Dr. Ribiczey Pál
Dr. Ribiczey Pál Budapesten született, 1941. október 26-án.
Édesapja Dr. Ribiczey Sándor, a tüdőgondozó főorvosa volt, édesanyja középiskolai tanár. Nagy családban, 4 testvérrel együtt nőtt fel.
A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd az Orvostudományi Egyetemet Pécsett végezte.
1965 óta a Zala Vármegyei Kórház orvosa.
Kezdetben a kórház röntgen osztályán, majd a belgyógyászatán dolgozott.
A belgyógyászati szakvizsgát követően került a fertőző osztályra és lett infektológus.
A kórház fertőző osztályát 1987-től 2011 nyaráig vezette, de még jelenleg is praktizál.
Részben a fertőző osztályon vesz részt az ambuláns ellátásban, részben pedig továbbra is közreműködik a kórház infektológiai állapotának folyamatos kontrolljában.
Az általa 1994-től megszervezett kórházi infektológiai kontroll, valamint az osztályok számára szervezett továbbképzések eredményeként a kórházban szakmailag hatékonnyá vált az antibiotikumok alkalmazása.
Komoly szerepe volt a zalai kullancs-fertőzöttség feltárásában és a fertőzöttek kezelésének kimunkálásában, a megelőzés fontosságának propagálásában, vagy akárcsak a 2009-es madárinfluenza járvány zalai megelőzésében és a fertőzés terjedésének megakadályozásában.
Irányításával az osztály hepatológiai centrumként működött /működik/, Vas és Veszprém vármegyei betegeket is ellát.
Tudományos munkássága elismert. Számos közlemény szerzője, illetve szakkönyvek társszerzője.
Gyakori előadója bel- és külföldi konferenciáknak, kongresszusoknak.
1980 óta vezetőségi tagja a Magyar Infektológiai Társaságnak, melynek 1992-1997 között elnöke is volt. Tagja az Infektológiai Kollégiumnak is.
Egyike azoknak a „gyógyító munkásoknak”, akik a zalaegerszegi székhellyel működő Zala Vármegyei Kórház szakmai elismertségét megalapozták.
Szakmai munkáját két ízben is – 2005-ben és 2011-ben – Batthyány-Strattmann László díjjal jutalmazta az ágazatot irányító miniszter. Ezt az elismerést az egészségügyben csak azok kapják, akik több évtizeden keresztül végeztek kimagasló tevékenységet.
Szakmai munkássága mellett a város közéletében is tevékeny részt vállalt. Három cikluson át 1998-tól 2010-ig volt önkormányzati képviselő, valamint az egészségügyi bizottság tagja.
A 2002-től 2006-ig terjedő ciklusban a város nem főállású alpolgármesteri tisztségét is betöltötte.
Kezdeményezője volt több olyan városi programnak, ötletnek, melyek némelyike ma is sikeresen működik. Ilyen a Lokálpatrióta Klub, az Egerszeg Búcsú, illetve a Lokálpatrióta Díj.
Több évtizedes magasszintű gyógyító munkája és közéleti szerepvállalása elismeréseként 2012-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Csapó József
Csapó József 1945. április 13-án Záhonyban született.
Az általános iskola elvégzését követően tanulmányait a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban folytatta, ahol 1963-ban érettségi vizsgát tett.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt, ahol 1968-ban kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.
Diplomás pályakezdőként pedagógusi tevékenységét a zalaegerszegi Komjáth Aladár Fiúkollégium nevelőtanáraként kezdte meg.
A kollégiumban eltöltött egy év után, 1969-től a megyeszékhelyi Széchenyi István Műszaki Középiskola elődintézményében, az akkori Dimitrov Építőipari Szakközépiskolában fizikát és kémiát tanított.
Munkája mellett folyamatosan képezte magát szakmailag: előbb egy éves vezetőképző tanfolyamon vett részt, majd filozófiából szerzett egyetemi végzettséget.
Szakmai munkája elismeréseként 1992-ben az intézmény igazgatójává nevezte ki Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, amely funkciót 2 cikluson keresztül töltötte be.
Intézményvezetői munkája mellett 2001-től óraadó tanárként filozófiát oktatott a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának hallgatói részére.
2003 nyarán mintegy három és fél évtizedes pedagógiai munkáját követően nyugállományba vonult.
Csapó József emberi és szakmai életútját az önmagával, kollégáival és tanítványaival szemben elvárt igényesség és fegyelmezettség jellemezte.
Pedagógusként a tudás vágyának felkeltését, a logikus gondolkodás fejlesztésének szükségességét, a nevelés személyiségformáló szerepének hangsúlyozását tette ars poétikájává. Tanáremberként diákjai a szigorú, de humánus és igazságos pedagógust tisztelték benne.
Igazgatói munkakörében a szakképzés – mindenekelőtt a műszaki szakoktatás – minőségi fejlesztése érdekében dolgozott, vezetői munkája során fontosnak tartotta a személyi és tárgyi feltételek mind optimálisabb biztosítását.
Innovatív szemléletének eredményeképpen számottevő változás történt és kezdeményezés indult el a Széchenyi Szakközépiskolában. Közülük is kiemelkednek az infrastruktúrát érintő fejlesztések: az építőipari tanműhely létrehozása; informatikai, automatizálási, épületgépészeti, építőipari laborok korszerűsítése; épületrekonstrukció és átalakítási munkálatok kivitelezése.
A képzés területén a műszaki informatikus szakképzés beindítása; a képzési kínálat bővítése; a külföldi kapcsolatok felvétele; műszaki napok rendezvénysorozatának megszervezése; a vállalkozásokkal kialakított együttműködés bővítése egyaránt Csapó József nevéhez kötődik.
Pedagógusként és intézményvezetőként egyaránt sokat tett a város és intézményei pedagógiai kultúrájának fejlesztéséért, a szakképzés körülményeinek javításáért, színvonalának emeléséért.
Az évek során Zalaegerszeg középfokú oktatásának karizmatikus egyéniségévé vált.
Pedagógiai szemlélete, a nevelés-oktatás értékeiért való kiállása, elkötelezettsége okán méltán kaphatta meg 2012-ben a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Nagy Gyöngyi
Dr. Nagy Gyöngyi 1958. április 24. született Garán.
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvos diplomát 1982-ben. Ezt követően 1987-ben Budapesten radiológiai szakvizsgát tett.
Még ebben az évben kezdett el dolgozni a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Radiológiai Osztályán radiológus szakorvosként. 1990 és 1992 év között az osztályon a DSA labor részlegvezetőjeként dolgozott, ezt követően 1992-ben nevezték ki a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosának.
Széleskörű szakmai közéleti tevékenységet végzett, az évek során több társaság és szekció életében töltött be fontos szerepet, mint a Magyar Radiológusok Társasága, Magyar Onkológusok Társasága, Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Társaság, az MRT Emlő-, Ultrahang-, valamint Intervenciós Szekció.
A mai orvostudományban alapvető fontosságúnak és nélkülözhetetlennek tartja a folyamatos szakmai fejlődést, ezért az években során számos alkalommal külföldi tanulmányutakon bővítette szakmai ismereteit, így Oxfordban CT-, Bécsben MRI –tanfolyamon vett részt, Chicagoban intervencionális radiológiai ösztöndíjas volt, Németországban neuroradiológiai MR továbbképzést folytatott.
Az osztályvezető feladatai mellett széleskörű oktatási tevékenységet folytat, aktívan részt vesz a vármegyei radiológus szakorvosok, szakasszisztensek postgraduális képzésében.
Szakmai munkája elismeréseként számos elismerés és kitüntető cím (többek között: kiváló orvos, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszteri Dicséret, Alexander Béla Emlékérem, Ratkócy Nándor emlékérem, Lélek Imre Emlékplakett) birtokosa.
Több évtizedes szakmai munkája, oktatási és tudományos tevékenysége, valamint a betegellátás területén végzett lelkiismeretes, emberséges és segítőkész munkájának elismeréseként Dr. Nagy Gyöngyi 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Marx Gyuláné
Dr. Marx Gyuláné, Dr. Bodó Erzsébet 1961. április 23-án született Budapesten.
Diplomáját a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán szerezte.
Férjét az egyetemi évek alatt, de nem az egyetemen, hanem egy közös kóruspróbán ismerte meg. A házasságkötésüket követően egy évet dolgozott a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti Osztályán, majd 15 esztendőn keresztül, 8 gyermek édesanyjaként életét elsősorban a gyermekek nevelésének és a családnak szentelte.
2004-ben kérték fel a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend Miasszonyunk Időskorúak Otthona vezetésére, amely feladatot örömmel vállalta, azóta pedig a Gondviselés Házának intézményvezetője. Lelkiismeretes munkája mellett a közel egy évtized alatt számos szociális szakképzésben is részt vett.
Az idősek mellett a gyermekek, a családok is közel állnak a szívéhez, hiszen tevékenyen részt vett a zalaegerszegi Családfesztiválok szervezésében.
Közéleti tevékenysége, odaadó munkája elismeréseként dr. Marx Gyuláné 1997-ben és 2013-ban is Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Magyarné Sztankovics Ilona
Dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő pályája kezdetén a Kecskeméti Óvónőképző Intézet vizsgáztató bizottsága nyilvánította óvónővé 1973. június 20-án, miután kitüntetéses oklevelet szerzett. E diploma birtokában óvónőként dolgozott a zalaegerszegi Gasparich utcai, valamint a Petőfi utcai óvodákban 1973. október 1-je és 1975. augusztus 14-e között.
Ezt követően 1975. augusztus 15-től nyugdíjba vonulásának 2013-as időpontjáig, 38 esztendőn át a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskolában, valamint jogelőd intézményeiben dolgozott, mint pedagógia szakos szaktanár.
Tanulmányokat folytatott a Pécsi Tanárképző Főiskola pedagógia szakán 1975-től 1978-ig, ahol pedagógia szakos általános iskolai tanár végzettséget szerzett 1978-ban. Ezt követően a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kitüntetéses oklevéllel zárta 1994 és 1997 év közötti tanulmányait. A Záróvizsga bizottság okleveles pedagógia szakos tanárnak és iskolaelemző, -fejlesztő szakpedagógusnak nyilvánította 1997. június 20-án.
Számos továbbképzésen és tanfolyamon, mint például „életvezetési ismeretek és készségek”, „szociális érzékenység attitűdjének erősítése” vagy „tanulás tanítása képzés pedagógusoknak” című tanfolyamokon is részt vett, ahol a megszerzett tudást az iskolában tanuló diákok nevelésében és oktatásában kamatoztatta.
Az iskola pedagógia szakos tanáraként, valamint a pedagógia munkaközösség vezetőjeként is számos diákot készített fel különböző tanulmányi versenyekre. 1977-től 2012-ig nemcsak a felkészítésben ért el kimagasló eredményeket, hanem ennek következtében diákjai az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV), a Szakmacsoportos Alapozó Tantárgyak Érettségi Versenyén (SZÉTV), valamint az Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferencián is az országos előkelő 1-10. helyezéseket érték el. Szakmai tapasztalata révén több alkalommal felkérték országos pedagógiai versenyek zsűrizési feladatainak ellátására is. 1999-ben megjelent a Comenius Bt. gondozásában „Neveléstörténet” c. tankönyve.
Az iskolában töltött évtizedek alatt dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő egyértelműen bebizonyította, hogy egy alapos, nagy munka- és teherbírással bíró, szorgalmas pedagógus, akihez a diákok is nagy bizalommal fordulhattak különböző, őket érintő problémáikkal. Miután a pedagógia területén nagy szakmai tapasztalat birtokában van, óráin könnyedén képes volt diákjai figyelmét lekötni. Kollegáival is kiváló munkakapcsolatot tudott kialakítani, helyes ítélőképességű, mindig szem előtt tartotta az iskola alapelveit, és annak megfelelően cselekedett.
Áldozatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Doba László Attila
Dr. Doba László Attila Debrecenben született 1940-ben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Szakán 1963-ban, a Tanár „B” szakon 1967-ben, majd pedig 1982-ben pénz és hitelügyi szakon Szakközgazdász diplomát szerzett, illetve az egyetemi doktori fokozatot. Tanulmányai alatt 1965 és 1975 között a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola középiskolai tanára volt, ahol pénzügyi és számviteli tantárgyakat tanított. 1975-től Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézeténél főiskolai docensként költségvetési pénzügyet, számvitelt- és elemzést oktatott.
1996-tól a 2008 évi nyugdíjazásáig a Pénzügyi Számviteli Főiskolán számvitel, elemzési tantárgyak oktatása, tananyagfejlesztés, gyakorlati anyagok összeállítása volt a feladata. A Főiskolán pénzügyi tanszéki osztályvezetői és igazgatóhelyettesi munkakört is betöltött. 2009-ig oktatott a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Okleveles könyvvizsgálói oktatói címet nyert el 2000-ben.
2005-ben Közgazdász-díjat kapott, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezetében végzett munkájának elismeréseként nyert el.
A Pénzügyminisztérium felkérésére vizsgabizottsági elnökként tevékenykedett, illetve vizsgadolgozatokat állított össze a költségvetési ellenőrzés témaköréből.
2010-től tagja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának.
1989-2002 között „Zalaegerszeg Sportjáért” Alapítvány kuratóriumi elnöke.
1994-1998 között a Gazdasági Bizottságban tevékenykedett, valamint a Pénzügyi Bizottságnak is tagja volt.
A közéleti tevékenységét állami szinten Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetéssel ismerték el.
2002-től 2010-ig a Zala Volán Zrt. felügyelő bizottságának elnöke volt.
Dr. Doba László több évtizedes közösségi munkájáért, az oktatásban, a sport területén és az önkormányzati testületekben Zalaegerszegen végzett munkájáért „Zalaegerszegért” díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Péntek Imre
Péntek Imre költő, főszerkesztő, művészeti író nemcsak Zalaegerszeg, de vármegyénk és régiónk kulturális életének is meghatározó alakja.
Az 1942-ben született alkotó Eötvös kollégista volt és az ELTE magyar-filozófia szakán végzett.
Első versei 1967-ben jelentek meg az Új Írásban, majd a mára irodalomtörténeti jelentőségű Kilencek alkotócsoportjának tagja lett. Közös kiadványuk, az Elérhetetlen föld című, 1969-es antológia (Nagy László előszavával) országos feltűnést keltett. Első kötetéért, az 1974-ben megjelent Éjféli pályaudvarért Radnóti-díjat kapott.
További kötetei:
- Édesség anti-reklám (1979),
- Lemondóka (1984),
- Holt verseny (1990),
- Kényszer&képzetek (1994),
- Vi(g)aszkereskedés (2002),
- Félrebeszéd (2009).
Változatos és eredményekben gazdag pályafutása során dolgozott Veszprémben újságíróként, Szombathelyen az Életünk, Miskolcon a Napjaink c. folyóirat szerkesztőjeként, Székesfehérváron pedig az Árgus főszerkesztőjeként.
2003-tól 2016-ig a városunkban működő Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztőjevolt, majd 2017-től a Dunai Limes kulturális folyóirít főmunkatársa lett. Elnöke volt a Zalai Írók Egyesületének, valamint a Pannon Írók Társaságának is.
Fiatal írók, költők sorát fedezte fel, indította el pályáján – közülük többen mára országos jelentőségű alkotókká váltak (mint Parti Nagy Lajos, L. Simon László vagy László Zsolt).
Zalaegerszeghez nemcsak tanári tevékenysége és szerkesztői munkája köti, költőként (több városi ünnepségen bemutatott darab szerzője), művészeti íróként (a zalaegerszegi, zalai tárlatok ismertetése mellett a Vitrin Képzőművészeti Egyesület titkári teendőit is ellátta) és irodalmi programok (Könyvhét, Költészet Napja) szervezőjeként is meghatározó szerepet töltött be. 2006-2010-ig városunk Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának is tagja volt.
Díjai, kitüntetései:
- 1994 – József Attila-díj
- 1995 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (Polgári tagozat)
- 2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
- 2009 – Bertha Bulcsú-, illetve a Kilencek többi tagjával együtt Bethlen Gábor-díj
- 2022 – Magyarország Babérkoszorúja díj
Péntek Imre költő, szerkesztő, művészeti írót kiemelkedő munkásságaiért 2011-ben Pro Urbe kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Válogatás Péntek Imre verseiből:
A Magyar Írószövetség és a Lakitelek Alapítvány köszöntötte a 80 éves Péntek Imre költőt:
Péntek Imrét ünnepelték a József Attila Városi Tagkönyvtárban. A Radnóti- és József Attila-díjas költő 2022-ben töltötte be 80. életévét. Az est ötletgazdái ebből az alkalomból zenés irodalmi programmal készültek:
Devecz Miklós
Devecz Miklós 1956-ban született.
1970-1974-ig a Ságvári Endre Gimnázium tanulója, majd a wroclawi Műszaki Egyetem hallgatója volt. 1983-ban szerzett villamosmérnöki diplomát, de ezt követően is fontosnak tartotta ismeretei bővítését. Tanulmányokat folytatott a Newport International University-n, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az AOTS Yokohama képzésén is. Angol és lengyel nyelvből felsőfokú, német és orosz nyelvből társalgási szintű nyelvtudással rendelkezik.
Első munkahelyén a MOM (Magyar Optikai Művek) zalaegerszegi egységében a hajlékonylemez-meghajtó gyártásáért felelős technológusként, termelési felügyelőként és termelési területvezetőként dolgozott, majd Líbiában, később Indiában és Nigériában vállalt komoly műszaki és vezetői ismereteket követelő feladatokat.
1995-ben került a Flextronics Internationalhoz, majd az elkövetkező évek során különféle beosztásokban dolgozott a cégnél, mint a zalaegerszegi gyáregység termelési igazgatója, a zalalövői gyáregység igazgatója, illetve a magyarországi ipari parkok fejlesztési igazgatója. Ezzel párhuzamosan 2002-től a stratégiai fejlesztések és kormányzati kapcsolatok hazai igazgatói, valamint 2003-tól az ipari parkok európai fejlesztési igazgatói, 2004-től pedig a Flextronics európai stratégiai igazgatói posztját is betöltötte, egyben az Európai Stratégiai Tervező Vezetőség tagja volt.
Jelentős mértékben az ő munkájának köszönhető, hogy a Flextronics Magyarországnak sikerült szerződést kötnie kínai cégekkel, amelyek az EU piacára termelnek hazákban.
Devecz Miklós tevékenyégével kiemelkedően sokat tett a megyeszékhely foglalkoztatási helyzetének javításáért, a multinacionális cég zalaegerszegi letelepítéséért és fejlesztéséért. Ezen túlmenően, elévülhetetlen érdemei vannak a város hírnevének öregbítésében, más településekkel és nagyvállalatokkal való kapcsolatának formálásában, a zalaegerszegi műszaki felsőoktatás elindításában és a ZTE férfi kosárlabdacsapatának eredményeinek biztosításában. Emellett alapítója és kezdeményezője a rendkívül sikeres Pannon Mechatronikai Klaszternek is.
2005-2007-ig a MÁV személyszállítási részlegének igazgatója volt, ahol meghatározó szerepet játszott az ütemes menetrend bevezetésében. Majd az autópályákat és a Fővám téri metrómegállót is építő Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettese, ezt követően pedig a cseh OKDD vasúttársaság menedzsere lett.
Az elmúlt évek alatt számos ismert cégnél töltött be vezető tisztséget, többek között, mint a Parking Kft. vezérigazgatója, az MVK Zrt vezérigazgatója, a ZTE FC Zrt. vezérigazgatójavagy a ZalaZone Ipari Park Zrt. ipari igazgatója. 2015-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem kancellári tisztségét viselhette.
Zalai, zalaegerszegi lokálpatrióta elkötelezettségéért és a városért végzett tevékenységeiért 2012-ben Pro Urbe kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület
A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2023-ban ünnepelte alapításának 55. évfordulóját.
A jubileum kapcsán elhangzott értékelések egybehangzóan bizonyították, hogy a kertbarát közösség hű maradt eredeti céljaihoz, ha úgy kívánta a helyzet azokat megfontoltan bővítette.
Működésével elősegítette a kertbarát mozgalom népi, nemzeti, kulturális és szakmai örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését, továbbvitelét, fejlesztését.
Az öt évtizedes működéséről a „Kertbarátság 50 éve” című színvonalas könyvben foglalták össze a legfontosabb történéseket, nagy sikerrel.
A kertbarátok gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt maradandót alkottak a városban. Több nemzedéken átívelő örökösként vagy új gazdaként 60-70 fős tagsággal nem elhanyagolható mennyiségű kertészeti terméket állítottak elő, elsősorban saját célra.
A termelvényeket tárolva, feldolgozva egész évben ízletes, egészséges ételeket tudnak tenni a család asztalára.
A terméseket bemutatókon és kiállításokon rendszeresen, vonzó módon mutatták be az érdeklődőknek.
Kiemelt feladatnak tekintették a helyi alacsony színvonalú borászat felhozását megfelelő szintre, ez sikerült is, ma már versenyképesek a borok.
Gasztronómiai tevékenységük dicséretes, a hagyományos ételeket és az új táplálékokat egyaránt népszerűsítik.
Az egészséges életmód kialakításában, vitelében példát mutatnak és segítséget nyújtanak másoknak is.
Népszerűsítik a gyógy- és fűszernövényeket és terjesztik is. Felkarolták a biotermesztést.
A kertművelés rendszeressége segíti a fizikai állóképesség fenntartását, a szellemi és lelki egyensúly biztosítását.
A virágosítással, a díszkertek kialakításával és a konyhakerti versenyekben való aktív részvételükkel kiemelkedő helyezéseket értek el.
A környezetvédelem napi feladatait a kertbarátok elvégzik, úgy mint a talajvíz védelme, komposztálás, klímavédelem, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a parlagfű irtása.
A kertbarátok a társadalomban gyökeret vert népi és vallási jellegű ünnepeket mindenkor nagy tetszést kiváltva megünneplik, egyre több szereplő bevonásával és újításokkal.
Az egyesület eleget téve a város vezetőinek felkérésére, a többi civil szervezettel együtt részt vesznek a szórakoztató és fesztivál jellegű rendezvényein, mint például a lecsófesztivál, mézeskalács-sütés.
Aktívan részt vesznek az idősek világnapja tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton vetélkedőkkel, sportbajnoksággal, illetve versekkel, énekekkel, előadásokkal.
Szoros baráti együttműködés alakult ki a Zalaegerszegen kiemelkedő tevékenységet folytató közösségekkel, többek között a Városi Művelődési Központtal (VMK), Társadalmi Egyesülések Szövetségével, Életet az Éveknek Szövetségével, TESZÖV-vel, Összefogás Botfáért Egyesülettel, Zalai Hírlappal, Városi Televízióval.
A VMK vezetőivel szorosan együttműködve alakítják ki programjaikat.
Bel- és külföldi kapcsolataik révén népszerűsítik Zalaegerszeg építészeti, gyógyászati, pihenési célú és környezeti értékeit (Skanzen, Aquapark, Alsóerdő, Gébárti tó).
Az egyesület jelenleg azon munkálkodik, hogy a korosodó tagjaihoz fiatal, gyakorló és hobbi kertészek is csatlakozzanak, dolgozzanak.
Az egyesületben fegyelmezett szakmai munka folyik, pénzügyi helyzete tervszerűen alakul, pályázatokon rendszeresen szerepelnek.
A közösség működése a lakosság részére nyitott, azon minden érdeklődő részt vehet.
Az egyesület jelentősebb eredményei az öt évtized során:
- Kertészeti jellegű tevékenységeknél
- a direkttermő szőlők leváltásában, a Zalagyöngye fajta terjesztésében részvétel;
- a „hungaricum”-nak minősülő fajták védelme;
- az őstermelői tevékenység támogatása, gyakorlása;
- az új termeléstechnológiák népszerűsítése (kordonos szőlő, gyümölcs sövények);
- díszkertek létesítése, kiállítások;
- a borkezelés pozitív irányú megváltoztatása a városban;
- a komposztálás elterjesztése;
- a vegyszermentes technológiák népszerűsítése, elterjesztése.
- Gasztronómiai jellegű rendezvényeken részvétel:
- retro gasztronómiai napok;
- rétesek, kalácsok, pogácsák, krumpli és kukoricaprósza, hajdinás málé készítésének népszerűsítése;
- az ételekhez savanyúságok, kompótok, aszalványok mellékelése;
- részvétel fesztiválokon: fánksütés, lecsókészítés, mézeskalács-sütés.
- Ünneplések:
- borversenyek szervezése
- Márton napi vigadalom
- húsvéti és karácsonyi ünneplés
- Tapasztalatcserék
- kertlátogatások városon belül és kívül
- társegyesületek: Berhida, Nagyatád, Csente, Várpalota, Zalabaksa
- További tevékenységek:
- aktív részvétel a városi virágosítás és konyhakerti versenyekben;
- az egészséges életmódról felvilágosítás, segítségnyújtás és rendezvények megtartása;
- gyógy- és fűszernövények népszerűsítése
- segítésnyújtás az otthonok díszítésében és a kegyeleti jellegű kompozíciók készítésében;
- virágkötészeti jellegű foglalkozások;
- növények gondozásának segítése előadások szervezésével.
A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2019-ben megkapta a város elismerő „Zalaegerszegért” díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Vajda Lászlóné
Vajda Lászlóné a Zrínyi Miklós Gimnázium történelem-magyar szakos tanára volt 1972-2008 között.
Mindenki „Ági nénije” 36 éven át oktatta a fiatal nemzedékek sorát az egyetemes és magyar történelemre, valamint a magyar irodalomra. Felkészültsége, odaadása, szorgalma és figyelme olyan jellemzői voltak munkásságának, amely csak kivételes tehetségű embereknél van így jelen együttesen. Szakmai felkészültsége és elméleti tájékozottsága iránytűként jelent meg nemcsak tanítványai, hanem kollégái körében is és a szakma számára fontos elméleti tanulmányokra történő figyelemfelhívásával, illetve rendelkezésre bocsátásával meghatározó szerepet játszott az oktató-nevelő munkában.
Hosszan lehetne sorolni azokat a rendezvényeket, amelyekre felkészítette tanítványait, illetve elősegítette azok megrendezését, vagy segítette tanártársait ezen rendezvények sikeres lebonyolításában. Az általa nevelt generációk tagjai elkötelezettséget tanultak nemzeti történelmünk tekintetében és széleskörű műveltséget kaptak a világtörténelemből is.
Amikor szakmai munkáját a teljesség igénye nélkül értékeljük, nem szabad elfeledkezni arról, hogy Ági néni maga volt a mindenki felé irányuló meghatározó tisztelet és szeretet, valamint a segíteni akarás. A mai és múltbeli társadalmi viszonyai számára meghatározó jelentőségű, hogy egy oktatási intézményben ne csak magas szintű oktatómunka legyen, hanem a nevelés is megfelelő színvonalon történjen, e körben pedig kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás, az a minta, amelyet könnyű szavakban felvázolni, de nagyon nehéz állandó jelleggel a mindennapokban gyakorolni.
A ma már különböző korosztályban különböző munkahelyeken közéleti tisztségekben és családban emberek sokasága él ebben a városban, akik Ági néni személyes szakmai és emberi példamutatásán nőttek fel. Az ő tulajdonságaiból merítették azt a tudást és elkötelezettséget, amelyre alapvetően szüksége van egy családnak, a társadalomnak és ezen belül a szűkebb közösségnek, Zalaegerszeg városának.
Kitüntetései:
- Miniszteri dicséret (1976)
- Kiváló Munkáért (1983)
- Ifjúságért Érdemérem (1985)
- Móra János-díj (1994)
- Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt (1996)
- Kitüntetés a Magyar Kultúra Napja alkalmából, Zalaegerszeg Város (2004)
A több évtizedes életút méltó elismeréseként 2013-ban Pro Urbe díjban részesült.