A tíz önkormányzati vezető egymás után számolt be arról, hogy milyen programokkal segítik a vállalkozásokat. Ezek között az adóterhek csökkentése, bér- és képzéstámogatás, valamint kutatás-fejlesztés ösztönzése szerepelt. Klagenfurtban például létesítettek egy úgynevezett bizniszparkot a vállalkozások együttműködésének elősegítésére. A sportrepülőteret szeretnék fejleszteni Krosnóban, ahol a prosperáló iparágaknak köszönhetően kevésbé érezték a válság hatásait.

A vegyipar és a bányászat a két legjelentősebb iparág Marlban, ahol egyebek mellett a kutatás-fejlesztés és az innovatív kezdeményezések támogatására fektetik a hangsúlyt. Marosvásárhely a következő két évben 65 millió eurót fordíthat fejlesztésekre. Ezt az összeget uniós pályázatokon nyerték, de az önkormányzat banki hitellel támogatott beruházásokkal is igyekszik lendíteni a helyi gazdaságon.

A zalaegerszegi önkormányzat vállalkozásfejlesztési és gazdaságélénkítési programjában 50 millió forintot különített el a helyi cégek megsegítésére. A válság hatásait közcélú foglalkoztatással, munkaerő-kölcsönzéssel is próbálják csökkenteni. A gazdaság fellendítése érdekében hozták létre az új ipari parkot 2009-ben, és idén az inkubátorházat, mondta Doszpoth Attila, a Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója.

Portrék Krosnóról

Kortárs lengyel képzőművészek alkotásaiból nyílott tárlat a Hevesi Sándor Színházban. A krosnói Pro Musica zeneiskola növendékeinek fellépése színesítette a megnyitót, melyen Boncz Barnabás, nyugalmazott színházi titkár méltatta a két város közti testvérvárosi kapcsolatot, amit színes kulturális együttműködés tesz teljessé.

A Krosnóról különféle technikával készült képzőművészeti alkotásokat Maria Jurkowska ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. A városi galéria vezetője elmondta, a képek egy tavalyi nemzetközi festőtáborból származnak, ahol az ukrán, szlovák és lengyel (nem krosnói) alkotókat arra kérték, hogy vessék vászonra benyomásaikat a városról. Így jött létre a sokfajta látásmódot tükröző, Portrék Krosnóról gyűjtemény, melyből a lengyel művészek alkotásait hozták el Zalaegerszegre.

A külső látásmód általi, sokféle alkotói szándékot dicsérte köszöntőjében dr. Vándor László múzeum-igazgató is.

Megerősítették a testvérvárosi kapcsolatot

Zalagerszeg és Marl testvérvárosi kapcsolata kitűnő példa lehet más európai városoknak, hangzott el azon az ünnepségen, melyen dr. Gyimesi Endre valamint Werner Anrdt polgármesterek aláírták a tízéves testvérvárosi kapcsolat megerősítéséről szóló jubileumi oklevelet.

A zalaegerszegi Szent Család Óvoda és a Marli Egyházközség közti jó viszony hozta létre azt az együttműködést, mely tíz évvel ezelőtt a testvérvárosi szerződés megkötéséhez vezetett, idézte fel a múltat dr. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg polgármestere visszatekintett az elmúlt egy évtized közös programjaira, amelyek a két város és lakossága közti barátságot fűzték szorosabbra.

Legfontosabb, hogy az emberek beszéljenek egymással, mert ha megosztják örömeiket és bánataikat egymással, bizalom és megértés alakul ki köztük. Zalaegerszeg és Marl az elmúlt egy évtizedben ilyen kapcsolatot tartott fenn egymással, amiért mindkét európai város büszke lehet, és ami fontos záloga jövőbeni együttműködésüknek is – hangsúlyozta Werner Arndt, Marl polgármestere.

Tíz évvel ezelőtt elültettek egy fát, amely szépen fejlődött, és gyümölcsöket hozott – jellemezte szimbolikusan a két város példásan jó kapcsolatát Thomas Hüwe plébános, a Marl-Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület elnöke, majd bejelentette: egymillió forintot ajánljanak fel a Szent Család Óvodának berendezései, eszközei fejlesztésére.

A jubileumi rendezvényen a Marli Fúvószenekar Pottkapelle című programját adta elő az ünneplők nagy tetszésére.

(Zala-Lap, Antal Lívia
Fotó: Seres Péter)