Gyutai Csaba alpolgármester, az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: „A ’90-es évek végén az épp jelenlévő Cséfalvay Zoltán biztatott arra minket, hogy hozzunk létre gazdaságfejlesztő szervezeteket, ún. klasztereket, amelyek a helyi gazdaság motorját jelenthetik. Ezt szem előtt tartva 2000-ben létrejött az elektronikai klaszter, ám mivel a fejlesztési ügynökség keretein belül ennek működtetése nehézkes volt, 2005-ben úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy alapítványt.”

A magánalapítvány kezdeményezője Devecz Miklós zalaegerszegi gépészmérnök volt, kinek ötletét felhasználva alakult mechatronikai klaszterré a korábbi szervezet.

„A cél az volt, hogy a térségben működő gépipari vállalkozásokat összefogjuk, olyan erőt állítva ezzel fel – folytatta Gyutai Csaba -, amely a gazdaságfejlesztésben és az innovációban megkerülhetetlenné teszi a várost. Hosszú út vezetett odáig, hogy ma innovációs központot avathatunk. Az innovációs központ lehetőséget biztosít a klaszter mögött álló mintegy 100 vállalat számára saját innovációs tevékenységük kiterjesztésére, s ebben partnerünk lesz a Nyugat-magyarországi Egyetem is

Olyan mérőeszközök beszerzése történt most meg, amely a vállalkozásoknak egyenként beszerezni talán nehézkes lett volna. Természetesen az is a célok között szerepel, hogy bármilyen nagyobb befektető érkezésekor ezt a 100 vállalatos erőt, szakértelmet be tudjuk mutatni.”

Manninger Jenő, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta: a regionális tanács fő célkitűzése, hogy a Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa tengelyt megerősítse, ebben pedig a klasztereknek igen nagy szerepe lesz.

Dr. Jereb László, Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karának dékánja hozzátette: látszik, hogy nem nulláról indul a kezdeményezés, hiszen az inkubátorház koncepciója már adott volt. Sikerült olyan csatlakozási pontokat találni, amely hosszú távra megalapozza a város és a régió fellendülését.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára Gyutai Csaba szavaira reagálva elmondta: a ’90-es évek végén még furcsa dolog volt a klaszterekről beszélni. Furcsa volt annak a gondolatnak a felvetése, hogy az esetleges versenytársak bizonyos területen működjenek együtt. Magyarországon ezt a gondolkodásmódot különösen nehéz elfogadtatni.

Márpedig a jövőt biztosító Új Széchenyi Terv még több lehetőséget kíván teremteni az ilyen jellegű innovatív fejlesztések előtt. Szinte érthetetlen – mondta -, de az eddig felhasznált uniós forrásoknak mindössze 16 százaléka ment közvetlenül gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre. Mi azt szeretnénk, hogy a fennmaradó 1800 milliárd forintnak fele jusson erre a célra. A klaszterek itt feltétlenül előnyt kell, hogy élvezzenek.

A 300 négyzetméteres területen lesz egy műszaki szolgáltató és kutatóműhely, valamint egy ipari mérőlabor – utóbbi a Nyugat-magyarországi Egyetem Gépészeti és Mechatronikai Intézetével közös működtetésben. Mindezeken felül pedig a központhoz tartozik még egy 40 fős ipari konferenciaterem is, ahol a megnyitó után máris elhangzott az első előadás: dr. Cséfalvay Zoltán tartott előadást az Új Széchenyi Tervről.

Zala-Lap, Seres Péter