Szandzsúszangen-dó

Zalaegerszeg címer
Hírek

Szandzsúszangen-dó

2016 május 23 - hétfő
A Szandzsúszangen-dó szó szerinti jelentése Harminchárom oszlop csarnoka vagy másik nevén Lótusz kiráy csarnoka. Egyszerre ad teret több buddhista templomnak és Tenda iskolának. (A Tenda olyan iskola, ahol az emberek bővebb ismereteket kaphatnak a buddhizmus mélyebb tartalmáról.) Az épület középkori eredetű. Go-Shirakawa császár építtette, a Sengoku (nagy háborúk kora előtt) 1249-ben leégett, majd 1266 csak az aulát építették újjá.

Maga az épület ciprusfából készült, oszlopokkal alátámasztva (mint a legtöbb épület Japánban), csak az épület kevésbé felhajtott szélű. Mégis az épület legjelentősebb értéke a szoborcsarnok terem. A teremben megközelítőleg 1000 szobor található. Ciprusfából vannak megformázva a japán forklór legjelentősebb hősei, istenei és félistenei. Az összes szobrot egy Kamakura-kori szobrász készítette, akinek a neve Tankei. A gyűjtemény minden egyes darabja nemzeti kincs. A terem főszobra Sahasrabhuja, akit az eggyüttérzés megtestesítőjeként ismerünk. De még megtaláljuk a taoizmusból ismert 2 főistent, Rajint és Fuujint. Ők a villámlás (raiton) és a szél (fuuton) istenei. Továbbá megtaláljuk Ashura és Indra szobrát, melyek gyökerei az indiai hinduizmusból erednek, de nem egységes vele.
(Ashura hindi változata Shiva). Ashurát úgy tartották számon, mint minden jó (pozitív) érzések istenét (bölcsesség, szeretet, szerelem, barátság), és általában 3 fejjel és 6 karral ábrázolják, míg féltestvére Indra a harc és minden rossz (negatív) érzés megtestesítője. Ezzel magyarázható a híres japán rajtaütés neve (Indra nyila). Buddhát Ashura közvetlen reinkarnációjának nevezték. Továbbá megtalálhatjuk itt Kintaro és Makintaro szobrait is, akik a mítosz szerint túltelített erővel (chakrával) születtek, és őket tekintjük az első szamurájoknak. Megtalálhatjuk még Yamataro-Orochi (8 fejű kígyó) szobrát, akit a mitológiában a gonoszság megtestesítőjeként ismerünk, körülötte rengeteg Ushi (démon). Még jelentős szobrok a 28 őrző istenségek (Naraenkengo-ou, Misshaku-kongorikishi, Touhou-ten, Birurokusha-tennou, Birubakusha-tennou, Bishamonten, Daibon-tennou, Taishaku-ten, Daibenkudoku-ten, Mawara-ou, Jinmo-ten, Konpira-ou, Manzensha-ou, Hippakara-ou, Gobujyogo-ten, Konjikikujyaku-ou, Sanshitai-sho, Nandaryu-ou, Sakararyu-ou, Karura-ou, Kondai-ou, Mansen-ou, Magoraka-ou, Makeishura-ou, Kendabba-ou, Ashura-ou, Kinnara-ou, Basusennin).

Japánban nincs egységes vallás (taoizmus, buddhizmus, hinduizmus), de a legjelentősebb a buddhizmus.

A híres hagyományok az Edo-korban váltak ismertté, amelyek nagy részét a mai napig megrendezik. Legismertebb a „A Szent Fa érintése” nevű szokás, amely során egy fűzfaágat tesznek a fájó fejre, és ezáltal elvileg meggyógyul. Továbbá rendeznek itt Tōshiyat (íjász verseny), továbbá az 1. világháború előttig párbajokat is tartottak. A legjelentősebb párbaj Yoshioka Denshichirō és Miyamoto Musashi között zajlott 1604-ben.

Szerintem ez a legértékesebb és legszebb Senju (fa) épület, ezért ez a kedvenc épületem.

Molnár Bence (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Zalaegerszeg

 

Tartalom megosztása: