Értékmentő költségvetés
A központi költségvetést kapkodva készítette el a kormány, úgy viselkedett, mint amikor a több tantárgyból megbuktatott rossz tanuló rájön, hogy tanév vége közeledik, és fogalma sincs, hogy milyen bizonyítványt vigyen haza, hogyan görbüljenek a jegyek.
A Nemzetközi Valutaalapnak mindenáron megfelelni akaró központi büdzsé fékezi a gazdaságot, csökkenti az ország versenyképességét. Adónövelés, az emberek és a gazdaság szereplőinek megsarcolása világlik ki belőle, ráadásul mára az is kiderült, hogy működésképtelen, hiszen az Alkotmánybíróság döntése után hiányzik legalább 50 milliárd forint.
Ezzel szemben a zalaegerszegi költségvetés a működés tekintetében értékmentő. A közel 21 milliárd forintos főöszszeggel induló büdzséből közel 13,5 milliárdot kívánunk fordítani a működésre és 7,5 milliárdot a felhalmozási célra, fejlesztésekre, felújításokra. A válságban mi igyekszünk nem elvenni, hanem adni.
Mi nem adót növeltünk, hanem éppenséggel csökkentettünk. Például akkor, amikor megemeltük a helyi iparűzési adó mentességének határát 1 millióról 1,5 millió forintra. Mindez az adózók 35-40 százalékát, körülbelül 4000 helyi kis- és középvállalkozást érint majd.
Az intézményi szférában és a polgármesteri hivatalban pedig 2010-ben is megpróbálunk takarékosan működni annak érdekében, hogy a tervezett 700 milliós hiányt ki tudjuk gazdálkodni. Ez persze nem jelentheti azt, hogy alapvető értékek sérülnek. 2009-ben sikerült működési hitel felvétele nélkül gazdálkodni, ez olyan erény, amelyet manapság kevés város mondhat el magáról.
– Hogyan jellemezné a költségvetés fejlesztési oldalát?
– Tervszerűen városépítő. A fejlesztéseinket egy korábban elfogadott stratégia alapján hajtjuk végre, lehetőség szerint minél több európai uniós forrás bevonásával. Ezt nem mi állítjuk magunkról, hanem azok a partnerek, akik megfordulnak Zalaegerszegen.
– Milyen nagyobb beruházások valósulnak meg 2010-ben a zalai megyeszékhelyen?
– Mindenekelőtt folytatódnak a munkahelyteremtő beruházások. Tavasszal elkészül az északi ipari parkban az inkubátorház. Bízunk benne, hogy több telephelyfejlesztő és munkahelyteremtő magánberuházás is követi majd. A kivitelezés szakaszába lép a belváros- rehabilitáció első üteme, miközben előkészítjük a második ütemet.
Az első a piactér alatti mélygarázst, a piacfelszín átépítését, a felhagyott vasúti nyomvonalon a Vágóhíd utcától a Batthyány utcáig terjedő tehermentesítő út építését, a Kossuth utca Kisfaludy és Petőfi utca közötti szakaszának felújítását, valamint egy lakóépület rekonstrukcióját foglalja magába. Az arányos városfejlesztés keretében nem csupán a belvárosra koncentrálunk, hanem az egyes városrészekre is.
Képviselőtársaim közel 200 millió forintos felújításokra tettek javaslatot, melyek a választókerületekben felmerülő igények alapján kisebb-nagyobb felújítási munkákat takarnak.
Támogatást nyertünk a Göcseji-Mártírok úti csomópont átalakítására, így végre kedvezőbb pénzügyi konstrukcióban készülhet el az idén. Folytatódnak a közműberuházások és -felújítások. Az EU Kohéziós Alapból támogatott szennyvízkezelés második üteme is elkészül az idén, amely 2,6 milliárd forintos beruházást jelent. A 260 millió forintos csapadékvíz-hálózat rekonstrukciójával is találkozhatnak az idén a Zalaegerszegiek.
Intézményfelújításra is jut az idén. Itt megemlíteném a Kosztolányi Téri Tagóvodában a fürdőblokkok felújítását. A Béke ligeti és Dózsa György-iskola tetőszigetelését, az Eötvös-székhelyiskola nyílászárócseréit, a Liszt-tagiskolában a vizesblokk és szabadtéri színpad nézőterének felújítását. Az Ady-iskolában és a Teleki Blanka Székhelykollégiumban folyatatódnak a nyílászárók cseréi. Megvalósul a Zrínyi-gimnázium utcafronti épületeinek tetőrekonstrukciója, a Munkácsy Mihály Tagiskolában a számítástechnikai terem tetőszigetelése.
(Zala-Lap, V. Zs.)
Tartalom megosztása: