetve a civil társadalom és más ágazatok között.
Az év folyamán sikerült több olyan országos önkénes akciót szervezni, ami a korábbiaknál több embert mozgatott meg. Összességében nőtt az önkéntes munka elismertsége. Ez mellett nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagy sajtóvisszhangot kapott önkéntes kampányok mellett, rengeteg „névtelen” önkéntes dolgozik az év többi napján is rászorulókért, vagy kisebb-nagyobb közösségekért.

– Miért fontos, hogy az önkéntesek megosszák elkötelezettségüket és motivációikat állampolgárokkal, döntéshozókkal?
 
Személy szerint az önkéntességről nekem az a mondás jut eszembe, amit gyerekként sokszor hallottunk, de inkább csak később értettük meg: Jobb adni, mint kapni! Aki végzett már önkéntes munkát, éppen ezt kellett, hogy érezze. Alapvetően az önkéntes munka az, amiért nem várunk ellenszolgáltatást, mégis kapunk valamit, amit nem feltétlen lehet értékben kifejezni.

– Milyen eredményeket várhatunk az év nemzetközi és hazai programjaitól?

Az önkéntes év hatása már most látható, hisz egyre többen érdeklődnek az önkéntesség iránt, több figyelmet kap, nő az önkéntes tevékenységek láthatósága az EU-ban. Cél az önkéntes tevékenységek előtt álló, meglévő akadályok felszámolása, az önkéntes tevékenységek minőségének javítása érdekében, az önkéntes tevékenységek megkönnyítése, ösztönzése a civil társadalmon belül, illetve a civil társadalom és más ágazatok között.

-elté-