Mint a mágnes, a hitem a valláshoz ragadt, Jézus él, és mindenki szívébe ott maradt.

Mondhatni mindenki az Úr felé lojális, a kötés nem téma, az már csak poláris.

Az emberiség feloldozni valója már moláris, lelki, fizikai traumák adtán beindul a fejük felett a nyomás is.

Mindig örülök, ha felébredek reggel, mert volt, aki meghalt értem és éltet, szól a wekker.

Sajnálom azokat, kiknek a hite alacsony, csekkold le a bűneidet, biztos van egy maraton!

A szegény gyerekek már feladták, a lelküket a pázsitnak beadták.

Ilyen az univerzum, egy nagy fless, de óvatosan mozogj, el ne ess.

Isten már csak a megváltás a világnak, tedd össze a kezed, állj neki az imának!

Dobj fátylat minden hibádra, hisz te értékes vagy, nem lettél hiába.

Ugorj egy bándzsit, hogy tudd, szépen lepereg az élet, csak egy kötél tart, az se biztos bérlet.

Testemmel keresztet cipelek, a neve habozás, telik, múlik az idő, a korba meg a lapozás.

Nagyon rövid az élet, érezd át a stílusod, játszd el a magadfajta ütős virtusod.

Fent lesz még placcod, két fedél köszönt, rajtad múlik, melyiket választod, a szeretetet vagy a közönyt.  

Szerintem ne légy ateista, mert az csak gyarapszik, ez a logika, hogy nem hiszel, semmire nem alapszik.

Ettől kaptok az Úrtól ajándékot, hogy hisztek, ettől kaptok tőlem egy olyat, hogy riszpekt.

Molnár Márk (11.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium