Szóval, volt egy kedélyes szobabelső, terített asztallal, tányérokkal, gyertyafénnyel. A kényelmes fotelok mellett szépen feldíszített, kivilágított fenyőfa állt. Testvérem játszotta a család „anyukáját”, osztálytársunk, Gergő pedig az „apukát”. Míg ők az előkészületekkel foglalkoztak, a picik, azaz a „gyerekek”, nagykabátban, dzsekiben énekeltek a jelképes udvaron.

Aztán a család összegyűlt a szobában. Dallal, verssel, lágy zenével, vetítéssel kezdetét vette a közös ünneplés. Tényleg úgy éreztük sokan, mintha egy nagy család tagjai lennénk, ott a tornacsarnokban.

Körbenéztem, tanáraink arcán mosolyt, néhányuknál egy-egy könnycseppet is látni véltem. Szép gondolatokat osztottak meg velünk a szereplők.

Az asztalnál az „apa”-Gergő a Bibliából olvasott fel részletet. Olyan nyugalom érződött, igazán megható volt!

A műsorból a hangszeres zene sem maradhatott ki, zongora, fuvola, gitár hangjait hallgattuk. Az alsósok elfogódottság nélkül mondtak verset, énekeltek. Nagy taps lett a szereplők jutalma!

Iskolánk igazgatója, Mátai Ferenc tanár úr megköszönte minden résztvevő, szervező munkáját. Majd röviden ő is szólt az ünnep jelentőségéről, méltóságáról, mindannyiunknak és családjainknak is kellemes karácsonyt kívánt.

Ezt követően került sor egy igen emlékezetes eseményre. Vollein Ferenc, iskolánk 8.c osztályos tanulója, gyermekművész ajánlotta fel festményét az intézménynek. Szemes Péter esztéta, Feri egyik pártfogója, segítője ajánlotta figyelmünkbe az alkotást. Beszélt arról a nehéz útról is, amit a művész jár be, míg igazi, csak rá jellemző „hangját”, színeit, technikáját megleli. Tanulságos percek voltak. Aztán Ferenc maga szólt hozzánk, és jelképesen átadta igazgató úrnak a „Három bohóc” című festményét.

Elmondta: a három arc, a mosolygós, a síró és az elgondolkodó az emberben lakozó érzelmek sokféleségét mutatja meg. Igazgató úr pedig ígéretet tett: méltó helyet kap az iskolában a kép. Januárban már találkozhatunk vele, nap, mint nap.

Az elfogódottság perceit aztán hamarosan felváltotta a felhőtlen öröm. Ráébredtünk: itt a szünet, akár mehetünk is haza! Mielőtt befejezném az írást, hadd kívánjak Nektek, a Diákújság szerzőinek,szerkesztő tanárainknak, a honlap minden dolgozójának nagyon boldog karácsonyt és sikeres új esztendőt! 2014-ben találkozunk!

Pénzes Réka 7.c és fotósunk ismét Bőke Norman 7.c
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola