„Bogáncs” Zalaegerszegi Állatvédő Egyesület
A „Bogáncs” Zalaegerszegi Állatvédő Egyesületet 1999-ben magánszemélyek alapították.
Az alapítás célja az volt, hogy a Bogáncs Állatmenhely számára Zala megyében 1%-ot tudjanak gyűjteni.
Az Egyesület 1999 óta kiemelten közhasznú szervezetként működik.
Fő tevékenységi köre a környezetvédelem és az állatvédelem.
Az Egyesület legfontosabb együttműködő partnerei és támogatói Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás.
A hasonló cél érdekében együttműködik még különböző szervezetekkel és magánszemélyekkel.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának engedélyével 2011 június 6-tól a „Bogáncs” Egyesület önállóan működteti a Zalaegerszegi Bogáncs Állatmenhelyet.
A menhely fenntartása, a kutyák és macskák ellátása nem csekély kihívás.
Támogatók segítségével igyekeznek minél jobb és élhetőbb környezetet biztosítani a gazdátlan állatoknak.
Fontosnak tartják, hogy az állatok befogadása, örökbe adása mellett jó kapcsolatot építsenek ki a helyi civil szervezetekkel és vállalkozókkal.
A menhely, illetve a Bogáncs évente kb. 400 állatot fogad.
Folyamatos ivartalanítási programunk van, a kutyák oltva, chippelve, szukák ivartalanítva kerülnek gazdához.
A városi rendezvényeken folyamatosan részt vesznek, pl. Aqua-jótékonysági rendezvény, Egerszegi búcsú, Őszi Kavalkád, nyílt napok, stb.
Az Egyesület célja, hogy minél több emberhez jusson el üzenetük a természet és az állatok iránti tisztelet, a háziállatok iránti felelősség fontossága.
Szórólapokkal tudatformáló tevékenységet végezek.
A Bogáncs Állatmenhely és Egyesület szeretettel vár mindenkit, aki menhelyről szeretne örökbe fogadni kutyát vagy macskát.
Az egyesület tagjai önzetlenül szabadidejüket feláldozva gondoskodnak a gazdátlan állatok jobb életkörülményeinek megteremtéséért.
A 2011-ben Zalaegerszegért díjjal elismert egyesület tevékenységével felhívja a figyelmet a négylábúak iránti felelős magatartásra.
Az elismerést az egyesület elnöke, dr. Mészáros Lajosné dr. Molnár Borbála vette át a polgármestertől.
Képgaléria:
Videógaléria:
Prof. Dr. Palkovics László
Palkovics László Zalaegerszegen született. Általános és középiskolai tanulmányait is a vármegyeszékhelyen végezte, érettségit a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának autógépész szakán tanult tovább. 1993-ban kandidátusi tudományos fokozatot, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet szerzett.
Palkovics László olyan kiemelkedő tudással rendelkező szakember, akit hivatása, szakmai kihívásainak sora bárhová is szólított, mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriájának
fejlődését, aki mindig tenni akart és tett is azért, hogy Zalaegerszeg a jövő városa lehessen. Számos nagyvolumenű, a zalai vármegyeszékhelyen megvalósuló befektetés fűződik a nevéhez, közbenjárásának köszönhetően több olyan neves külföldi cég is idetelepült, mint az AVL, a Rheinmetall, a BOSCH és a TÜV Rheinland, de korábban aktív szerepet vállalt a Flextronics európai autóipari központtá válásában is. Palkovics László szerepe a tesztpálya magvalósulásában is meghatározó, mely azontúl, hogy a modern technológiai megoldások és a kutatások színtere, összekapcsolja egymással az innovációt, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést is. Támogatásával jött létre a Széchenyi István Egyetem együttműködésével az egyetemi és vállalati kutatást és innovációt kiszolgáló Science Park, amely több területen a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik.
Miniszterként végzett lobbitevékenysége több területen is erőteljesen megmutatkozott. A Kovács Károly Városépítő Program keretében számos zalaegerszegi út és járda is megújult, a város történetének legnagyobb belterületi útfejlesztésében, a háromsávosra bővülő és kétirányúvá váló Kosztolányi utca átalakításában is oroszlánrészt vállalt, de ő indította el az M76-os út és a zalaszentiváni konténerterminál építésének folyamatát is.
