Zala megyét is egyaránt veszélyeztetik a civilizációs és természeti katasztrófák, melyek elhárítását és felszámolását hivatásos mentőalakulatok, önkéntes civil szervezetek végzik.

Ugyanakkor egy bekövetkezett káresemény felszámolásában jelentős szerep jut a települések polgárőrségeinek és lakosságának, melyek együttesen határozzák meg a települések védekezési képességét.

Hogy ez megfelelő színvonalú legyen, elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jól felkészült élő erőnek, valamint megfelelő mennyiségű és megfelelő távolságban elérhető anyagoknak, védőeszközöknek kell rendelkezésre állniuk.

De figyelembe kell venni azt is, hogy az azonos időben bekövetkezett, több falut, várost sújtó esemény felszámolásakor a hivatásos erők szétosztódnak, így a felkészült lakosságra még nagyobb szükség van. Ezért lényegi kérdés, hogy a településeken legyen alkalmas vezetés, egy jól felkészült stáb a feladatra, amely hatékonyan tud együttműködni a hivatásos mentőszervekkel.

A konferencián részt vett Gyutai Csaba országgyűlési képviselő, Zalaegerszeg polgármestere. Elmondta, a kormány katasztrófavédelmi biztost nevezett ki, valamint módosítani kívánja a jelenlegi törvényeket, melynek szükségességét alátámasztja az ajkai vörösiszap-tározó gátszakadása is.

Mint fogalmazott, Zalában az előírások szerint működnek a veszélyes üzemek, ugyanakkor előfordulhatnak váratlan helyzetek, mint a hűtőház leégése. A város gazdasági fejlesztésében nagyon fontos szempont, hogy olyan vállalatok települjenek be, melyek tevékenysége nem jelent veszélyt a környezetre, a lakosságra. Ezért nem adtak zöld utat a közelmúltban egy gumifeldolgozó üzem létesítésének.

Az esős időjárás kapcsán elmondta, a város idén ötvenmilliót fordított a csapadékvíz-elvezetésre, valamint a Dózsa György utca mögött egy 300 millió forintos projektet valósít meg. A települések védekezési képességével kapcsolatban kiemelte, hogy az önkormányzati cégek szerepét, veszély esetén jól mozgósítható személyi és technikai apparátusukat.

Bár a jelenlegi szabályozás a helyi védelmi bizottságokra, polgármesterekre bízza a katasztrófavédelem kérdését, az mégsem szerepel az önkormányzatok kötelező feladatai között, így normatíva sem jár érte. Ezért változtatni kellene a szabályozáson, hogy az önkormányzatok tudjanak erre a célra forrást elkülöníteni – szólt hozzá a témához Hochrein László. A Zala Megyei Védelmi Bizottság titkára elmondta azt is, hogy az elmúlt négy évben 22 településen tartottak polgári védelmi gyakorlatot, az elkövetkező időszakban pedig további 11 településen szervezik meg.

Az önkormányzat kötelező feladatai közé tartozik a közbiztonság, melynek fogalma és hogy milyen feladatok tartoznak bele azonban nincs meghatározva – hívta fel a figyelmet Kemény József, a Zala Megyei Polgári Védelmi Szövetség elnöke. A 98-as gázkitörést említve jelezte, hogy a kémiai biztonság meghatározása is hiányos, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a szén-dioxid a mai napig nem minősül veszélyes anyagnak.

Tudomásul kellene venni, hogy egyre több és nagyobb veszélyforrásnak vagyunk kitéve, ezért növelni kellene a törvényi ellenőrzőképességet.

Példaként említette az engedély nélküli építkezéseket és az erdők kirablását, melyek az árvízvédelem hatékonyságát csökkentik, mondta Egri Gyula, nagykanizsai tűzoltóparancsnok.
Polgári védelmi gyakorlat

Polgári védelmi gyakorlatok jelentőségét emelte ki hozzászólásában Horváth Zoltán. Tófej polgármestere elmondta, az elmúlt nyolc évben két alkalommal volt gyakorlat a településen, melyek mivel vízelvezető árkokat tisztítottak ki, gazdasági haszonnal is jártak a felkészülés mellett.

Halász Gábor Kiskutas polgármestere utalva az elmúlt évek történéseire azt hangsúlyozta: ha egy ország eladja stratégiai vagyonait, akkor azzal is szembe kell néznie, hogy nemcsak önrendelkezése, hanem védekezési képessége is csökken. Véleményét kifejezve elmondta, a falvakban több a humán erő, míg a városokban jobb a technikai felszereltség. Így össze kell fogni egy-egy veszélyhelyzet felszámolása során.

Zala-Lap, Antal Lívia