– Nyolc évvel ezelőtt készült Zalaegerszeg rendezési terve, ez annak idején az ország egyik legkorszerűbb terve volt és nagyon jó alap arra, hogy most továbbfejlesszük. Jelentős változások történtek azóta, különösen a közlekedés terén, azt hiszem elég, ha csak az elkerülő utakat említem, de a vasút áthelyezése is valóságnak tekinthető. Ezenkívül megkezdődött Gébárton a fejlesztés, aminek szép távlatai vannak. Mindennek hatására szükségessé vált a rendezési terv módosítása, amit 2006-ban tervezünk. A mostani változtatás a kisebb módosítások keresztülvezetése, alapvetően a lakosság és az intézmények részéről  beérkező javaslatok feldolgozását jelenti. A 2006-os koncepcionális változtatást is jelent majd, ezt, az azt követő években nem szeretnénk módosítani – mondja Sziráki István és hozzáteszi: – a köz és egyéni érdek összehangolását segíti egy város rendezési terve.

– Hány kérelem érkezett az elmúlt időben és milyen változtatásokkal keresték meg az önkormányzatot?
– Jelenleg 160-180 módosítási kérelem van a hivatalban, zömében építési lehetőséget illetve kedvezőbb fejlesztési lehetőséget szeretnének a kérelmezők. Az egyéni érdek természetesen az, hogy valaki a saját telkén tudjon építkezni. Közérdek ugyanakkor, hogyha valaki kimegy a zártkertjébe, zöldet is lásson valahol, ne csak épületeket egymás hegyén-hátán. Mindezt össze kell hangolni. A városiasodás egy megállíthatatlan folyamat, de a szakmának kötelessége rendezett meder felé terelni a dolgokat. Vannak olyan szituációk, amikor az egyéni érdekeket tudomásul kell venni, de amikor valami csak egyéni érdek, akkor azt nem szabad megengedni.
Sziráki István azt mondja, az ingatlanvagyon a nemzeti vagyon maradandó része, és akkor jár el valaki helyesen, ha ezt a vagyont megőrzi, olyan befektetéseket, folyamatokat indít, ami ennek a vagyonnak a felértékelődését jelenti.
Vagy legalábbis az értékállóságát és nem a leértékelődését. A város egészét tekintve nem lehet a zöldfelületeket felhasználni, hiszen akkor még a kirándulási lehetőségekről is lemondunk. Példaként említi a Szívhegy területét, ahol egymás mellett 30-40 milliós értékű házak állnak, de kertje szinte egyiknek sincs.
– Ha több zöld venné körül a házakat, értékállóbb lett volna a beruházás. Fogalmazhatnék úgy is, hogy tönkretették egymás ingatlanjait. De az egésznek a szabályozás volt az alapja, amely lehetővé tette, hogy sűrűn beépüljön ez a szép domboldal – mondja az osztályvezető.
– Mit jelent a rendezettség, átgondoltság és együttműködés?
– Példaként említeném a Kaszaháza-Neszele közötti terület új szabályozását. Itt mindez megvalósult. Az önkormányzat és a földtulajdonosok közösen gondolták át a terület jövőjét. Mindenki beadta – a város és a magánemberek – a telkét egy képzeletbeli kalapba. Ebből levontuk a zöldterületeket  és a maradék részt újraosztottuk. A betett tulajdoni arányba kap mindenki vissza kész építési telket. Lehet, hogy négyzetméterbe kevesebbet valamivel, de értékben az öt-hatszorosát. A szántóföld felértékelődött építési telekké. De nem össze-vissza, hanem rendezett, szervezett keretek között úgy, hogy a zöldterületek is megmaradhatnak. A zártkertekben is az a helyes eljárás, ha összefog egy közösség, felvállalja a terület átfogó vizsgálatának 50 százalékos tervezési költségét. Ekkor az önkormányzat együttműködésként a másik 50 százalékát finanszírozza. A kész tervek alkalmasak pályázatok elnyerésére, amiből esetenként a közműveket is finanszírozni lehet.
– A telektulajdonosok jó része kéri a belterületbe vonást. Ennek milyen kritériumai vannak?
– Egyre többen laknak a környező domboldalakon, így sok esetben inkább mentjük, ami még menthető és engedjük az épületbővítést. De azzal, hogy a város belterületbe von ingatlanokat, ezzel nem tesz ígéretet arra, hogy ott utat, közművet fog építeni. Egyszerűen normális szabályozást szeretnénk, hogy ne rendezetlen területek alakuljanak ki.

Számtalan döntés vár a közgyűlésre. Köztük van a volt ruhagyár területére elkészült szabályozási terv módosítása. Ez esetben arról van szó, hogy a lebontott telket mire hasznosítsák. A műszaki bizottság javaslata szerint ne adjunk földszintes épület építésére engedélyt, legalább kétszintessel induljon a beruházó. Olyan javaslat is megfogalmazódott építész részéről, hogy érdemes lenne megfontolni a ruhagyár főépületének a meghagyását. Szó esik majd a Kazinczy tér, Sütő utca és Munkácsy utca határolta tömb új szabályozásáról is. A Kiszöv-székház épülete a Városfejlesztő Rt. tulajdonába került, így a tömbház fejlesztése egyszerűbben megoldható. Elképzelhető mélygarázsok építése.
Döntés várható a városi strand Ady utca felöli részéről is. Pontosabban arról, hogy a rendezési terv módosítása folyamán egyáltalán vizsgálják-e, mekkora telekrész legyen leválasztva a strandról és arra milyen építési szabályzatot írjanak elő. Ha a képviselők úgy döntenek, hogy el lehet adni a területből egy részt, akkor pályáztatni fogják és az kapja, aki többet ad érte. Ebből a pénzből lehetne majd a városi strandot fejleszteni.