Közreműködésével a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szívsebészeti Osztálya több, a legmodern műtéti beavatkozást is lehetővé tévő eszközzel gazdagodott, hiszen, hogy Palkovics Lászlót idézzük: „A high-tech iparral rendelkező városban elvárható, hogy az egészségügy is high-tech legyen.” Emellett az eddig egy mentőautóval rendelkező Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati támogatása révén olyan koraszülöttmentő járművet vásárolhatott, amely egyszerre két ellátásra szoruló újszülöttet is szállíthat. Ő segített kiutat találni a Traumatológia Osztály nehéz helyzetéből, emellett a továbbfejlesztésében is intenzíven részt vett azzal, hogy a kórház a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tanszékévé vált ezen a területen.
A zalaegerszegi szakképzés korszerűsítése ezen belül a Ganz Ábrahám Technikum védelmi ipar szakképzési bázisává alakítása is összekapcsolódik személyével.
Az elmúlt időszakban a városban, olyan gazdasági, oktatási, képzési fejlesztések történtek, melyek Palkovics László nélkül nem valósulhattak meg. Nőtt a foglalkoztatottak száma, fejlődtek a helyi vállalkozások, további munkahelyek jöttek létre, az egyetemi képzés és a szakképzés feltételei jelentősen javultak.
Zalaegerszeg érdekében végzett példamutató tevékenységéért, mellyel elősegítette városunkat, 2013-ban Zalaegerszegért Díjban, 2023-ban pedig Díszpolgári címben részesült.
Képgaléria:
Léránt Károly
1945-ben született Zalaegerszegen. Szülei polgári családból származtak, nagyapja templomfestőként a nagytemplom festését is végezte a 20-as években. Édesapja üveges- és képkeretező szakemberként Zalaegerszegen működtetett egy kis üzletet a II. világháborúig. Édesanyja a bánáti Temesvárról származik, ahol szintén egy kereskedő család leányaként született.
Általános iskolai tanulmányait az akkor még Jókai utcai általános iskolában kezdte, majd a Zrínyi Miklós Gimnáziumban folytatta.
1962-ben a családja felköltözött Szentendrére, ahol aztán a Móricz Zsigmond Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányaimat és szerzett érettségi bizonyítványt.
Több munkahelyen is megfordult, míg végül a vendéglátásban találta meg a jövőjét. Előbb az Utasellátó Vállalatnál, majd a 70-es évek végén, amikor is sikeresen vizsgázott az Ecseri úti vendéglátóipari szakközépiskolában, üzletvezetői állást kapott a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalatnál.
Ezt a tevékenységet 1986-ig folytatta, s ekkor a GMK-k lehetőségét kihasználva farmerruházat gyártásába kezdett, ahol 10 fővel dolgozott.
1987-ben került vissza szülővárosába Zalaegerszegre, ahol élete végéig élt.
Miután a kínai áruk hazánkba zúdulása üzletileg őt is a vállalkozása feladására kényszerítette, egy újabb vállalkozásba, nevezetesen a kereskedelembe került, amit a 2007-ben történt nyugdíjazásáig folytatott.
Időközben a politikai változások megváltoztatták az életét, egyre aktívabb lett.
2002-ben elsőként alapította meg Zalaegerszegen Orbán Viktor miniszterelnök úr felhívására a polgári körét, ahol több mint negyvenen minden hét csütörtökén nagy szorgalommal jártak össze és beszélték meg az éppen aktuális történéseket. Idő közben a polgári kört átalakították polgári egyesületté, hogy jogi személyként működve haladjanak tovább kitűzött céljaik elérése érdekében.
A Zalai Polgári Körök Egyesülete számos jótékonysági és karitatív akciót szervezett az elmúlt években, ebben neki kiemelkedő szerepe van. Hagyománnyá vált városunkban a Polgári Estélyek megszervezése is minden esztendőben, amelyek bevételét mindig jótékonysági célokra fordították. Az estélyek szervezésében, a vendégek meghívásában oroszlánszerepet vállalt.
Csatlakozott a Civil Összefogás Fórumhoz, melynek vezetői felkérték a helyi szervezet kialakítására. 2013. januárjában megalakult a CÖF zalaegerszegi klubja, melynek ő lett a klubvezetője. A helyi polgárok számára ismeretterjesztő előadásokat, kirándulásokat, közéleti megmozdulásokat szervez.
Közéleti tevékenysége, nemzeti elkötelezettsége, a helyi rendezvények szervezésében játszott szerepe miatt 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Léránt Károly 2014-ben elhunyt.
Képgaléria:
Videógaléria:
Török Zoltán
Török Zoltán a történelmi Zala vármegye területén, Csopakon született, majd lelkészi hivatása Fejér megyébe, sőt Hollandiába is szólította. Ez utóbbi országba tanulni ment 1982-83-ban.
1988-ban az egyházkerület püspöke jelezte, hogy a zalaegerszegi és a szentgáli (Veszprém megye) gyülekezet is új lelkészre vár, lehet pályázni.
Nem volt kérdés: Zalaegerszeget választotta. 1989 szeptemberében költözhetett be családjával a zalaegerszegi parókiára.
Török Zoltán református lelkész Zalaegerszeg város közéletének meghatározó szereplője lett.
Jelentős szerepet töltött be a zalaegerszegi református egyházközség életének újjá szervezésében, erős, igazi közösséggé kovácsolásában.
Lelkészként eltöltött ideje alatt megújult a református templom, a szomszédos Rózsák tere, számos kulturális és karitatív kezdeményezést indított el, a városunk történelmi egyházai közötti példás együttműködés szorgalmazója és kiemelkedő alakja.
Több évtizedes odaadó lelkipásztori szolgálatát, egyházi-közéleti tevékenységét a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.
Török Zoltán 1990-ben bekerült a város képviselő-testületébe, melynek 5 cikluson át meghatározó alakja volt.
A páterdombi településrész közösségi életét önálló rendezvények, események szervezésével, a közösségi élet helyszínének kialakításával virágoztatta fel.
Az önkormányzat Kulturális Bizottságának elnökeként kiemelt figyelmet fordított Zalaegerszeg kulturális kínálatának szélesítésére, színesítésére.
Rászorulók iránti elkötelezettségét jól mintázza, hogy a 2011-ben alakult Mandulavirág Fogyatékkal Élők Intézményének élén közel negyven gondozott tartós és átmeneti elhelyezését biztosította, munkatársaival szeretetteljes, békés, családias békés környezetet alakítottak ki a bentlakók és a nappali ápoltak számára.
A város közéletének kiemelkedő alakja Török Zoltán református lelkész, aki a rendszerváltás óta fáradhatatlan a közösségi és kulturális élet fejlesztésében.
Újjászervezte az egyházközséget, maradandót tett a páterdombi városrész fejlődése érdekében.
Mindezek – közéleti és egyházi szerepvállalása – elismeréseként 2011-ben megkapta a Zalaegerszegért díjat.
2016-ban pedig a leköszönő lelkész több évtizedes hitéleti és Zalaegerszeg kulturális életére jelentős hatást gyakorló közéleti tevékenysége révén méltó módon kapta meg Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Boda László
Boda László 1936-ban született, szülei tanítók voltak, több mint negyven évig szolgáltak a Zalakoppányi Állami Általános Iskolában. Édesapja 1938-tól nyugdíjazásáig az iskola igazgatója volt. Három testvére közül kettő szintén pedagógus.
Iskoláit Zalakoppányban, majd – annak államosításáig – Keszthelyen a Premontrei Gimnáziumban végezte. Érettségi vizsgát a Zalaegerszegi Zrínyi Gimnáziumban tett 1954-ben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1959-ben szerzett agrármérnöki diplomát.
A diploma megszerzése után 1959-ben állt munkába. Munkahelyei közül meghatározó volt a Mezőgazdasági Szövetkezetek Zala Megyei Szövetségénél eltöltött 23 év. A szövetség titkári feladatkörét is ellátta a rendszerváltástól 2000-ig, nyugdíjazásáig.
Nyugdíjazása után a család által le nem kötött idejét önkéntesként végzett társadalmi munkával töltötte.
Aktívan segítette a Mezőgazdasági Nyugdíjasok klubját, majd nyugdíjba vonulását követően már a klub vezetőjeként dolgozott. Fáradhatatlan volt és lelkes, számos sikeres szakmai program, összejövetel fűződik a nevéhez.
A Csácsbozsoki „Évgyűrűk” Nyugdíjas klubnak alapító tagja volt, és rendszeresen részt vett a városrészben szervezett akciókban (takarítás a Posta környékén, faültetés és ápolás a közterületen, stb.). A közjót gyarapító akciójuk volt a Bozsoki patak mentén kb. 70 darab gömbkőris díszfa elültetése és egy évtizede tartó folyamatos ápolása.
A Város Közgyűlése a fasort védetté nyilvánította.
A Zala vármegyében működő – a nyugdíjas klubokat összefogó – egyik ernyő szervezetnek a zalaegerszegi székhelyű az Életet az Éveknek Klubszövetség Zala Megyei szervezetének elnöke volt.
Elnöki megbízatását a nyugdíjas klubok közti kommunikáció kibontakoztatására, a nyugdíjasok körében végzett tapasztalatgyűjtésre használta.
A Zala Megyei Idősügyi Tanács munkájában aktívan részt vett és elnöki tisztséget töltött be.
A Zalaegerszegi Városvédő Egyesület munkájában hosszú éveken keresztül fontos szerepet töltött be és az egyesület alelnökévé is választották, valamint megalakulásától vezetője volt a Városesztétikai Társaságnak (VÁRTÁR).
Boda László a társadalmi életben vállalt lelkiismeretes munkájáért 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Boda László életének 80. évében, 2016. február 10-én elhunyt.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sümegi Pál
Sümegi Pál 1940. november 9-én született Budapesten, evangélikus lelkész édesapa és háztartásbeli édesanya középső fiúgyermekeként.
Alapiskoláját Kővágóörsön, gimnáziumi tanulmányait Tapolcán végezte.
A sporttal való fertőzöttsége már középiskolás korában megmutatkozott: magasugrásban, diszkoszvetésben és gerelyhajításban országos versenyeken figyelemre méltó eredményeket ért el.
A doni frontot is kitüntetéssel megjáró tábori lelkész édesapa, aki a Balaton-felvidék sok településének evangélikus lelkészi tevékenységét látta el, a Rákosi időkben nem volt jó ajánlólevél a főiskolai felvételhez.
A MOM budapesti gyárában optikai betanított munkásként kezdett dolgozni, ahonnan szintén nem kapott javaslatot egyetemi felvételre.
1960 őszén kapta meg korai katonai behívóját. Katonai szolgálata alatt, az utolsó gimnáziumi évben megszerzett röplabdatudásnak köszönhetően a Nyíregyházi Spartacus NB-I-es csapat tagja lett.
Iskolai végzettségeit tekintve 1965-ben mérlegképes könyvelő, 1976-ban okleveles árszakértő, 1991-ben kereskedelmi árufuvarozó vállalkozói szakvizsgát tett.
1982-ben diplomázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.
Sport tehetsége csábította Zalaegerszegre, majd 1966-ban véglegesen városunkba költözött.
Ugyanezen évben házasságot kötött, és pedagógus feleségétől két gyermeke született.
Életpályájának meghatározó részét képezte a sport. A másodosztályú zalaegerszegi röplabda klubot az ő aktív részvételével 2 év alatt sikerült az NB-I be repíteni. Hosszú évekig szolgált a csapatnál, 14 évig csapatkapitányként, később sportvezetőként.
Mindezek mellett közel 40 évet a közigazgatás szolgálatában töltött el. 1991-től a Zala Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője volt egészen 2004-es nyugdíjba vonulásáig.
Társadalmi funkciói közül kiemelendő, hogy elnökségi tagja a Zalai Polgári Körök Egyesületnek, valamint tagja a zalaegerszegi Rákóczi Szövetségnek, illetve elnökhelyettese a Zalai Magyar Nemzeti Szövetségnek.
2010-ig volt a Kertvárosi Részönkormányzatnak, illetve az önkormányzat Gazdasági és Informatikai Bizottságának.
Az Evangélikus Egyházközösségben betöltött funkcióit tekintve 1980-tól presbiter, illetve 2 cikluson át 2006-ig gyülekezeti felügyelő volt. 1998-tól az Egyházi alapítvány kuratóriumának tagja. A soproni Berzsenyi Dániel Liceum igazgatótanácsának tagja volt 2 cikluson keresztül egészen 2001-ig. Ezenfelül a Somogy-Zalai Egyházmegye gyülekezeti képviselője.
Főbb kitüntetései közé tartozik az 1973-as Könnyűipar Kiváló Dolgozója, illetve az 1976-as Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója díj, valamint ugyanebben az évben kapott Honvédelmi Érdemérem.
Kitüntetései között fontos említeni, hogy a fogyasztóvédelem szakmai vezetői előtt is elismert és becsült országos eredményekért 2002-ben „Klauzál Gábor Díj”-at kapott.
Sümegi Pál mozgalmas és felelősségteljes életutat járt be. Őszinte, korrekt emberi magatartása, szakmai és társadalmi tevékenysége minden pontján méltán váltotta ki környezete megbecsülését, tiszteletét, szeretetét.
Életszemlélete és az emberközeli, humánus, családcentrikus jellemvonásai ösztönözték a mindig jobb és szebb elérésére.
Közösséget segítő karitatív szolgálatot teljesített – családjának szolgálatán túl – másokért is.
Zalaegerszegre kerülése óta aktívan tett, és tesz még ma is a város jó híréért, polgárainak jobb közérzetéért, szellemi és kulturális felemelkedéséért, a pozitív emberi kapcsolatok általános értékké válásáért, amelyhez hite és mély vallásossága hatalmas támaszt nyújt.
Több évtizedes, tisztességgel betöltött közigazgatási pályáját vezetői pozícióval zárta. Széleskörű társadalmi tevékenységével – a köz javát végig szem előtt tartva – méltóvá vált a Zalaegerszegért díjra 2012-ben.
Képgaléria:
Videógaléria:
Jakov Szemjonovics Csernyák
Jakov Szemjonovics Csernyák úr, mint testvérvárosunk, Szurgut város alpolgármestere munkája során kiemelkedően kezelte városunkkal, Zalaegerszeggel történő kapcsolatfejlesztést a művészet, kultúra, oktatás és sport területén egyaránt.
Munkája eredményeképpen az elmúlt években Szurgutból több művészeti csoport látogatott Zalaegerszegre, valamint Zalaegerszeg nem kevés csoportja mutatkozhatott be szibériai testvérvárosban.
A 2012. évben ez a kapcsolat Jakov Szemjonovics Csernyák úr munkásságának köszönhetően még nagyobb eredményt hozott a városnak, ugyanis megrendezésre kerülhettek Szurgutban a „Magyar Konyha Napok” és az „I. Szibériai Pálinka Fesztivál” rendezvények, valamint az önkormányzat vendégül látott 134 szurguti gyermeket 10-10 napra, akik kísérőikkel együtt több, mint 1400 vendégéjszakát töltöttek Zalaegerszegen.
Jakov Szemjonovics Csernyák úr 2012. júliusi zalaegerszegi látogatása alkalmával kifejezte szándékát, hogy a jövőben még szélesebb körben hirdetett, nagyobb létszámú csoportok szervezését támogatná, mert olyan kedvező fogadtatásban részesültek itt a gyermekek és kísérőik.
Időközben alpolgármesteri munkáját – mivel a foglalkoztatási korhatárt elérte – felváltotta a szurguti Filharmónia igazgatói állása.
Ezáltal továbbra is aktív közreműködője lesz a zalaegerszegi és szurguti kapcsolatok fejlődésének.
Képgaléria:
Videógaléria:
Jagasics János
Jagasics János a városhoz közeli Alsónemesapátiban született.
Általános iskolai tanulmányai után a zalaegerszegi Gépipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet.
1970-ben munkába állt egy megyei tervező vállalatnál.
Munkavégzés mellett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának erőgépész szakán szerzett gépészmérnöki oklevelet 1981-ben.
Ezek után munkahelyén egyre komolyabb és felelősségteljesebb tervezési munkákat bíztak rá. 1987-ben az ÉVM által kiadott vezető tervezői jogosultságot szerzett több műszaki területen.
1990-ben önálló jogi társaságot alapított KONSTRUKTIV Kft cégnévvel, zalaegerszegi székhellyel. Ettől az időszaktól a tervezési feladat párosult a megvalósítási feladattal, amely a szakmai fejlődés és határozottság vonatkozásában jelentős.
Az energetika területén munkálkodva mindig fontos szempontnak tekintette energiatakarékos rendszerek megvalósítását, az energiaveszteség feltáró vizsgálatok elvégzését.
Értelmes, az emberiség jövőjét kedvezően befolyásoló irányzatnak tartotta az alternatív energiák hasznosításának elterjesztését.
Ezen gondolatok jegyében tovább képezte magát.
A gödöllői Szent István Egyetemen Energetikai szakmérnöki diplomát szerzett 2004-ben.
Egy évvel később a BME Mérnöktovábbképző Intézetében EU rendszerű energia auditor képzettséggel gyarapította szakmai tudását.
2006 óta a JAGABER Kft-ben folytatja főállású tevékenységét. Tevékenységéhez jelentős mezőgazdasági, kommunális, ipari létesítmény gépészeti tervezése és megvalósítása fűződik. Elkötelezettje a megújuló energiák hasznosításának.
Már 1984-ben egy megyei ipari létesítményben faapríték előtéttüzeléses gőzkazánt tervezett és kiviteleztetett.
A 2000-es évek elején végzett legjelentősebb tervezései és kivitelezései a megújuló energiák vonatkozásában Zalaegerszegen 60 lakásos társasház napkollektoros használati melegvíz előállítása 200 m2 kollektor felület beépítésével, amely projekt Eurosolar Hungary Napenergia díjat kapott), valamint több száz m2 napkollektor energetikai hasznosításában való közreműködés, illetve a biomassza tüzelésű kazánok használatának terjesztése és a hőszivattyúk alkalmazásának megismertetése fűződik nevéhez.
Jelentős eredményt ért el meglévő energetikai rendszerek energiacsökkentő beavatkozásával, például a gőzfűtésű rendszerek forró vízre való átalakítása kórházak, ipari telepek esetében.
Több, sikeres energetikai pályázat energetikai munkarészének a készítője.
Az 1998-2002 közötti időszakban ZMJV választott önkormányzati képviselője volt, továbbá ugyanezen évtől napjainkig segíti a város munkáját a Műszaki /Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési/ Bizottság tagjaként.
2010-től pedig a ZMJV Ökováros program projektvezetője volt. Továbbá a Zala Megyei Mérnöki Kamara tagja.
Társadalmi tevékenységét a munka melletti szabadidejében végzi. 2005 évtől elnöke és irányítója a Zalai Polgári Körök Egyesületének.
Elkötelezettje a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásnak. Évente csoportokat szervez Erdélybe, Délvidékre, Felvidékre, Kárpátaljára, ahol a civil szervezetekkel, lakossággal együttműködve ápolják a magyar történelmi emlékeket, erősítik a magyar egységet.
Életpályája, mind műszaki területen, mind a civil, közéletben elért eredményei méltán tette érdemessé a Zalaegerszegért díjra 2012-ben.
Képgaléria:
Videógaléria:
Hájas László
Hájas László 1923. május 19-én, Budapesten született.
Iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi és híradásipari technikum.
Az akkori példák nyomán tanulmányaival alaposan felkészült az életre, tehetsége folytán igazi ezermesterré vált. Igényességét, gondosságát akkori neveltetése alapozta meg. Munkásságát is ezek a tulajdonságok jellemezték.
Dolgozott az Államépítészeti Hivatalnál, majd a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat Ady Filmcentrumában. Az Ady Mozinál osztályvezetőként irányította Zala megyében a vetítőhelyek telepítését, a gépek karbantartását. Végül a Gelka Elektromos Karbantartó cég vezetőjeként vonult nyugdíjba.
Hájas László megélője, aktív részese a századsodró eseményeknek. Közvetlenül Trianon után született, így fiatalon élte meg az országot feldaraboló nemzeti tragédia eseményeit.
A II. világháború sodrába is bekerült, 1945. február 22-én vonultatták be. A háború ugyan 1945. május 9-én befejeződött, de egy véletlen következtében május 14-én hadifogoly lett.
„Hat hosszú év” című kiadott művében írta le hadifogsága történetét a Szovjetunióban. Ezeken az éveken a rendíthetetlen hazaszeretet segítette át. A sok nehézség, szomorúság ellenére egészségesen jött haza 1951. február 17-én.
Hatalmas optimizmussal kezdte az új életét. A kultúra minden területére kiterjedő érdeklődéssel, hangyaszorgalommal gyűjtötte először Magyarországról ismereteit.
Később bejárta szinte egész Európát, ahol mindig a magyar vonatkozású emlékhelyeket kereste meg. Ezekről a helyekről diafilm sorozatokat állított össze, amelyeket közösségek előtt – iskolák, cégek, vállalatok, egyesületek hallgatóinak – mutatott be. Ezt a gazdag, rendszerező anyagot az iskolák rendelkezésére bocsátotta.
Tagja lett a Kertvárosi Nyugdíjas Klubnak, amelyet 2000 és 2002 között vezetett. A 25 éves évfordulót „Aranyősz az Apáczaiban” címmel könyvbe is foglalta. A klub éves hazai és külföldi kirándulásait szervezte és vezette.
2000 őszétől tagja lett az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Zalaegerszegi Szervezetének, ahol szintén aktívan bekapcsolódott az egyesület munkájába. Előadásokat tartott, részt vett az egyesület által szervezett ünnepségek műsorában.
Készségesen segített az 56-os forradalom 50. évfordulóján a város középiskoláinak adományozott „lyukas” zászlók elkészítésében, valamint a Kegyeleti Váltófutás alkalmára tervezett mezek előállításában.
Nyugdíjas éveitől évente 4-5 alkalommal kérték meg különböző cégek, egyesületek idegenvezetői és szervező feladatokra, amiket önzetlenül el is vállalt.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján iskolákban, kollégiumokban meghívottként előadásokat is tartott.
2004 decemberében jutalomútja volt az Európai Parlament látogatása. Az útról mindenre kiterjedő tájékoztató füzetet készített.
Tudását fáradhatatlanul osztja, közkinccsé téve azokat.
Élete, munkássága követendő példa mindannyiunk számára.
Hájas László 2023 májusában barátaival, tisztelőivel ünnepelte 100. születésnapját. A tiszteletére rendezett ünnepségen köszöntötte őt a város polgármestere és a kertvárosi önkormányzati képviselő asszony is.
2023. novemberében, 100 esztendős korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegért-díj
100. születésnapja alkalmából köszöntötték Hájas Lászlót:
Helikon Táncklub
A Helikon Táncklub 1971. októberében alakult az akkori Ifjúsági és Úttörőházban, majd 1981-től a Megyei Művelődési és Ifjúsági Ház csoportja lett.
A Táncklub alapítója Sarlós Dezső táncpedagógus volt.
1981-től Gallai Gáborné lett a táncklub művészeti vezetője, aki egyben alapító táncosa is volt a klubnak, Ő készítette az ún. „Helikonos” formációkat.
A Táncklub elsősorban művészeti-kulturális tevékenységét tekintette feladatának – a hagyományok ápolását; a társastánc pozitív személyiségformáló szerepének népszerűsítését; a táncsport tevékenységének eredményes művelését.
Továbbá a tánc, mint mozgás és viselkedéskultúra oktatáson keresztül az ifjúság mozgáskultúrájának fejlesztését; a moderntánc művelésén keresztül a zenei műveltség fejlesztését. Minden művészeti csoportnak fontos, hogy a város hogyan viszonyul munkájukhoz.
A Táncklubot 1996 óta alanyi jogon támogatta Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése.
Az elmúlt évtizedekben nagyon sok fiatal fordult meg a táncklubban, ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Vannak olyanok, akik elkerülve más művészeti ágakban értek és érnek el sikereket. Nagyon sokan közülük nem csak a táncban, hanem a hétköznapi életben is összekötötték életüket, sőt ma már gyermekeik is a Táncklub táncosai.
Egykoron közel 50 fiatal táncolt aktívan 5 évestől a 35 évesig. Diákok, dolgozó fiatalok, akiknek sokszor nem volt könnyű összeegyeztetni a tanulást, a munkát a próbákkal.
Szorgalom, kitartás, szeretet kell egy-egy produkció létrehozásához.
Az egykori táncklub fénykorában bemutatóinak száma évente elérte az ötvenet is.
A „HELIKON” a megye egész területén ismert táncklubnak számított.
Rendszeresen színesítette műsorával a város és a megye kulturális rendezvényeit.
Megalakulásukkor a tánckultúra elsajátítása, annak ismeretterjesztő formában történő terjesztése volt a cél, hiszen a „Helikon” szó gyűjteményt jelent.
A Táncklub művészeti-kulturális tevékenysége elismeréseként 2012-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
