Emlékezés a vértanúkra
2010 október 07 - csütörtök
Az aradi vértanúkról emlékezett meg a város a Csány szobornál rendezett tiszteletadáson. Az ünnepi műsorral és koszorúzással egybekötött főhajtás szónoka Kovács István történész, író volt. A zalai kormánybiztos, Csány László tevékenységének méltatása mellett az 1849l, 1950 és 1956 utáni megtorlás között vont párhuzamot. Kiemelte, ez utóbbi volt a súlyosabb, mert a lelket is tönkretette, nem úgy mint egy évszázaddal korábban.
– Mi lett volna, ha győz a szabadságharc? – tette fel a kérdést. Felvetve, talán nem lett volna első világháború és holocaust. – A császárság példát akart statuálni, bebörtönzés, száműzés, bitófa vagy öngyilkosság lett a sorsa népünk legaktívabb, leggerincesebb, legtehetségesebb tagjainak. Az azt követő dermesztő csendben lehetett a „bégető nyáj” társadalmat létrehozni.
Az 1849 utáni évek bécsi megtorló gépezete a vármegye rendszer helyett közigazgatási régiókat hozott létre, ezzel előkészítve a trianoni szétszakadást, hangzott el. 1849 és 1956 után vigasz csak az lehet, hogy „a holt mag gyümölcsöt ad”. Kérdés, hogy adott-e eleget? A vértanú szobrának árnyékában az emlékezés munkára serkent, mert van mit tenni – fogalmazott a szónok.
Zala-Lap, b. k.
Tartalom megosztása: