Pődörné Hajdu Ibolya Rozália
Pődörné Hajdu Ibolya Rozália Zalaegerszeg páterdombi városrészében nőtt fel, ott, ahol pályájának végén öt éven keresztül – nyugállományba vonulásáig – székhelyóvodai intézményvezetőként szervezte a térségben élő, illetve a rábízott gyermekek életkori és egyéni sajátosságokra kiemelt figyelmet fordító, játékos készség- és képességfejlesztését, valamint az iskolai évekre történő gondos szakmai felkészítését.
1988-ban munka mellett, levelező tagozaton szerzett felsőfokú óvodapedagógus végzettséget a Benedek Elek Óvóképző Főiskolán Sopronban. Tudását folyamatosan fejlesztette, előbb gyermekintézmény-fejlesztő (2005), majd közoktatási vezető pedagógus szakvizsgát szerzett (2013). 2016 óta pedagógus II. besorolással rendelkezik.
18 éves kora óta megszakítás nélkül az önkormányzati fenntartású gyermek- és családközpontú óvodapedagógia világában tevékenykedik. Pályafutása során a zalai megyeszékhelyen négy településrész (Belváros, Kertváros, Landorhegy, Páterdomb) hat óvodájában szolgálta a harmonikus, felelős és lelkiismeretes gyermeknevelés ügyét. 2012 és 2023 között intézményvezetői feladatokat is ellátott, koordinálva és segítve kolléganői pedagógiai munkáját, szakmai fejlődését és a pályán való előmenetelét, továbbá a rábízott intézmények biztonságos, gyermekközpontú, motiváló és toleráns környezetének erősítését, végül, de nem utolsósorban pedig az épületállomány jelenkor igényeihez igazodó infrastrukturális megújulását és bővítését.
Kisgyermekek nemzedékei nőttek fel aktív és példaértékű szerepvállalása, valamint mintaadó közösségformáló ereje révén – a Zalaegerszegi II. sz. Integrált Óvoda Radnóti úti Székhelyóvoda pedagógiai programjának nyitólapjain olvasható – Kodály Zoltán által megfogalmazott elvek szellemében: „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik a javára, amit maga is kíván.”
Szakmai munkája során mindvégig hangsúlyos és inspiráló feladatként kezelte a rábízott, illetve az általa vezetett intézménybe beíratott kisgyermekek anyanyelvi, értelmi, művészeti, érzelmi és erkölcsi nevelésén túl a kortárs szocializációjuk elősegítését, valamint az esetlegesen meglévő szociális és kulturális hátrányok mérséklését. Pedagógiai gyakorlatában, és a nevével fémjelzett intézmények szakmai célkitűzéseiben és alapdokumentumaiban kiemelt szerepet kapott az egészséges életmódra és az egészségmegőrzés fontosságára nevelés, a környezettudatos magatartás-és viselkedésformák népszerűsítése, valamint a lakóhely és a szülőföld természeti, történelmi és kulturális értékeinek a megbecsülése és megóvása.
Pődörné Hajdu Ibolya a mély hivatástudattal végzett szakmai munkája mellett – köszönhetően családi neveltetésének, és a környezete fejlődéséért felelősséget érző belső indíttatásának – évek óta aktív lokálpatrióta tevékenységet folytat. 2014 óta tagja a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületnek, melynek munkáját 2020 óta társadalmi megbízatású elnökségi tagként segíti, formálja. A civil szervezet életében a nemzedékek közötti kapocs szerepét tölti be, mellyel hivatott tovább vinni édesapja, a 2015-ben elhunyt – egykori 1956-os elítélt és meghurcolt – Hajdu Gyula egyesületi elnök közösségépítő munkáját, és az 1956-os forradalom hőseinek hiteles és méltó emléket állító szellemiségét. Az egyesület megbecsült tagjaként rendszeres résztvevője a városi és vármegyei rendezésű nemzeti ünnepekhez és gyásznapokhoz kapcsolódó megemlékezések koszorúzásainak és gyertyagyújtásainak.
Önzetlen, kitartó, értékközvetítő és közösségépítő óvodapedagógusi munkássága, valamint a gyermekek testi, lelki és személyiségfejlődésében meghatározó szerepet játszó nevelői és intézményvezetői pályafutásának elismeréseként 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Éderné Vasáros Ágota Mária
1998. októberétől, a Csácsbozsoki Településrészi Önkormányzat megalakulásától fogva nemcsak a városrészben, hanem szűkebb környezetében is lelkiismeretesen végzi munkáját. Kezdetektől fogva a Damjanich, Hét Vezér, Bóbita utcák lakóinak kéréseit, gondjait tolmácsolja az Önkormányzat felé.
Közösségi embernek tartja magát, ami az elmúlt évek alatt meg is mutatkozott. Aktívan szervezte, szervezi a városrészben megrendezésre kerülő programokat: Csácsbozsoki Fesztivál, Mikulás túra, Borverseny, Csácsbozsoki Ünnepi Napok. A 2000-es évek elejétől fogva a Csácsbozsoki Polgárőr Egyesületben is tevékenykedik.
Szervezőképességének, és közösségért tenni akarásának köszönhető, hogy a 2000-es évek elején a Damjanich-Hét Vezér utcák találkozásánál lévő zöld területen park került kialakításra. Az ott élőket és a folyamatosan építkező, később oda letelepedőket is megszólította, és a vadgesztenyefák köré önkormányzati segítséggel parkot alakítottak ki. Sövényt, bokrokat ültettek, a mai napig is gondoskodnak a rendszeres fűnyírásról, sövénynyírásról, karbantartásról. Az ott élők nagy örömmel gondozzák, csinosítják környezetüket. Éderné Vasáros Ágota ezt a feladatot is szívvel- lélekkel végzi.
A kialakított park a „Jó szomszédok Park” nevet kapta, amely az évek során az összetartó közösségnek is köszönhetően színes programok, rendezvények helyszínévé vált. Tavasszal májusfát állítanak, nyár elején azt ki is táncolják. Hagyományteremtő rendezvényük a Jó szomszédok Parki Party, mely minden év augusztusában kerül megrendezésre. A parkba ellátogatókat az általuk készített babgulyással, és a mindenki által kedvelt lángossal várják, emellett gyerekeknek és felnőtteknek kínálnak szórakoztató kulturális és sport programokat. A rendezvény záloga, sikere az összetartás, lelkesedés. Ősszel gesztenyesütésre is várják az ott élőket. Ettől az évtől a városrész Adventi programsorozatában is szerepet vállalt a közösség. Az utóbbi időben egyre több fiatal család csatlakozott a Jó szomszédok közösségéhez, amelyben Ágotának komoly érdemei vannak.
A közösségért nyújtott példaértékű tevékenységeiért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kámán Ferenc
Kámán Ferenc 1958. szeptember 17-én született Zalaegerszegen. Általános és középiskolás tanulmányait Zalaegerszegen végezte el, ezt követően került a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol 1981-ben végzett.
Az atlétikával már gyerekkorában megismerkedett, 1970-től sportolt aktívan, későbbi életszakaszában pedig technikai vezető, majd serdülő, valamint szakági edző lett a Zalaszám-ZAC-nál. 45 éves edzői pályafutás van a háta mögött, a munkája egyben a hobbija is. 400 körüli bajnoki címet szereztek tanítványai, több mint ötvenen voltak utánpótlás és tizennégyen felnőtt válogatottak. Minden pálya-világversenyen indultak tanítványai, Zalaegerszeg első és egyelőre utolsó olimpikonjának is edzője volt. Kozáry Ágnes világbajnoki 8. lett Tokióban, Szűcs Valdó pedig az Év Atlétája volt a Tokiói Olimpia után.
Pályafutása során rengeteg elismerést szerzett, többek között 2018-ban a Magyar Atlétikáért Díj Arany fokozatában részesült, továbbá 2023 szeptemberében a Magyar Edzők Társaságának (MET) Edzői Életműdíját is megkapta.
A sport iránti elhivatottsága nem csak a munkájában, hanem családi vonalon is éreztette hatását: lánya és mindkét fia szereti a sportot és az atlétikát, két fia pedig sportszakmai végzettséget is szerezett.
A város sportéletében betöltött kimagasló szerepéért, példaértékű, a zalai vármegyeszékhely hírnevét öregbítő tevékenységéért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Ocsovai Grácián
Ocsovai Gábor a Nógrád vármegyei Szécsényben született 1963. augusztus 18-án. Általános iskolai tanulmányait otthon, a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában végezte. Az esztergomi gimnáziumba már azzal a szándékkal ment, hogy érettségi után pap lehessen. Középiskolai tanulmányait a Temesvári Pelbárt Esztergomi Gimnáziumban végezte és ott volt kollégista is.
Mielőtt a papi szemináriumba került, Marcaliban töltötte katonaidejét. A papi szemináriumot egy évvel korábban fejezte be, mint szokásos, így pápai engedéllyel 23 évesen szentelték pappá 1987. június 13-án.
Papi szolgálatát Varsányban kezdte, majd Budapesten az Angyalföldi Szent Mihály templomban folytatta. Egy súlyos betegség után határozta el, hogy az embereket a gyakorlatban is segítő szerzetesi hivatást választja. Így lett ferences szerzetes 1994-ben. Később a Pasaréti Páduai Szent Antal plébánia templom igazgatója volt.
2009. augusztus 15-től városunk Jézus Szíve Ferences Plébánia templomába került először, mint házfőnök és plébános, majd utána plébánosként szolgált. Ittléte alatt nemcsak a hitélet erősítése, hanem a templom és a fíliák fizikai állapotának helyrehozatala is feladata volt. A plébánia templom beázását kellett megszüntetnie, majd a szigetelést és villanyvezeték korszerűsítését, ezt követte a templom festése. Megoldotta a templomlépcső akadálymentesítését, valamint a kovácsoltvas kerítést készíttetett. A templom kívül-belül megszépült, megújult. Közben a templom orgonájának felújítása is megtörtént. Nagyszabású kiállítást szervezett a templom történetéről, melyet a köztársasági elnök nyitott meg.
A templom melletti területet a várostól megkapta a plébánia, amin az ő útmutatása szerint kertet alakítottak ki. Elkészült a fákkal, virágokkal, padokkal díszített kert, ami egy igazi ékszerdoboz lett a templom mellett. A területre szobor került, a hátsó területre pedig kereszt.
Szenterzsébethegyen felújította a kápolnát, Szent Erzsébet szobrot állíttatott, majd a fénykereszt került elhelyezésre. Egerszeghegyen is megvalósult a kápolna és a temető felújítása. Az andráshidai templom teljesen megújult. Az olai temető, ami a ferences plébániához tartozik, az ő kezdeményezésére ugyancsak megújult.
Szent Rafael gyógyító főangyal bronz szobrát ajándékozta a kórháznak. A kórház vezetésével közösen kialakításra került a kórházi kápolna, melyben az oltár szintén az ő adománya.
A templom melletti Mária kertben felállította Szent Mihály arkangyal szobrát.
Számára fontos volt az ifjúság hitéletre nevelése, tanított óvodákban, iskolákban. Idősek otthonában rendszeresen látogatta a lakókat, reményt adott nekik. A szegényeket segítő, szociálisan rászorultakat támogató Katolikus Karitász működését kiemelten támogatta.
Hit és közéleti tevékenysége révén 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Ocsovai Grácián ferences szerzetes volt a KultúRandevú című műsor vendége:
Ocsovai Grácián atya betegek világnapi áldása:
Riport Ocsovai Grácián atyával:
Magyar János
Magyar János 1968. október 24-én született Muraszombaton. Lendva Község polgármesterévé való megválasztásáig a gazdaságban dolgozott.
A lendvai általános iskola befejezését követően tanulmányait a Muraszombati Kereskedelmi Középiskolán folytatta. Ezt követően 1990-ben üzletvezető 5. szakképzettségi fokozatot szerzett, 2011-ben a Muraszombati Felsőfokú Szakiskolán közgazdász programban, kereskedelmi szakirányon diplomázott.
Első munkahelye a Lendvai Mercator-Univerzal vállalatnál volt, ahol 1986-ban, mint bolti eladó helyezkedett el, majd öt év után, mint üzletvezető átvette a bolt önálló vezetését. 2003-ban a Lendvai Mezőgazdasági vállaltnál (Kmetijsko gospodarstvo Lendava d.d.) helyezkedett el, ahol a Lendvai Várpincészet vezetője volt. 2006-ban saját vállalkozást – Prekmurec, d.o.o. – alapított, amely három üzleti egységben folytat kereskedelmi tevékenységet. Magyar János 2015-ben elnyerte a Finance című napilap díját, mint a régió legsikeresebb vállalkozója. Vállalkozóként folyamatosan arra törekedett, hogy tevékenységét, mint aktív és szolidáris állampolgár végezze.
Feleségével és két fiával Alsólakoson él. Szülei már gyermekkorától szorgalmas munkára és tisztességre nevelték. Azért döntött a polgármesteri jelöltség mellett, mert minőségi, távlati megoldásokat kívánt megvalósítani, amelyek a közérdeket követik az élet és a gazdasági fejlődés minden szintjén. A 2018. évi helyi önkormányzati választásokon az SDS és az NSi közös jelöltjeként győzött.
2022 tavaszán a szlovén parlament országgyűlési képviselőjének választották, ám hamar hiányát érezte polgármesteri feladatainak, így már a 2022-es év végén ismét versenybe szállt a polgármesteri tisztségért, melyet újra elnyert.
A Lendva és Zalaegerszeg közötti kapcsolatok a sport területén kezdődtek, közel 50 éve. Azóta a két település sportszerető lakói rendszeresen összemérik erejüket a legkülönbözőbb sportágakban. 2006. május 13-án a két város polgármestere testvérvárosi szerződést írt alá, amely hivatalos szintre emelte az addigi baráti, sport és kulturális együttműködést. Az utóbbi években is szoros kooperáció jellemzi a két várost, kölcsönösen látogatják egymást küldöttségek, ha lehetőség van rá, évente több alkalommal is.
A két város közötti kapcsolatok elmélyítésében Magyar János polgármesterként kulcsfontosságú szerepet töltött és tölt be mind a mai napig, ezért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Góczánné Tóth Zsuzsanna
13 éves korában kezdett el atlétizálni a kor legsokoldalúbb edzőjénél, Kauzli Józsefnél. Korosztályában – elsősorban serdülő csapatversenyekben – számos országos sikert ért el.
Fiatalkori sportpályafutása befejeztével a ZTE atléták technikai vezetője lett. Majd az anyai örömök után a Landorhegyi Sportiskola adminisztrátoraként világossá vált számára, hogy szeretett sportágát nem tudja elengedni.
Az akkor már ZAC néven szereplő szervezet atlétikai életébe oly módon kapcsolódott be, hogy iskolájából beszervezett jó néhány fiatalt, s lehozta őket az atlétikai pályára. Azóta is oszlopos tagja a ZAC edzői gárdájának. Feladata, hogy 14 éves koruk után szakági edzőkhöz továbbítsa tanítványait. Mint edző, és pár évtizede- mint sportoló – tyúkanyóként vonzza maga köré a fiatal sportolókat. Anyai, pszichológiai, szakmai tanácsai nagyon hatásosak.
Személyes példával elöl járva megszervezte a ZAC Szenior Klubját. A 35 év feletti korosztály közel 100 bajnoki érmet és helyezést hozott Zalaegerszegre. Ők egyúttal remek példaképei lettek az aktív sportolóknak. Bebizonyították, hogy soha nem szabad feladni, hogy soha semmi nem késő, hogy nincs öreg, beteg ember…
Góczánné Tóth Zsuzsa személyes eredményeivel a közösségi médiában is a legnépszerűbb tagja a zalaegerszegi sport világának. Eredményei elismerésre méltóak, utánozhatatlanok. A ZAC hat olimpiai szereplője után az Ő által képviselt érték tartja ébren az atlétika szeretetét, színvonalát városunkban.
Az előzőekben leírt erkölcsi és szakmai érdemeit alátámasztják az alábbi eredmények:
ORSZÁGOS BAJNOKSÁGOK:
2007 óta minden évben bajnok lett 60 – 100 – 200 – 400 m-en. E számok közül 5 távon korosztályos országos csúcstartó is!!
NEMZETKÖZI SIKEREK:
- 2008-ban Európa Bajnoki 4. hely,
- 2010-ben EB 3. hely,
- 2014-ben Világbajnoki 4. hely.
A világversenyek mellett minden alkalommal szenior válogatott is volt. Szervező képességét és az iránta érzett tiszteletet, szeretetet bizonyítva Zalaegerszegre tudta hozni 6 nemzet válogatott viadalát.
Góczánné Tóth Zsuzsanna szakmai tevékenysége és a zalai sportéletben nyújtott példaértékű munkássága miatta 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
dr. Szittyai Borbála
Dr. Szittyai Borbála férjével odaadással, fáradságot nem ismerő módon ápolta, gondozta és nevelte amíg lehetett, súlyos mozgáskorlátozottsággal élő gyermeküket, Szidóniát. Leányukkal együtt rendszeres színházlátogatók voltak és nem csak a kőszínháznak, hanem a nyári szabadtéri színháznak is szinte minden előadását látták. A kvártélyházi előadásokat rendszeresen látogató leányuk emlékére 2016-ban megalapították a Szidónia Díjat, amellyel a Kvártélyház azon színészét kívánták elismerni, akit művészi teljesítménye érdemesített a díjra. 2017-ben a díjat tovább gondolva létrehozták a Szalai Szidónia Alapítványt melynek alapító okirata szerint feladata a Szidónia Díj évenkénti kiadása három területen.
Az alapító okirat szerint egy Szidónia Díjat – egy medált – évente adnak át a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium egy végzős, az alapítók feltételeinek megfelelő diákjának, egy további Szidónia Díjat a ZTE Kosárlabda Klub egy azon fiatal férfi játékosa kap, aki tehetségével, szorgalmával, sportolóhoz méltó példamutató magatartásával érdemes a díjra. A harmadik Szidónia Díjat a Kvártélyház színésze kapja, aki művészi teljesítményével érdemes a kitüntető díjra.
A Szidónia Díjat kapta:
- 2016-ban először Hertelendy Attila,
- 2017-ben Szakály Aurél,
- 2018-ban Debrei Zsuzsanna,
- 2020-ban Lőrincz Nikol és Ticz András,
- 2021-ben Kovács Virág és Köves Eszter színházi szervező kapta.
Dr. Szittyai Borbála példamutató és a díjalapításban másokat is követésre serkentő mecénási tevékenysége, orvosi munkája miatt, valamint közismert állatvédőként 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Szittyai Borbála a Bogáncs Állatvédő Egyesület Állatmenhely elnökeként nyilatkozik a háziállatok felelős tartásáról extrém hideg időjárás esetén:
Miszory Béla Károly
Törzsgyökeres zalaegerszegi lakos, mivel már nagyszülei is Zalaegerszegen éltek és a város közéletében tevékenykedtek. Szüleitől örökölte és tanulta, hogy egyik legszebb feladat az embertársakért tenni, a bajbajutott embertársakon segíteni, így nem csoda, hogy a szülők SZTK-s múltja alapján Ő is a társadalombiztosítást választotta hivatásának. Mielőtt munkaviszonyt létesített, már tanulmányai alatt is bizonyította, hogy vonzódik a közösségi élet iránt: az általános iskolában az úttörő zenekar gitárosa volt, majd a városi fúvószenekar, illetve a városi énekkar tagja volt. Résztvevője volt a Helikon ünnepségeknek, illetve közreműködött több vidéki néptáncegyüttes felkészülésében, mint zongorista.
Nem volt nehéz beilleszkedni 1967. október 3.-ától a választott munkahelyén az akkor még SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóságon, hisz emberekkel való kapcsolat kialakítás már ismert volt számára. A társadalombiztositásban 1967. októberétől ellenőri munkakörben, majd 1980-tól csoportvezetőként, 1985. januártól Titkárságvezetőként, majd 1992. áprilisától 2000. január 2- ig a Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójaként dolgozott. 2000. januárjában a Megyei Pénztárak önállóságának megszűnésével az igazgatói kinevezése visszavonásra került és 2000. januárjától a Nyilvántartási és Koordinációs Osztály vezetőjévé nevezték ki, majd 2005-től végleges nyugállományba valóvonulásáig (2012) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakmai főtanácsadója volt. Irányítása alatt a vármegyében folyó társadalombiztosítási munka elismeréseként több jogszabályváltozás kidolgozásában vett részt munkatársaival; országos szakami konferenciákat, igazgatói értekezleteket szervezett városunkba, valamint nemzetközi kapcsolatok, csereprogramok megteremtésével segítette a szakmai tapasztalatcserét (Ausztria, Ciprus, Szlovénia).
Szerencsés embernek vallja magát, ugyanis egy munkahelyi baráti kapcsolat révén ismerkedett meg igazán a későbbi szívügye és hobbijává vált sporttal. 1968. március 18-án, a jelenlegi Zalaegerszegi Vívó Egylet jogelődjénél, a Zalaegerszegi Dózsa Sportegyesületnél, mint alapító tag kezdődött sportkarrierje. Eleinte, mint aktív versenyző és szervezésben segédkező, majd 1972-től mint segédedző és versenyző tevékenykedett. Ezen sportágtól nagyon sok ismeretet kapott, amit aztán az életvitelében is kamatoztatni tudott (önismeret, önuralom, fegyelem, embertársai tisztelete, és egymásért való küzdelem). Az aktív vívásnak 1978-ban mondott búcsút, amikor a Testnevelési Főiskola Vívó Szakán az egy éves vívóedzői képzését elvégezte, ezt követően, mint edző működött közre az Egyesületnél.
1991-ben a fegyveres testületek sportfinanszírozásának csökkentésekor megalapították jogutódként az önálló Zalaegerszegi Vívó Egyletet (ZVE), mely az első olyan klub volt az országban, mely kizárólag vívással foglalkozott. Ekkor az Egylet elnökének választották meg, ezt követően szintén választással lett a Zala Megyei Vívó Szövetség elnöke is, amit a mai napig is gyakorol.
Pályafutása alatt több rangos hazai és nemzetközi kadett, junior és felnőtt tőr versenyt rendeztek Zalaegerszegen. A legkiemelkedőbb verseny a 2005 évi Vívó Európa Bajnokság volt. A Zalaegerszegi Sportcsarnok falán megjelenített 18 legrangosabb városi sportesemény közül 10 az Ő irányítása alatt szervezett vívóversenyt hirdeti, melyre méltán lehet büszke.
A ZVE elnöki tisztségének leadását követően a ZVE-vel való aktív kapcsolata 2006-ban megszakadt, a vármegyei irányításban azonban továbbra is részt vett. A rövid „pihenőpályát” követően, 2018-ban fiatalos lendülettel, újító gondolatokkal és még nagyobb lelkesedéssel tért vissza, amikor ismét történelmet írt nemcsak a ZVE, hanem Zalaegerszeg és talán egész Magyarország (para)sport életében. Évtizedek óta dédelgetett álmát valósította meg a mozgássérültek sportolási lehetőségeinek kerekesszékes vívással való kibővítésével a megyében, melyet társadalmi munka keretében végez csapatával. Az országban egyedülálló módon létrehozott egy 11 fős kerekesszékes vívócsapatot, akik nemcsak egymás vívótársai, ellenfelei, sorstársai, hanem barátai, bizalmasai és már-már családtagjai is. Számos közösségi program, szakmai tanulmányút és bemutató szervezője, mellyel kis csapata népszerűségét és bemutatkozási lehetőségei bővíti.
Szeretné csapatát bővíteni és mind szélesebb körben megismertetni a mozgásukban korlátozottakat a parasport nyújtotta lehetőségekkel, a mozgás szeretetével és lehetőségeivel-korlátozottságaik ellenére. Egy összetartó közösség fontos és megbecsült tagjaivá szeretné tenni őket, ahol erősödne a „valahova” tartozás érzése, ahol egyenrangú társként tekintenének rájuk az emberek.
A vívásban eltöltött ideje alatt több mint 600 vívópalánta nőtt fel. Fő célja mindig is a jó közösségi élet kialakításán túl az volt, hogy megismertesse a sportolókkal a vívásban szerzett tapasztalatok életvitelükben való hasznosíthatóságát, mivel mondása szerint „a vívás nem az erő, hanem az ész játéka”.
Oktatási tevékenysége:
A társadalombiztosításban eltöltött több éven át szerzett tapasztalatai és a megújulás iránt való elhivatottsága alapján lehetősége volt több vizsgabizottsági elnöki feladat ellátására a Szociális és Családügyi Minisztérium felkérésével a Társadalombiztosítási ügyintézői, alap- és szakvizsgákon. Óraadóként, vizsgáztatóként, illetve szakdolgozatok konzulenseként rendszeresen közreműködött a POTE Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ Egészségbiztosítási Szakán. 1972-től napjainkig foglalkozik vívóedzői tevékenységgel. Törekszik a vívás népszerűsítésére, fiatal újoncok, egészségesek és mozgássérültek toborzására. Szívügye az utánpótlás nevelés.
Irányítása alatt megszervezett rangos versenyek Zalaegerszegen:
- Kadett tőr világkupa (2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005)
- Férfi tőr világkupa (2002, 2003, 2004)
- Felnőtt Vívó EB (2005)
- Kerekesszékes Megyebajnokság (2019)
Elismerések
- Kiváló Dolgozó (1984)
- Szent Kristóf Plakett (1998)
- Eszterházy Miksa Emlékérem (1998)
- A 45 évi Társadalombiztosításban eltöltött évei alapján a Törzsgárda kitüntetés
valamennyi fokozatával rendelkezik.
- Fair Play Életmű Díj (2021)
- Zalaegerszegi Vívásért Díj (2022)
- Príma Primisszima Díj (2022)
A mozgássérült csapata mosolyából, derűjéből mindig erőt merít és rendületlenül keresi a lehetőségeket, a támogatókat, mellyel új távlatokat nyithat védencei életében. A szakma képviselőjeként országos elismertségre tett szert, embersége, pozitív életszemlélete példaértékű, nemcsak sportolók, hanem kollégái körében is.
Példaértékű szakmai munkájáért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Harangláb Népzenei Együttes
A zalaegerszegi Harangláb népzenei együttes 1985-ben alakult. Korábban már a Zalai Táncegyüttes kísérőzenekaraként működött, de önálló nevét ekkor vette fel. Alapító tagok: Schreiner Jenő – prímás, együttesvezető; Szíjj Ferenc, másodprímás, Kocsis Csaba – kontrás, Pál Éva – nagybőgős. Később más zenészek is megfordultak az együttesben, kisegítőként. A nyolcvanas évek végétől egészen 2010-ig ifj. Horváth Károly állandó, oszlopos tagja volt a zenekarnak.
Az együttes tagjai az évek során jártak Európa szinte valamennyi országában és eljutottak Afrikába, Ázsiába és Amerikába is. A zenekar visszatérő vendége a Zalaegerszeg testvérvárosának, Kuselnek a környékén megrendezésre kerülő évenkénti mezőgazdasági vásároknak, de többször járt már más testvérvárosokban is, pl. a szintén németországi Marlban, Marosvásárhelyen, a lengyelországi Krosnoban, a boszniai Zenicában és a finnországi Varkausban; rendszeresen részt vett a testvérvárosokból Zalaegerszegre érkezők küldöttségeinek szórakoztatásában is.
A zenekar fő profilja a hagyományos magyar népzene autentikus bemutatása (beleértve szűkebb pátriánk, Zala vármegye folklórkincsének az ápolását is, Horváth Károly és Vajda József gyűjtéseire támaszkodva), ami kezdetben elsősorban néptáncegyüttesek (Zalai Táncegyüttes, Kiszöv táncegyüttes, Siófok, Szentgrót, Zánka, Balatonszentgyörgy, Arvisura, Kerka, Karos, Georgikon, Bujka, Göcsej, Fonyód, stb. néptáncegyüttesek) zenei kíséretében merült ki, de később számos önálló, koncert-jellegű felkérést is kapott az együttes, így a zenekar ezt a feladatot is kiválóan, sokszínűen és változatosan látta el.
A Harangláb Zenekar fennállása során a népzene népszerűsítésében, életben tartásában végzet munkája példa értékű és követendő.
Zenéjükkel hozzájárultak városunk jó hírének öregbítéséhez, ezért 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesültek.
2019-ben a zenekar a Zalai Príma-díjat is elnyerte.
Képgaléria:
Hadnagyné Póka Emőke
Németországban, Plankstettenben (amerikai lágerben) született. Több mint 40 éve él, alkot és tanít Zalaegerszegen. Férjével a város közéletének alakításában részt vesz.
1964-ban a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban érettségizett. Első diplomáját a szombathelyi Tanítóképzőben szerezte, majd a másoddiplomát a pécsi Tanárképző Főiskolán. 1983-ig pedagógusként tevékenykedett Zalaegerszegen.
1983. óta szabadfoglalkozású iparművészként dolgozik, 1980. óta foglalkozik textilművészettel. Művészeti alkotótáborokban vett részt férjével együtt, Németországban, Luxemburgban, Finnországban, Franciaországban. Luxemburgban egy nemzetközi pályázaton vettek részt, amit megnyertek, és így részt vehettek a művészeti oktatásban, intarziát és textilművészetet tanítottak. Zalaegerszegen is számos tanórán tanították a különböző technikákat. Ezen kívül minden felkérésnek szívesen eleget tesz, legyen szó kreatív óráról, vagy egy gyerekkiállítás megnyitásáról. Jótékonysági rendezvényekre, ill. bálokra számos munkáját ajánlotta fel.
2005-től 2009-ig művészetek tárgyat oktatott a BME zalaegerszegi intézményében.
Iparművészeti alkotásai, textíliái számos közintézményt szépítenek a városban, mint ahogy a vármegyében, Magyarországon és Európában is. 1983-tól számos önálló kiállítással öregbítette Zalaegerszeg művészetének jó hírét a hazai (Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Keszthely stb.) színhelyeken és Európa meghatározó városaiban (Párizs, Bécs, Klagenfurt, Mannheim, Marosvásárhely, Saarbrüchen, Rouen).
Önálló kiállításai:
- Szombathelyi Képcsarnok
- Budapest Képcsarnok
- Székesfehérvár Képcsarnok
- Kusel Németország
- Mannheim Németország
- Pont Auderner Franciaország
- Rouen Franciaország
- St. Laurendt Franciaország
- Párizs Franciaország
- Dudweiler Németország
- Saarbrücken Németország
- Bécs Collegium Hungaricum Ausztria
- Baden Raffeisen Bank Ausztria
- Klagenfurt
- Zalakaros, Zalaegerszeg, Zalaszentmihály
- Marcali Bernáth Aurél Ház
- Zalaegerszeg Hangverseny és Kiállítóterem
- Keszthely Festetics Kastély
- Zrínyi Miklós Gimnázium Galéria Zalaegerszeg
- Alpok Adria „Nők a művészetben” vándorkiállítás (Európa)
- Zalaegerszeg Megyei Művelődési Központ
- Győrvár Faluház
- Marosvásárhely Kultúrpalota
- Zalai Tárlat
- Ilz Városi Galéria Ausztria
Köztéri alkotások:
- Zalaegerszeg Megyei Kórház Kongresszusi Terem
- Paks Városi Képtár
- Alsópáhok Colping Étterem
- Zalaegerszeg Budapest Bank
- Salomvár Faluház
- Márokföld Faluház
- Saarbrücken Németország Építészeti Egyetem
- Mannheim Konsumbank
- Párizs Kommunikációs Központ
- Zalaegerszeg Liszt Ferenc Általános Iskola aulája
Zalaegerszeg művészeti életében nyújtott tevékenységéért 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
