– Ha vinni akarjuk valamire az életben, akkor muszáj iskolába járnunk!- mondta Alex.
– De én utálom az iskolát, sőt: gyűlölöm!- kiabálta Bálint.
– Az iskola megkerülhetetlen, mert ha nem jársz, olyan buta és együgyű maradsz, mint Pistike a szomszédunkban!- így egy másik.
Hát, ami Pistikét illeti: tényleg nem egy észlény.
– Az iskolában mindig jegyeket osztogatnak. Miért?
– Túl sok van nekik, és ajándékozgatnak belőle.
– Persze, miért is ne? Hiszen csak kedveskedni akarnak nekünk.
– Jó, jó, de mi van akkor, ha egyest vagy kettest kapok?
– Akkor úgy kell neked! A jó jegyekért meg kell dolgozni!

(Részlet Balázs humoros fogalmazásából)

Az iskola szenzációs hely! Sok dologra megtanítanak itt a kedves, okos tanárnénik és tanárbácsik. A történelem új tantárgyunk, sokan nagyon megszerették. Persze, más tanulnivaló is akad bőven a szorgalmas diákok számára. Szerintem én is közéjük tartozom.
Legfőbb célom, hogy vigyem valamire az életben. Állatorvos szeretnék lenni. Tisztában vagyok vele: kitartóan kell tanulni ezért. De sokan vagyunk, akik megpróbáljuk a legtöbbet kihozni magunkból.

(Dorina gondolatai a témáról)  

Vajon miért járunk iskolába? Melegedni, enni, inni, szünetben játszani? Egyesek igen. De én, én nem. Persze jó dolog sok gyerek között lenni, de a játszótéren is lehetek közöttük. Az iskola nem csupán a játékról szól. Hanem arról, hogy tanuljunk. Ezzel többre jutunk az életben, jobb munkahelyet szerezhetünk, vehetünk lakást, több pénzünk lehet. Esélyt kapunk egy szebb, tartalmasabb életre.
Ha valaki matematikából tehetséges – tegyük fel – , a bevásárlás számára meg se kottyanik.
Aki rajzból jeleskedik, felnőtt korában akár művész is lehet, az emberek pedig mindent megtesznek majd azért, hogy találkozhassanak vele.
Még sok-sok lehetőség áll előttünk. Ezzel a pár mondattal csupán azt akarom kifejezni: aki jól tanul, az sokra viheti!

(Kitti fogalmazásából néhány mondat)

Sokat gondolkodunk, beszélgetünk mostanában a tanulásról, órákról, jegyekről. Mindez természetes, hisz felsőbe kerülve számtalan új élmény ér bennünket nap mint nap. Száz szónak is egy a vége: nem unatkozunk!

Kovács Kitti, Szabó Dorina, Németh Balázs  5.b
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola