– Melyek voltak ezek közül a legfontosabbak?
– Kiemelném a dekoncentrált hivatalok elhelyezésének módjával kapcsolatos felvetésemet, a katasztrófaigazgatóság zalai fejlesztését, valamint a környezetvédelem szempontjából a veszélyes hulladékot szállító járművek szigorítását. Szerettem volna elérni, hogy a kistérségeknél jelentkező címzett és céltámogatások kerüljenek vissza a költségvetésbe.
A lehetőségekhez képest minden önkormányzatot érintő háttérmunkában részt vettem, ami a normatív támogatások emelése érdekében történt – folytatta dr. Gyimesi Endre. – Talán ennek is köszönhető, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége alelnökévé választott. A parlament mellett működő interparlamentális unió szekciójába is beválasztottak, ezen belül az olasz tagozat alelnöke vagyok. Ez annyit jelent, hogy részt veszek a hazánkba érkező olasz delegációkkal való konzultációkon.

– Zalaegerszeg költségvetéséről február elsején tárgyal a közgyűlés. A koncepció során elfogadott nyolc százalékos intézményi megszorítás, a szigorítások, esetleges összevonások borzolták a kedélyeket. Hetek óta folynak az egyeztetések. Hol tartanak?
– Sajnos, az önkormányzati szféra az egyik vesztese az országos költségvetésnek, és ez kihat a mindennapokra is. Megérzik az iskolák, a szülők, az utat használók, az utazók, a kultúrát kedvelők. A mindennapi élet megsinyli, ha az önkormányzatoknak kevesebb a pénze. A hét önkormányzati érdekszövetség közös állásfoglalásban kérte, ne legyen a kormány számára mostohagyerek az önkormányzati szféra. A kéréseinket elutasították. A kormányzati intézkedések tehát negatívan hatnak a városi büdzsére is. Zalaegerszeg az egyik legstabilabban gazdálkodó város, nincs működési hitele, ennek ellenére drasztikus csökkentéseket kell végrehajtanunk. A költségvetési koncepcióban még 1,4 milliárdos hiány jelenik meg, ezért úgy döntöttünk, hogy a végleges költségvetés 500 millió forint alatti működési hiány feltételét tartalmazza csak. Ezért nyolc százalékos elvonást kezdeményeztünk az intézményi rendszerben. Vannak olyan intézmények, melyek tisztán megyei vagy városi fenntartásúak, de működtetjük például a megyével közösen a Hevesi Színházat, a bábszínházat és a Nyári Színházi Kht.-t. Ugyanakkor párhuzamos intézmények is működnek, így a művelődési házak és a könyvtárak. A közelmúltban a kulturális szféra egy része, talán a legmarkánsabb lobbikör, megfogalmazásuk szerint baráti beszélgetést kezdeményezett a város és a megye vezetőivel, a sajtó néhány képviselőjének jelenlétében. Ezen többek között részt vett Garamvölgyi György, Merő Béla, Bősze Katalin, Ágoston Károly, valamint Kiss Gábor és dr. Vándor László. Az átszervezésekről, összevonások lehetőségeiről beszélgettünk, illetve hallgattuk meg a kulturális szakemberek véleményét.

A megye súlyos anyagi gondokkal küzd, hiszen az országos politika legfőbb kárvallottja a megyerendszer, ennek tudatos leépítése van folyamatban. A kormányzati döntések érintik a megyei intézményeket is, ezért fel kell mérnie, mire van lehetősége. Ezért szóba jöhet a színház-bábszínház-színházi kht. közös együttműködése, úgyszintén az MMIK és a Gönczi ÁMK valamint a megyei és városi könyvtár együttműködése. Még több egyeztetésre sor kerül a közeljövőben, a koncepciók kidolgozása folyamatban van. A végleges döntést a megyei és a városi közgyűlés hozza majd meg.

– Pedig már kész tényként beszélnek az összevonásokról. 
– Sok pletyka is kering. A megyei közgyűlés gazdasági kényszere fogja eldönteni, milyen mértékű lesz az összevonás.

– Az egyik legfontosabb kérdés a munkahelyteremtés. Várható előrelépés ezen a területen?
– A jelenlegi nehéz helyzetben a meglévő lehetőségeinkkel kell jól élni a város érdekében. Egy komoly városi összefogás meghozza végül az eredményt. Örülök annak, hogy néhány cég helyzete stabilizálódott. Újabb fejlődési stádiumban van a Flextronics, a Zalabaromfi pedig megerősödött. Zalaegerszeg északi részén elkezdődött egy nagy ipari övezet kialakítása, az infrastrukturális munkák áprilisra befejeződnek. Ezen a területen különböző nagyságrendű cégek letelepedése várható.

– Több befektetői csoporttal is folynak a tárgyalások, vannak már konkrétumok?
– Még nem minden publikus. Több befektetői csoporttal is tárgyalunk, elsősorban olasz cégekkel, akiket nem csak egy ágazat érdekel. Konkrét ajánlatuk is van, február elején már többet mondhatok erről. Hazai befektetők, pedig mélygarázs építésének ajánlatával kerestek meg bennünket, mégpedig a kórház körüli parkolási gondok enyhítése céljából.  Tavasszal megkezdi építkezését a Lidl, és a közelében több kisebb szolgáltatóegység működik majd. (Zala-Lap Kft., V. Zs.)