Stílusok, irányok
Bertók Sándor szerint azért is fontos a jó településfejlesztési koncepció, mert a rendezési terv is arra épül, amit majd ezt követően kell elkészíteni. „A város számos uniós pályázaton szeretne indulni, amiket szintén a koncepcióval, illetve a rendezési tervvel kell alátámasztani. Több ilyen projekt is van: a belső elkerülő út (ami a Rákóczi utat mentesítené a kelet-nyugat irányú forgalomtól azzal, hogy a piac mögötti részen vezetné át a közlekedést egészen a sportcsarnokig, vagy a 76-os elkerülő útig), és a Piac tér rekonstrukciója például uniós forrásokból valósulhat meg”.
Az elmúlt hónapban a vasút fejlesztéséről, közlekedési és környezetvédelmi, vízrendezési és építészeti kérdésekről tárgyaltak. Az egyeztetéseken részt vettek a város építési vállalkozói, építészei, a turisztikai, gazdasági és kulturális szakemberek, valamint a városfejlesztéssel foglalkozó civil szerveztek.
A főépítész a vasút fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy a változtatások érintenék a vasútállomás helyét, a Batthyány út-Andráshida közötti új nyomvonal kialakítását, illetve az olai megálló fejlesztési lehetőségeit.
Az építészmérnök hozzátette, hogy azzal, hogy a vasút átpozicionálódik a nemzetközi fővonalra, átrendeződik a város közlekedése is. A tervek szerint a teher- és személyszállítás ketté válna. Arról még folynak a viták, hogy a személyszállítás megállóhelye Olában legyen, vagy maradjon a jelenlegi helyén. Az azonban biztos, hogy a teherszállítás Zalaszentivánra, egy kisebb része, pedig Teskándra kerülne.
„Régóta cél, hogy a mostani vasútállomás és a Zalaszentiván közötti vonal egy másik pályára kerüljön a Páterdomb megkerülésével. A Petőfi út-Bíró Márton úti vasúti átkelő hosszú távon már nem tartható, s ráadásul balesetveszélyes is. A vasút átszervezésével tehát a páterdombiak egy régi problémája oldódna meg. Felszabadulnának.” – folytatta Bertók Sándor. A város tervezi a gébárti fejlesztést is: kiépülne egy olyan út, mely az egykori laktanya területén keresztül a Landorhegyet kapcsolná össze Gébárttal.
Agg Ferenc elmondta, hogy a kerékpáros közlekedés fejlesztése része a koncepciónak, a helyi kerékpáros egyesülettel volt is erről egyeztetés. Ez a fajta úthálózat két részből áll: az egyik turisztikai jellegű, és Zalaegerszeget kapcsolná be a Zala-völgye hálózatba, a másik pedig magának a városnak a kerékpározhatóságát jelenti. Mindkettő fejlesztésére vannak elképzelések, pályázatok.
Az elmúlt években számos fórumon megfogalmazódott már a kérdés, hogy milyen Zalaegerszeg arculata. Többen bírálták régi épületek bontását, újak felépítését, kifogásolva azok nagyságát, stílusát. „Szabályozással nem lehet arculatot teremteni, de a koncepció kapcsán természetesen ezek a kérdések is felvetődtek, és kell is róla beszélni” – reagált Agg Ferenc. Bertók Sándor hozzátette: „úgy lehet mindezt egy kicsit befolyásolni a szabályozásban, ha kimondjuk, hogy a belváros szerepét kívánjuk hangsúlyozni. Nem lehet addig arculatról beszélni, amíg zsúfoltság van a városban. Első lépésként csökkenteni kell a felszíni parkolók számát”.
Az építészek egyetértettek abban, hogy akkor lesz élhetőbb a város, ha sikerül a belvárosban minél több zöldterületet kialakítani, ezért is fontos, hogy a jövőben több felszín alatti parkolóhely létesüljön.
Ami a városkép alakulását illeti, folytatódik a piac környékének rekonstrukciója, egészen a Sóházig zajlik majd a Sütő utcában elkezdett építkezés. Hamarosan elkezdődik a Bárány melletti épület bontása. Helyébe egy úgynevezett tömbátkötés lesz a Kazinczy tér és Iskola köz között, egy mélyen benyúló épülettel. A ház magassága a környező épületekhez igazodik majd, stílusában pedig modern jellegű lesz, a száz évvel ezelőtti „vonalakat” követve, továbbfejlesztve. Az építészetben most ez a stílus látszik „újjászületni”.
„Manapság túl szabadon játszanak a tömegekkel az építészek. Sokszor „rendetlen” házakat csinálnak. A világháborúig voltak szerkezeti kötöttségek, fegyelmezett házak készültek, mára ezek megszűntek, csakúgy, mint a felületi díszítések” – mondta Agg Ferenc. Szerinte ma majdnem bármit lehet, hiszen a technika sok mindenre képes, csak az önfegyelmezés szándéka tűnt el.
Az építészek a még előttük álló feladatokkal kapcsolatban elmondták, hogy szeretnék, ha egyensúly és partnerség alakulna ki a tárgyaló felek között. Egy jó településfejlesztési koncepció a város, a civil- és magánszféra, valamint az itt élők közös érdeke és munkája. Sokszor azonban az látszik, hogy kevés a párbeszéd még az egy szakmán belül dolgozók között is, és gyakori, hogy politikai vagy gazdasági lobbi áll az egyensúlytalanság mögött. Az érdekeket közös nevezőre kell hozni, hiszen mindenki ugyanazért a városért dolgozik. (Zala-Lap Kft., P. P.)
Tartalom megosztása: