Alsójánkahegyi Kulturális Egyesület
A 2004-ben alakult egyesület célja az Alsójánkahegyi településrész kulturális és közösségi életének szervezése.
Az egyesületi alapszabályban elfogadott célok megvalósítása érdekében szervezett tevékenységek köre nagyon sokrétű.
Magában foglalja a közösségi programok, előadások, illetve ünnepségek szervezését, lebonyolítását.
A településrész kulturális értékeink ápolása, gazdagítása, bemutatása, illetve a kulturális értékek létrehozása mellett elősegíteni kívánja a helyi közösségek, csoportok alakulását.
Az egyesület igyekszik összefogni a településrészen élő és alkotó népművészeket, a műkedvelő alkotók számára bemutatkozási lehetőség biztosít.
A különböző korosztályok számára tartalmas és sokszínű szabadidős tevékenységeket szervez
Céljuk a hagyományteremtés, hagyományápolás, a környezetkultúra fejlesztése, a településrész természeti környezetének megőrzése.
Az egyesület együttműködik a településrész nevelési, oktatási intézményeivel, településrészi önkormányzattal a célok megvalósítása érdekében.
Az egyesületi célok és feladatok ellátásához sok segítséget kap és kapott az Egyesület tagságától. Az Egyesület taglétszáma az évek során megközelítően 60 főre gyarapodott, életkori összetétele vegyes képet mutat.
Az Egyesület a fennállása óta szervez, időközben már hagyományossá váló programokat. Például farsangi bál, májusfa állítás és kitáncolás, Márton nap, közös karácsonyfa díszítés az Orsolya téren, valamint Karácsonyi ünnepséget is tart a közösség.
Különböző előadásokat is szerveznek, úti élménybeszámolóknak is teret adnak, a közösség hallhatott már érdekességeket például Erdélyről, az El Camino zarándok útról, vagy éppen a Szentföldi zarándoklatról. Emellett kertészeti, illetve orvosi előadásokat is tartanak, a közösség hasznos tanácsokat kaphat az egészséges életmód, illetve táplálkozás terén. A népi kultúrával ismerkedve népzenei előadásoknak, illetve népi mesterség bemutatóknak (fafaragás, tojásfestés, gyöngyfűzés) is a részesei lehetnek.
A kulturális előadásokat, – mint például: Deák Ferenc est, Wass Albert est – is előnyben részesítik. Kikapcsolódásként pedig kirándulásokat szerveznek a tagság részére.
Részt vesznek a Településrészi Önkormányzat programjaiban, például az Alsójánkahegyi Szüretköszöntő Fesztiválon, az Alsójánkahegyi Sör-virsli és Hagymásbab Fesztiválon, az Idősek Napján, az Egészségügyi napon, illetve a Disznótoros vacsorán.
A környezet szépítésben is aktív szerepet vállalnak, úgy mint az Orsolya tér rendezése, az óvoda kerítésének festése, illetve faültetés, virágosítás a településrészen.
Az Egyesület kapcsolatban áll a városban működő más civil szervezetekkel, melynek köszönhetően az általuk szervezett programokra az egyesület is meghívást kap.
Állandó résztvevői a Prószafesztiválnak és az Aquaparkban szervezett jótékonysági napnak, valamint a Vadpörkölt főzőversenynek.
Az egyesület célja a településrész lakóinak megmozdítása, ösztönzése, hogy minél több általuk kínált programban, rendezvényen aktívan részt vegyenek.
Az egyesület hosszú ideje példamutató tevékenységet folytat a helyi kultúra és közösségi élet szervezése terén, programjaikkal, rendezvényeikkel maradandót alkotnak.
Ezen érdemeik elismeréséül 2018-ban Zalaegerszegért díjban részesültek.
Képgaléria:
Videógaléria:
Inkovics László
Inkovics László 1952-ben született Zalaegerszegen.
1976-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.
Dolgozott az Agrober vállalatnál, majd a Zala Megyei Tervező Vállalatnál építészként.
Jelentősebb munkái közé tartozik a zalaegerszegi Ady-Kisfaludy sarok lakóépület, a tapolcai 5 szintes lakótömb, valamint a keszthelyi Egyetemi Előadók épület.
Az 1990-es évektől 2 évtizeden át Zalaegerszeg főépítésze volt.
Irányításával alakult ki a város részletes rendezési terve és készült el annak digitális változata.
Sokszor konfliktusokat is felvállalva dolgozott az élhető és építészetileg is szépülő Zalaegerszeg alakításáért.
Munkája elismeréseként 2018-ban Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváthné Szabó Anna
Horváthné Szabó Anna 1943. május 19-én született Zalaegerszegen.
Szegeden szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát.
1967-től nyugdíjazásáig tanított a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban.
Öt éven át matematika szakfelügyelő, majd 4 éven keresztül fizika szakfelügyelőként is tevékenykedett.
Társszerzője volt az első fizika érettségi példatárnak.
Szigorú, de következetes tanári és osztályfőnöki tevékenységének köszönhetően, számtalan tanítványa neki köszönheti sikeres orvosi, kutatói, mérnöki és tanári életpályáját.
Tanári tevékenységéért Miniszteri dicséretben részesült.
1998 és 2002 között a Kisgazdapárt városházi képviselője volt.
Az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottságának alelnökeként, Dr. Gyimesi Endre polgármester úr megbízása alapján koordinálta a Fiatal Családok Otthonának zalaegerszegi létrehozását, az előzetes felmérésektől, az építésen át, a működtetésig. A Családsegítő Intézettel együttműködve, hatáskörébe tartozott a szociálisan rászorulók segélyezése.
Aktív tagja volt a Kulturális Bizottságnak.
Császár István képviselő úrral együtt létrehozta a Zalaegerszegi Bolhapiacot.
Aktív képviselői munkájának köszönhetően számtalan fejlesztés is történt a városban. Többek között a piactér támfalának megépítése, út-, és járdafelújítások is az ő kezdeményezésére valósultak meg.
Horváthné Szabó Anna Zalaegerszegért végzett munkájáért, elhivatottságáért 2018-ban Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth László
Horváth László 1955. július 19-én született Miskolcon, s szüleivel 1967-ben költöztek Zalaegerszegre.
Édesapja, nagyapja és testvére is erdész, erdőmérnök volt.
A családi hagyomány és az erdő szeretete vezérelte, hogy ő is az erdész szakmát választotta.
Az érettségi után Szegeden az Erdészeti Technikumban végzett, majd a Zalacsányi Erdészetnél kezdett dolgozni, mint beosztott erdész.
1981. szeptemberben nevezték ki a Csácsi kerületbe kerületvezető erdésznek, egyben ekkor vette át az arborétum vezetését is.
Munkája során fejlődött, megújult és átalakult az arborétum. A jegenyefenyő kísérleti terület munkálatait ő fejezte be és a folyamatos közjóléti fejlesztések kivitelezését mintaszerűen megoldotta.
Aktív évei alatt az arborétumot állandóan példás rendben tartotta, amelynek híre a látogatók örömére a megyénken kívül is elterjedt.
Az arborétum területén található változatos erdei élőhelyen a jelenlegi természet közeli állapotok fenntartása, az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított növényrendszertannak hosszú távú fenntartása és a lakosság pihenését, kikapcsolódását szolgáló helyszín biztosítása volt a fő feladata.
Kerületét súlyosan érintette a 2003-2006 közötti bükk pusztulás, mely során az elpusztult nagy mennyiségű faanyag letermelését mintaszerűen oldotta meg.
Még ennél is nagyobb munka volt az elpusztult erdők felújítása, amit hosszú évek munkájával eredményesen elvégzett.
Ma már mindenütt természetes úton felújított fiatal erdők jelzik munkáját. A bükk pusztulás okának felderítése kapcsán a kutatómunkába aktívan részt vett, s segítette a Soproni Egyetem ez irányú tevékenységét.
Kiemelkedő munkabírásával, erdő- és szakmaszeretetével hozzájárult a gyűjtemény bővítéséhez. A fajok összeválogatásával az esztétikai szempontokat is figyelembe vette.
Segítette a „Fut a Csács” és a különböző sportnapok lebonyolítását.
Munkájának része volt a Zalaegerszegi iskolák diákjainak fogadása, az arborétum és a természetközeli erdőgazdálkodás bemutatása, amivel hozzájárult a fiatalok környezetbarát, környezettudatos szemléletének kialakításához.
Zalaegerszeg egyik legszebb és legértékesebb természeti értékének létrehozásában tevékenyen közreműködött, s ezzel öregbítette a város hírnevét is.
Ezen érdemeit a városvezetés 2018-ban Zalaegerszegért díjjal jutalmazta.
Képgaléria:
Videógaléria:
Herbert Ferenc
Herbert Ferenc 1956. február 21-én született Mosonmagyaróváron.
Az általános iskolát Lentiben, a középiskolát Zalaegerszegen végezte, 1974-ben érettségizett a Dimitrov Építőipari Szakközépiskolában. Ugyanebben az évben felvételt nyert a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Építőipari Karára, ahol 1977-ben szerzett magasépítő üzemmérnöki oklevelet.
A Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál kezdett el dolgozni: 3 évig Zalaegerszegen volt technikus, illetve művezető, ezután 2 évig Lentiben építésvezető, 1982-től 1987-ig pedig ismét Zalaegerszegen főelőadó, majd osztályvezető.
Közben 1979 és 1980 között Lentiben teljesítette sorkatonai szolgálatát.
1987 és 1991 között a Zalaegerszegi Ingatlankezelő és a közvetítő Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Ekkor – pályázat útján – visszatért előző munkahelyére, ahol 1994-ig műszaki és termelési igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozott.
1994-től a Tanácsi Építőipari Vállalatból alakult Egerszegi Tanép Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója volt. Főállása mellett 1982-től 1990-ig saját tervezőcéget is működtetett.
1983 és 1985 között a Szervezési, Vezetési Tudományos Társaság városi elnökségének, 1995-től az Ipari és Kereskedelmi Kamara Településfejlesztési Bizottságának és a Zala Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok bizottságának a tagja.
Két gyermek édesapja. Kiválóan beszél és nyelvvizsgája van német és horvát nyelvből, de társalgási szinten beszél angolul és oroszul is.
Már 1990-től külső szakértőként tagja volt az önkormányzat Városüzemeltetési Bizottságának. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Zalaegerszeg 1. számú választókerületében egyéni képviselői mandátumot szerzett. Több zalai képviselőtársával sikeresen lobbizott a szlovén vasútvonal Zalaegerszegen keresztül történő megvalósításáért.
2002-től önkormányzati képviselő, illetve a város nemzetközi kapcsolataival és az európai integrációs ügyekkel foglalkozó szakbizottságának elnöke lett.
Nem volt ismeretlen ez a munka számára, hiszen mint országgyűlési képviselő, 1995 és 1998 között tagja volt az Orbán Viktor vezette parlamenti európai integrációs bizottságnak. Az ott szerzett tapasztalatokat jól tudta hasznosítani.
A Műszaki Bizottság tagjaként szakmai tudásával és tapasztalatával segítette és segíti a városrendezési tervek, az építési szabályzatok elkészítését, módosítását.
A zalaegerszegi lakosoknak mindig szívesen segített az építési engedélyek, változtatások intézésében. Több városi intézmény felújításában és tervezésében is közreműködött.
Jelenleg is sikeres a vállalkozása, ahol tervezői tevékenységet folytat. A városban folyó építkezéseken, beszállítóként is fontos tényező lett a vállalkozása.
A műszaki ellenőri névjegyzékben is szerepel, ezzel is elismerve szakmai hozzáértését, felkészültségét.
Aktív szerepet vállalt Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak erősítéséért. Sportversenyeket szervezett a Marl-Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület tagjainak és többször járt Kusel testvérvárosban is.
Herbert Ferenc több évtizedes tevékenységével elősegítette városunk fejlődését, jó hírének növelését.
A zalaegerszegi önkormányzatnál végzett tevékenységéért, szakmai munkájáért, illetve országgyűlési képviselőként a város fejlődéséért tett erőfeszítéseiért 2018-ban Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Halász Vincéné
Halász Vincéné Vera 1945-ben született, három fiatalabb leánytestvére körül már gyermekkorában megtalálták a feladatok.
Férjével 2 gyermeket neveltek szeretetben, akik 3 csodálatos unokával ajándékozták meg.
Nyugdíjazását megelőzően 40 évet a Földhivatalban dolgozott.
A betegség viszonylag korán, 47 évesen elérte, 1992-ben szívinfarktust kapott, e sajnálatos betegség következtében került kapcsolatba az Egészségvédő klubbal, amely 1988-ban dr. Zörényi István, a Kardiológiai Osztály osztályvezető főorvosa kezdeményezésére Egészségvédő klubként jött létre.
1994-ben egyesületté alakult, 2002 óta közhasznú egyesületként működik.
2013-ban dr. Németh Barnabás, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház kardiológus főorvosa vette át az egyesület elnökségét.
Dr. Zörényi István felkérésére bekapcsolódott a vezetőség munkájába, tevékenységével formálta az egyesület arculatát.
Az ő kezdeményezésére indult be az egészségvédő torna. Számos karitatív dologhoz megszólította a tagságot, fáradhatatlanul irányította és jelenleg is irányítja a pályázatokkal kapcsolatos teendőket.
Az Egyesület főbb tevékenységei körüli teendőket szem előtt tartva munkáját igazi hitvallásnak tekinti, megfogalmazása szerint:
„Egészségügyi felvilágosítás és nevelés. Egészséges táplálkozás elősegítése. Mozgás, fizikai aktivitás szervezése, lebonyolítása. Szenvedélyek, dohányzás, kávé- és alkoholfogyasztás befolyásolása. Rizikótényezők szűrése, ellenőrzése. Lelki egyensúly elősegítése. A jövőbe vetett hit és remény fenntartása.”
A társadalmi szerepvállalást is fontosnak tartja, az Egyesület dalköre és előadócsoportja az idősotthonok lakóinak több alkalommal szerzett örömteli perceket, szeretettel összeállított műsorunkon kívül kis ajándékkal is kedveskedtek, mely szintén Vera szervezésében valósult meg. Ő senkit nem küld el azzal, hogy nem tud neki segíteni, jó szóra, szeretetre, együttérzésre mindenhol szükség van. Olyan megoldásokon töri a fejét, amitől ez a világ egy kicsit jobb hely lesz mindenkinek.
Halász Vincéné 26 évnyi közösségért végzett önzetlen tevékenysége, illetve társadalmi szerepvállalása elismeréseként 2018-ban Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Décsy-Paál Enikő
Décsy-Paál Enikő kivételes tehetsége, zenetudása, kreativitása, karnagyi képessége és zeneszeretete szakmai alázattal, önzetlen gondolkodással párosul. Munkája meghatározó szerepet tölt be Zalaegerszeg zenei kultúrájának ápolásában, fejlesztésében.
A Canterina kamarakórus, – amelyet 2002-től a mai napig Décsy-Paál Enikő irányít – hazai és országhatáron átívelő ismertségének kiszélesítésében, a kétszeres hangversenykórus minősítés elnyerésében elévülhetetlen érdemeket szerzett.
A Canterina Kamarakórus 1994-ben részt vett egy nemzetközi kórusversenyen is Goriziában, valamint vendégszerepeltek Kuselban is. Több külföldi szereplésre is hívták az énekegyüttest az évek során, mint Grazba, Szlovéniába, Marosvásárhelyre. 2010-ben szerepeltek az olaszországi Penna Sant’Andrea-ban megrendezett Nemzetközi Folklórfesztiválon is. 2015-ben nagy sikert arató hangversenyt adtak Rómában is. 2019-ben is visszatért a kórus Olaszországba, hiszen Roseto város Ars Vocalis kórusának meghívására két alkalommal is koncertezhettek.
2022. december 22-én pedig Velkey Péter, a polgármesteri hivatal kultúráért felelős korábbi osztályvezetője, tanácsadója kezdeményezésére, hagyományteremtő céllal a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral együtt az Arany Bárány télikertjében karácsonyi koncertet adtak. A koncerten többek között felcsendült Corelli Karácsonyi Concerto Grosso című kompozíciója, Szokolay Sándor Magyar karácsony című zeneműve, illetve Brahms 13. zsoltára. Az együtteseket Décsy-Paál Enikő és Sándor János karnagy vezényelte.
A nőikar eredeti célkitűzéseit szem előtt tartva, munkájával elősegíti a társadalom zenei fejlődését, a népzenei és komolyzenei kultúra megismerését, meghatározó szerepet töltve be Zalaegerszeg zenei kultúrájának ápolásában.
Décsy-Paál Enikő szakmai teljesítménye abban is megmutatkozik, hogy igényes, technikailag nehéz művek bemutatására ösztönzi a kórust, mellyel biztosítja a tagok folyamatos egyéni fejlődését, emeli a kamarakórus nívóját, szakmai megítélését, koncert látogatottságát.
Szakmai igényességén túl közösség összetartó ereje is figyelemre méltó. Nyitott, kedves határozott személyisége garancia az önkéntes alapon működő kórus hosszútávú működésére.
Külső segítőként közreműködik a kórust működtető egyesület munkájában, szívén viseli és minden eszközzel segíti a szakmai programok, hazai és külföldi szereplések megvalósulását, részt vesz a szervezési feladatokban.
Nyitott minden kulturális kezdeményezésre, különös tekintettel a városi ünnepségeken, jótékonysági rendezvényeken, művészeti programokon való részvételre, együttműködve más helyi szakmai és egyéb szervezetekkel, együttesekkel.
Alázattal végzett, lelkiismeretes munkáját 2018-ban Zalaegerszegért-díjjal ismerték el.
Iskolai végzettségei:
- Zeneművészeti Szakközépiskola Veszprém
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézete Pécs: zeneelmélet, szolfézs tanár, karvezető képesítés, 1999
- JPTE Művészeti Kar Pécs: zongoratanár, kamaraművész diploma, 2004
- Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar: „minőségbiztosítási szakértő” minősítés
Munkahelyei:
- Főiskolai tanulmányai mellett a pécsi Liszt F. Zeneiskolában továbbképzősöknek szolfézst és zeneelméletet oktatott.
- Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: zongora, szolfézs tanár 1999-től
- Szent Cecília Zeneiskola Nagykanizsa: óraadó zenetanár 1999-2003.
- Deák F. Szakközépiskola Zalaegerszeg: óraadó ének-zene oktató és iskolakórus vezető 2002-2004.
Mellékfoglalkozás:
- Zalaegerszegi Evangélikus Gyülekezet kántora 1999-től
- Zalaistvándi Evangélikus Gyülekezet helyettesítő kántora
Képgaléria:
Videógaléria:
Delacasse Lászlóné
Delacasse Lászlóné Bencze Erzsébet néven született 1947-ben, Zalaegerszegen, azóta itt él és alkot, szakmai pályafutása is a szülővárosához kötődik.
A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Kirakatrendező és Dekoratőr Szakképző Iskola elvégzése után néhány hónapig kiállítás rendezőként helyezkedett el Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.
Ezt követően rövidesen hazatért szülővárosába és férjhez ment, házasságából 2 gyermek született, akik 5 fiú unokával ajándékozták meg.
Időközben rajz-biológia és énektanári diplomát szerzett a pécsi és a szombathelyi tanárképző főiskolán. Végzettségeinek megfelelően nyugdíjba vonulásáig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-biológia-, és énektanár dolgozott.
Három művészeti ágnak is hódolt: a zenének, képzőművészetnek – ezen belül az üvegfestészetnek – és a költészetnek.
Pedagógiai munkáját és folyamatos alkotó tevékenységét Művelődési Miniszteri Dicsérettel ismerték el 1990-ben. Hivatása első eredményeit a kórusművészetben érte el, többek között a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórus alapító karnagyaként 1991 és 1999 között. Ebben az időszakban volt a Hevesi Sándor Színház énektanára, korrepetitora.
Karvezetői munkája elismeréseként a fiúkórus 5 éves jubileumi hangversenyén, 1996-ban Dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg város akkori polgármestere Díszoklevelet adományozott a Zalaegerszegi Városi Fiúkórusnak és alapító karnagynak a város zenei életében betöltött szerepéért, valamint a város kulturális életének fellendítéséért.
Betegsége miatt több mint 2 évtizede nyugdíjba kényszerült, a karmesteri „pálcát” az ecset és toll váltotta fel. A fiúkórus éléről történt távozása után, 1997-ben a ZMJV Közgyűlése Művelődési Bizottságának nevében Horváth László elnök írásbeli elismerését és köszönetét fejezte ki a város kulturális életének fejlesztésében végzett ”elévülhetetlen érdemeiért”.
A fiúkórus karnagy híján 1999-ben ugyan megszűnt, de közülük néhányan a Zalaegerszegi Vegyeskarban – ahol 6 évig maga is tag volt – folytatták az éneklést, és többen választották a zenei pályát. Az egykori kóristafiúkkal a kapcsolattartás továbbra is fennmaradt, s a kerek jubileumok alkalmával találkoznak. Nem lankadt elhivatottsága sem, mert kezdeményezésére 2001. október 27-én megalakult a Zalaegerszegi Jubileumi Férfikar.
Nyilvános bemutatkozásuk a fiúkórus megalakulásának 20 és 25 éves jubileuma alkalmával a Vegyeskar 2011, 2016-os karácsonyi koncertjein történt nagy sikerrel.
Gyermekkora óta ír verseket. Az utóbbi évtizedben D. Bencze Erzsébet írói néven folyamatosan jelennek meg versei és egyéb alkotásai különböző folyóiratokban, művészeti antológiákban, online irodalmi portálokon. 2012 óta a Krúdy Gyula Irodalmi Kör pártoló tagja.
Személyes sorstragédiái még inkább felerősítették benne a csendesebb műfajok iránti érdeklődést, a versírási hajlamot, ami azóta – a festészet mellett – alkotói tevékenysége középpontjába került.
Életét a művészetek iránti vonzódás, alázat és elkötelezettség határozta meg, ami egyúttal megteremtette számára az önkifejezés lehetőségét. A talentumokkal való gazdálkodás több művészeti ágban nem kis feladat, nagyobb felelősséget követel. Az alkotás csakis emberi közegben nyerhet értelmet, ebből következik, hogy a produktumot nem tartogathatta kizárólag magának.
Minden alkotói tevékenységet szívből, tűzzel végez, ezáltal képes elhitetni környezetével, hogy mindez nem csupán neki öröm, hanem általa másokat is élményhez juttat.
Első önálló kiállításának 2005-ben a Zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem biztosított otthont. Azóta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több csoportos, valamint önálló kiállításon szerepeltek alkotásai.
Önálló kiállításai:
Színek és fények (Zalaegerszeg, Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, 2005)
Szemem tükrében I. (Zalaegerszeg, Buday Art Galéria, 2007)
Szemem tükrében II. (Győrújbarát, Civilház, 2008)
Csoportos kiállítások:
Zalaegerszeg, MMIK – „Amatőr Artium” XIX. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat Zala megyei kiállítása (2005)
Zalaegerszeg, MMIK – Zalai Művészeti Fesztivál (2005)
Budapest, Olof Palme Ház – „Amatőr Artium” XIX. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat,
Esszencia Kiállítás (2005)
Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház galériája – Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület (2008)
Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház galériája – Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület (2009)
Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Ház – „Amatőr Artium” XX. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat Zala Megyei Kiállítása (2009)
Delacasse Lászlóné a város művészeti, kulturális és szociális szolgálatában végzett példaértékű tevékenysége révén 2018-ban Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Szakály István
Szakály István 1947. június 8-án született Zalaegerszegen.
Szülei jól menő fűszer-csemege üzletet működtettek egészen 1950-ig, míg a magántulajdont nem államosították.
1950 és 1955 között kényszer-összeköltöztetés miatt családja együtt lakott az Európa-bajnok Rozsnyói Sándor családjával. A sport onnantól kezdve Szakály István életének része lett. Sportolói pályafutását labdarúgóként kezdte a ZTE csapataiban, majd 18 éves korától váltott az atlétikára. Kauzli József edző csábította át atlétának, aki megtanította neki a helyes futótechnikát, valamint küzdelemre, a győzelem és a vereség feldolgozására nevelte. Többek között miatta utasította vissza a fővárosi klubok ajánlatait.
Többször az utánpótlás és kétszer a felnőtt válogatott tagjaként képviselte hazánkat a rövidtávfutó versenyszámokban. A 4×400 m-es váltóval országos utánpótláscsúcsot is tartottak.
Eközben jeles eredménnyel végezte az általános iskolát, majd a Zrínyi-gimnáziumot is. A Pécsi Tanárképző Főiskolán magyar irodalom és orosz nyelvtanári diplomát szerzett, valamint elvégezte a Testnevelési Főiskola atlétikai edző szakát is.
Szakály István Zala megye 1969. évi legjobb sportolója címét is elnyerte. Fő számai a 100, 200 és 400 méteres síkfutás voltak. Zalaegerszegről, zalai színekben az első felnőtt válogatott sportoló volt, összesen 6 egyetemi és főiskolai bajnoki címmel. Achilles-ín sérülése, melyet akkor nem tudtak kezelni és meggyógyítani véget vetett sportolói karrierjének.
Sportolói pályafutása befejezése után edzői tevékenységet végzett a tanítás mellett, majd a megalakuló Zalaegerszegi Sportiskola atlétikai szakág vezetője lett.
Munkákáját a ZTE atlétikai szakosztályánál folytatta, több tanítványa szerepelt a korosztályos válogatottakban, Ifjúsági Barátság Versenyen és Junior Európa Bajnokságon.
A későbbi olimpiai és világbajnoki döntős, fedett pályás Európa Bajnok gátfutó, Bakos György nevelőedzője volt 4 évig.
A szakosztály vezetőedzői posztja mellett dolgozott az egyesület elnökhelyetteseként is, majd
ZTE kötelékéből kiválva megalakították a Zalaegerszegi Atlétikai Clubot (ZAC), onnantól kezdve a pedig a neve egybeforrt a klubéval és az atlétikával. Sportmenedzseri tapasztalatait mások is igyekeztek kihasználni, például a ZTE FC marketingvezetője is volt.
1992-től a ZAC ügyvezetője lett, társadalmi munkásságát tekintve 20 évig volt a Zala Megyei Atlétikai Szövetség elnöke, egy ciklusban a Zala Megyei Sportszövetségek Egyesülését is irányította elnökként.
A Zalaegerszegi Atlétikai Club adta Zalaegerszeg első olimpikonját, azóta további 4 olimpián volt ZAC versenyző, több száz országos bajnokságot nyertek a sportolóik, és valamennyi korosztályos világversenyen szerepeltek atlétáik. Az egyesület 16 mellékállású edzővel 400 fiatal sportolását biztosítja, és a felnőttek részére külön szabadidősportos szakosztályt működtet.
Fő műve tehát a zalaegerszegi atlétika és annak életben tartása.
Zalaegerszeg MJV Közgyűlése 1995-ben „Zalaegerszegért” díjat adományozott részére, ennek hatására létrehozta saját nevével fémjelzett alapítványát. A Szakály István-díj eredendően az egerszegi atlétikai élet olyan tanulói számára kínált támogatást, akik felsőfokú tanulmányaik mellett maradtak a sportág kötelékében.
A klub irányításában, az anyagi háttér megteremtésében, az évente 1–2 országos és tíz régiós verseny megszervezésében elévülhetetlen érdemeket szerző Szakály István 2017-ben megkapta Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.
Ekkor terjesztették ki a jutalmazottak körét a sportág iránt elkötelezett, és azt a háttérből társadalmi munkában segítők részére is.
A díjazott 2023-ban adta át a stafétát, a ZAC elnöki tisztségét Kozáry Ágnes egykori atlétának.
Azóta pedig a ZAC tiszteletbeli elnöke, és alapítványa révén továbbra is a klub fontos támogatója.
Képgaléria:
Videógaléria:
Személyi változásokat jelentett be a Zalaszám-Zalaegerszegi Atlétikai Club. A ZAC elnöksége rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy 2020-tól az elnöki teendőket a jövőben Szakály István látja el, az ügyvezető Bella Attila lesz, míg a felügyelőbizottság elnökének Kustán Róbertet választották:
2022-ben is kihirdette a díjazottokat a Szakály István Sportalapítvány:
Stróber László
Stróber László a Nagykanizsa melletti Rigyácon született 1952-ben. Már egész fiatal korában foglalkoztatta a papi hivatás gondolata, amely a szerzetesi gimnázium elvégzésével csak erősödött benne. Megérintette az atyák példamutató élete és a szeretetteljes légkör, amely az intézményt jellemezte.
A gimnáziumot szemináriumi évek követték, amelyeket a budapesti Hittudmányi Akadémián töltött el.
1980. június 18-án szentelték fel Szombathelyen.
A szentek közül Assisi Szent Ferencet és Vianney Szent Jánost tekinti példaképének. Assisi Szent Ferencet, aki egyszerű szeretetben élt, a mindig vidám testvér, a természet nagy barátja volt. Az atya szerint valahol minden embernek rá kellene hasonlítani, nekünk is magunkban kell hordozni az Urat: a jászolt és a keresztet. Egész élete nagy kitárulkozás volt Isten felé, és aki szeretné nekünk is megtanítani a tökéletes bizalmat Isten iránt. Megtanult mindent elveszíteni és mindent megköszönni krisztusi alázattal.
Másik példaképétől, Vianney Szent Jánostól származó gondolat „Ha abban a szerencsében lesz részem, hogy pap lehessek sok lelket szeretnék Istenhez vezetni!”, amely motiváció volt a papi hivatása elfogadásában. Igazán elfogadta saját gyöngeségét, kora emberének értetlenségét is alázattal viselte el. Alázatával, az emberekért végzett kitartó imádságával életcélját a legtökéletesebben véghez vitte. Sok lélek jutott el az Igazságához közbenjárására.
Stróber atya első papi éveit Pákán töltötte, majd 1984-ben került Zalaegerszegre az olai templomba káplánnak, végül 1989-ben a Mária Magdolna Plébániára. Kis kitérővel ismét visszakerült a Mária Magdolna Plébániára, amelynek 1998-tól plébánosa.
1993 és 1998 között Boncodfölde plébánosa volt.
László atya szerepe a zalaegerszegi hitéletben jelentőségteljes és példaértékű.
Papi hivatását egyszerre gyakorolja a Mária Magdolna Plébánián, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban, illetve annak kápolnájában, és önálló plébániaként való működéséig a kertvárosi templomban.
Egyéb megbízatásai közül kiemelendő, hogy 1992 és 1993 között az Egyházmegyei Kollégium prefektusa volt. 2000-től Szűz Mária mennybeviteléről nevezett molnári apát, 2003-tól a Zalaegerszegi Esperesi Kerület esperese, továbbá 2010-től a Vasvár- Szombathelyi Székeskáptalan kanonokja.
Szokás őt az építő plébánosnak is nevezni, hiszen neki köszönhető a Mária Magdolna Plébániatemplom teljes külső és belső rekonstrukciója, a kertvárosi templom megépítése, a katolikus kultúrház homlokzatának felújítása és számtalan kisebb-nagyobb munka a környező településeken.
Fáradhatatlan építő tevékenységét 2000-ben apátplébánosi ranggal ismerte el az egyházmegye. A Mária Magdolna templom több mint egy évtizedig tartó felújításának elismeréséül Podmaniczky-díjat kapott. Részére a város 2003-ban „Zalaegerszegért” díjat adományozott.
Apát-plébános úr aktívan részt vesz a város közéletében is. A városnapi rendezvények a László atya által vezetett közös imádsággal kezdődnek. Az önkormányzat felkéréséit mindig örömmel fogadja, neki köszönhetően a világi események, ünnepségek sosem nélkülözik az egyházi jelenlétet.
A közéletben vállalt tevékenysége és áldozatos papi elhivatottsága révén méltán érdemelte ki 2017-ben Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Podmaniczky-díjat kapott a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániatemplom esperese. Stróber László az utóbbi tíz évben rendkívül sokat tett a templom felújításáért. A templom alapkövét 1748-ban rakták le, az épületet 1803-ban szentelték fel. Mindszenty József 24 évig szolgált a falai között:
Jézus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékeztek a városi ökumenikus keresztúton. A nagypénteki körmenet – a hagyományok szerint -, a Mária Magdolna Plébániatemplom előtti térről indult, s Stróber László plébános vezetésével a Kálváriához érkezett meg: