Dr. Gergye Ferenc
Dr. Gergye Ferenc háziorvos 1954. március 23-án született Zalaegerszegen. Orvosi diplomáját 1978-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd a Zala Megyei Kórház Intenzív Osztályán helyezkedett el. Mivel fontosnak tartotta a folytonos tanulást, önmaga képzését, munka mellett intenzív terápiás és aneszteziológus szakvizsgát tett.
1983-ban Pákán lett körzeti orvos és a település lakóinak gyógyítása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Megyei főorvosi dicséretet kapott. 1989-ben általános orvostan szakvizsgát tett és praxisát áthelyezte Zalaegerszegre. Máig a tavalyi esztendőben megújult Berzsenyi utcai rendelőkomplexumban fogadja betegeit, s emellett több városkörnyéki község rászorulóit is ellátja.
1993-ban megyei háziorvosi szakfelügyelői megbízást kapott, 1997-től folyamatosan a POTE mentoraként segíti szakorvosok és főiskolás hallgatók képzését. 1999-ben üzemorvostani szakvizsgát tett, 2006-tól pedig vármegyei szakfelügyelő főorvosi feladatokat is ellát.
1998-2002 között a Zalaegerszegi Orvosi Kamara alelnöke, a következő négy esztendőben a Zala Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottságának, 2007-től pedig a Zala Megyei Kórház Felügyelő Bizottságának tagja.
2005-ben Zala Megye Egészségügyéért kitüntetésben részesült.
Érdemei elismeréseként Dr. Gergye Ferenc háziorvos 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Nemes László
Nemes László erdélyi magyar festő, szobrász 1948. ápr. 11-én született Kolozsváron.
Érettségi után a Ion Andreescu Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait, festészeti szakon. Mesterei Miklósi Gábor és Aurel Ciupe voltak.
1974-ben szerezte meg diplomáját.
A végzés után egy évig Szászrégenben tanított, majd Marosvásárhelyen helyezkedett el képzőművész tanárként. Több intézményben tanított.
Ekkor már kiállító művész, csoportos és egyéni tárlatokon láthatók voltak művei.
Ebben az időben a Fiatal Maros Megyei Művészek Szövetségének elnöke, a MAMŰ alapító tagja és felvették a Romániai Képzőművészek Szövetségébe.
Alkotásaiban gyakran merített irodalmi élményekből, és azokat szürrealisztikus-absztrakt formában közvetítette.
Sejtelmes, „alakváltó” pasztellképei után a tempera- és olajfestésre tért át. Kiállításai voltak Marosvásárhelyen (1976, 1980), Stuttgartban (1981), Böblingenben (1983), Szombathelyen (1992). Alkotásaiból a Korunk Galériában is bemutattak (1976).
Marosvásárhelyi időszaka 1975-től 1990-ig tartott, ekkor áttelepült Magyarországra.
Azóta Zalaegerszegen él, s nem csak országosan ismert, díjazott festő, hanem az általa vezetett stúdiumokon több generáció tehetséges fiataljait képezte, indította el a pályán nemcsak Zalaegerszegen, hanem Lendván is.
Közülük Szentgróti Dávid, Borbás Helga, László Edina, Santák Judit, Pal Katja, Császár Sebastian neve már ismert szakmai körökben.
Szentkozmadombján több művésztelepet szervezett (és szervez) a gimnazista korosztálynak, jelenleg az Izsák Imre ÁMK-ban tanít és a lendvai Bánffy Galéria művészeti vezetője.
A Vitrin Kortárs Képző-és Iparművészeti Egyesület alelnöke.
2008-ban egy átfogó kiállításon – melynek szervezésébe, rendezésébe bevonták Marosvásárhelyt is – adott teljes képet eddigi pályájáról, s egy albumot is megjelentettek ebből az alkalomból.
Kiemelkedő művészi és művészetpedagógiai tevékenysége, valamint a határmenti régiók művészeivel való kapcsolattartása – amivel gazdagította a város kulturális életét – minden elismerést megérdemel.
2007-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Kitüntetései:
Zalaegerszegért díj (2007)
Magyar Bronz Érdemkereszt (2013)
Molnárné Raposa Irén
Molnárné Raposa Irén, vagy ahogy mindannyian szólítjuk, Irina kétnyelvű családban nőtt fel.
Édesanyja, Gugyimenko Galina nyugdíjas tanár, aki Oroszországból költözött Magyarországra.
Irina általános és középiskoláit Zalaegerszegen végezte, érettségi vizsgáját a Zrínyi Gimnáziumban tette le. Ezt követően a Pécsi Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanári, majd az ELTE Tanárképző Főiskoláján múzeumpedagógusi oklevelet szerzett.
Végzettségét tekintve orosz nyelv és pedagógia, valamint múzeum-pedagógia szakos tanár.
Tanári pályáját a Pais Dezső Általános Iskolában kezdte, majd 1982-től a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ munkatársa lett.
1985-ben a kultúráért végzett kiemelkedő szakmai munkájáért Miniszteri dicséretet vehetett át.
1999-től a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságán, a Göcseji Múzeumban dolgozik, a PR osztály vezetőjeként.
Irányítása alatt a Göcseji Falumúzeumban számos rendezvény vált az elmúlt években hagyományossá, a város kulturális életének szerves részévé. Orosz anyanyelvének köszönhetően kiválóan tolmácsol, és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Falumúzeum területén kialakított Finnugor Néprajzi Parkban már jó néhány, az egykori Szovjetunió területén található magyarokkal rokon néppel sikerült kapcsolatba lépni, házaikat a parkban felépíteni. Irina fontos szerepet játszik Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak alakításában is.
Nemcsak tolmácsként, de szervezőként és idegenvezetőként is részt vett az Oroszországban, Ukrajnában és Bulgáriában található testvérvárosainkkal szervezett programokon, küldöttségek fogadásán.
Ötletei, pályázatai és segítőkészsége révén sok programot, rendezvényt sikerült az elmúlt években gördülékenyen lebonyolítani.
Mindig segítőkész, kedves személyisége meghatározó volt testvérvárosi kapcsolataink alakításában.
Sok éves, aktív közéleti szerepvállalását 2007-es nyugdíjba vonulása kapcsán Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Lukács Márton
Lukács Márton 1969-ben szerzett magyar-orosz szakos általános iskolai tanári diplomát a Pécsi Tanárképző Főiskolán.
1979 és 1986 között a zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd 1986-tól 2003-ig az iskola igazgatójaként tevékenykedik.
Az intézmények átszervezése után 2003-tól a zalaegerszegi Belvárosi Általános Iskola igazgatója.
A közel 3 évtized vezetői beosztásban eltöltött idő alatt jelentős szakmai feladatvállalás és előrelépés történt az intézmény életében.
Az iskola életében meghatározó szerepet tölt be a testmozgás, a sport, a mindennapi sportolási lehetőségeket jól kiegészítik a sítáborok, nyári táborok, sportfesztiválok, egyéb diáksport rendezvények.
A sport mellett az iskolavezetés gondot fordít a tanulóik művészeti nevelésére, a matematika és az idegen nyelvek oktatására.
A partnerközpontú működés kialakításához 1999-ben elsők között kezdték kiépíteni a Comenius Minőségirányítási Modellt. Lukács Márton irányító, tanácsadó szerepet töltött be több óvoda és iskola minőségirányítási programjának kidolgozásánál.
1995-től közoktatási szakértő, 2006-tól a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány elnökhelyettese.
1990-től folyamatosan Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlés Oktatási és Ifjúsági Bizottságának külsős tagja.
Társadalmi tisztségek: ZAC Zalaszám Atlétikai Szakosztály elnökhelyettese. A sok hasznos célt támogató iskolai Kincskereső Alapítványnak kuratóriumi tagja.
Elismerésre méltó igazgatói, szaktanári munkája, vezetői tapasztalata, szakmai rátermettsége mellett sokirányú egyéb tevékenységével is bekapcsolódott Zalaegerszeg város életébe.
Lukács Márton az iskola irányítását 21 éve végzi lelkiismeretesen, céltudatosan, nagy hatékonysággal, vezetői stílusában a demokratizmus dominál, de meghatározó eleme a segíteni akarás, a humánum is.
Az önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottságában közel két évtizedig folyamatos szakmai munkát lát el, és a különböző oktatással és kultúrával foglalkozó alapítványok kuratóriumában végzett munkájával bizonyította, hogy mindig felelősséget érzett Zalaegerszeg város művelődési, oktatási helyzetének állapotáért, szívügyének tekintette annak jobbá tételét.
Ezen ismérvek alapján méltán kapta meg 2007-ben a Zalaegerszegért díjat.
Lukács Márton 2009-ben elhunyt.
Jochen Hartloff
Jochen Hartloff ügyvéd, német politikus 1954-ben született Kuselben.
Iskoláit Kuselben, Amsterdamban, egyetemi tanulmányait (jogtudomány, szociológia és művészettörténet) Münchenben végezte.
1982-től működik ügyvédi irodája Kuselben, 1984-től napjainkig a város polgármestere. Funkcióját tiszteletbeli megbízatásként végzi. 1996-tól tartományi parlamenti képviselő, az SPD frakció vezetője.
1996 és 2021 között a Rajna-vidék-Pfalz tartomány parlamentjének tagja volt.
2011 májusától 2014 novemberéig Rajna-vidék-Pfalz igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztere volt. .
Korábban az SPD állami parlamenti frakciójának elnöke volt, és tagja volt a szövetségi SPD párt végrehajtó bizottságának.
Kezdetektől, 1984 óta lelkes támogatója a Kusel és Zalaegerszeg közt létrejött diákcsere kapcsolatnak, vezető szerepet játszott 1997-ben a két város együttműködésének hivatalos szintre emelésében.
Aktívan támogat minden olyan kezdeményezést, ami a két város és környéke lakossága együttműködését szolgálja. Saját maga is részt vesz egy-egy találkozás előkészítésében, szervezésében, személyesen kezdeményezi évről-évre újabb szakterületek bevonását a testvérvárosi kapcsolatokba.
Aktív közreműködésével alakult meg Kuselben 1994-ben a Kusel-Zalaegerszeg Baráti Kör. Kezdeményezésére 2003-ban Kuselben egy új városrészben felavatták a „Zala utcát”, 2006-ban pedig Zalaegerszegen a testvérvárosi parkban fát ültetett a két város közti barátság jelképéül.
Zalaegerszegi Atlétikai Club (ZAC)
A Zalaegerszegi Atlétikai Club (továbbiakban: ZAC) 1992-ben alakult. Elnöksége a megalakulás óta ugyan változott változott, de filozófiájuk ugyanaz maradt.
A testület munkáját zalaegerszegi születésű és Zalaegerszegért sokat tett személyiségek alkották és alkotják, úgy mint Kauzli Józsefné, Szakály István, Rácz Sándor, Tóth Zoltán, Kondor Zsolt, dr. Szász Péter, Lukács Márton, Dr. Zumbok Ferenc, Mátai Ferenc, Rigó Csaba, Makovecz Tamás, Lőrincz Tamás.
Az edzői testület is állandó és zalaegerszegi kötődésű diplomás csapat.
Többeket kiemelve Kámán Ferenc, Laczkó László, Pajor László, Bacsa Istvánné, dr. Sinkóné Pintér Viktória, Bella Attila, Bella-Kálmán Eszter, Both Vilmos, Csiszár Attila, Góczánné Tóth Zsuzsa, Cseh Ferenc, Szabó Gábor, Csikós Sándor, Hajas Éva szakmai irányításával 318 országos bajnoki címet nyert, a „kezük alatt” nevelődött mintegy 5000 zalaegerszegi fiatal.
A ZAC sportolói 4 olimpián vettek részt. Ilyen bravúrt még zalaegerszegi sportegyesület soha nem ért el. Kozáry Ágnes személyében ők adták ez első zalaegerszegi olimpikont (1992 – Barcelona).
Horváth Gergely személyében pedig az első téli olimpikont (2006 -Torinó).
2004-ben Zalából egyetlen olimpikon volt ott Athénban, Horváth Gergely gerelyhajító.
2008-ban Kálovics Anikó személyében szintén adtak olimpikont Pekingben. A szokások szerint szintén egyetlenként Zalaegerszegről.
5 földrészre vitték el a város jó hírét az atléták Los Angelestől Tokióig, Stokholmtól Dél- Afrikáig.
A női Bajnokcsapatok Európa Kupáján 1992-ben 8.lett a ZAC Cipruson. Világbajnoki 7. helyezett volt Kozáry Ágnes (1991 – Tokió). Európa bajnoki 5. helyezett Kálovics Anikó. Universiade 4. helyezett volt Kiss László (200 m),10. Kiss Gábor (400 m).
6 világbajnoki és 7 Európa bajnoki résztvevő képviselte Zalaegerszeget világvárosokban.
A váltófutó BEK-ben 6 ezüstérmet nyertek a nők.
A 318 országos bajnoki címből 100 felnőtt, a 269 bajnoki ezüstből 86 felnőtt, a 282 bajnoki bronzéremből 70 felnőtt.
Évente 10-15 rangos atlétikai versenyt rendez a sportegyesület Zalaegerszegen átlagosan 300-400 résztvevővel.
Tevékenységük hasznos, hisz legalább 100 egyetemista atléta visszaversenyez a ZAC színeiben.
A filozófiájuk is követésre méltó. A munka a tanulás a sport magas színvonalon is összeegyeztethető.
Karitatív tevékenységet is folytat a klub. Horváth Ferenc vak sportoló bronzérmes volt az Európa bajnokságon és ott volt Athénban a paralimpián. A zalai és zalaegerszegi vállalkozók is szívesen felvállalják a ZAC támogatását, mert rendezvényeik, reklámértékük, filozófiájuk, sporteredményeik korrektek.
Az önkormányzat mellett ezért lett a klub támogatója közel 300 zömmel helyi vállalkozás.
A több mint másfél évtizedes Zalaegerszeg városáért tett közhasznú feladatukért és a város hírnevének külföldi és itthoni öregbítéséért 2008-ban Zalaegerszegért díjat kapott a klub.
Dr. Penninger Antal
Dr. Penninger Antal 1967-ben okleveles gépészmérnök, 1996-ban a műszaki tudományok doktora lett.
1995-ben Dr.habil, 1988-ben a műszaki tudományok kandidátusa (PhD) 1978-ben Dr.Techn. címet szerzett.
Két cikluson keresztül, 6 éven át, 2002 és 2008 között töltötte be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara dékáni tisztét. Ez idő alatt, 2002. szeptemberében indult el a kar zalaegerszegi gépészmérnöki képzése, főiskolai szinten, gyártástechnológia-informatika szakirányon.
A képzés 2004 szeptemberében mechatronika szakiránnyal egészült ki.
2006-ban megtörtént a bolognai rendszerre történő átállás, azóta BSc szintű mechatronikai mérnöki képzés folyik 2 szakirányon: gyártástechnológia, mechatronikai eszközök.
Dr. Penninger Antal 2008-ban betöltötte a 65. életévét, így sem tanszékvezető, sem pedig a kar dékánja nem maradhatott tovább, de az egyetemen még mindig tanít.
Kutatási területe: Tüzeléstechnika, hőerőgépek, méréstechnika, környezettechnika, pulzációs tüzelőberendezés fejlesztése, belsőégésű motorok égési folyamatai, égési zaj vizsgálat, lángstabilitást befolyásoló tényezők vizsgálata
Magyar nyelven megjelent lektorált publikációi:
- Kerozin és repceolaj gázturbina specifikus vizsgálata II,
- Repceolaj és magasabb rendű alkoholok keverékének párolgási tulajdonságai és viszkozitása,
- Repceolaj, valamint repceolaj és metanol keverékének párolgási tulajdonságai és viszkozitása,
- Növényi olaj-alkohol keverékek cetánszámának vizsgálata
- Magyar nyelven megjelent de nem lektorált publikációi
- A műszaki felsőoktatás és a Mérnöki Kamara,
- Kendőzetlen gondolatok objektivitásról,
- Növényi olajok felhasználásának lehetőségei a decentralizált energia ellátásban.
- Számos konferencia kiadványa jelent meg magyar és idegen nyelven egyaránt.
Pálfi László
Pálfi László Pápán született, iskoláit Hahóton és Zalaegerszegen végezte.
A Kereskedelmi és Vendéglátó iskolában szakács, majd később üzletvezetői képesítést szerzett.
1975 és 1992 között az Arany Bárány szállodában dolgozott, később a Taverna vendéglő, majd a Göcsej vendéglő üzletvezetője lett.
2002-től a Göcsej-Palatinus étterem és panzió tulajdonosa.
Saját szakmája mellett folyamatosan közéleti szerepet is vállalt Zalaegerszegen. 10 éven keresztül aktív tagja volt a Zalai Táncegyüttesnek, több évig tevékenykedett a Zalaegerszegi Futball Klub elnökségében, majd protokollfőnöki feladatokat is ellátott.
1998-tól tagja a zalaegerszegi Lions Clubnak. Aktív támogatója a Zalaegerszegi Vívóegyletnek, valamint a teke klubnak.
Egyik kezdeményezője volt a 2008-ban útjára indított „Palatinus Szalon” elnevezésű rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a résztvevők a város polgári értelmiségének képviselőivel beszélgethetnek a művészet és a gasztronómia jegyében.
2008-tól a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalaegerszegi Térsége elnöke.
Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak alakításában is fontos szerepet játszott. Rendszeres szervezője a testvérvárosokban megrendezett gasztronómiai bemutatóknak Varkausban, Krosnoban és Kuselben. A Kuseli Európai Vásáron 6. éve folyamatosan részt vesz Zalaegerszeg képviseletében, ahol magyar ételeket és italokat kínálnak a vásárba látogató érdeklődőknek, és népszerűsítik városunk és környéke gasztronómiai jellegzetességeit.
A Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság rendezvényeinek folyamatos segítője, a MAZA baráti kör tagjainak gyermekei részére 2007-től egyhetes nyaralási lehetőséget biztosít térítésmentesen a balatongyöröki ifjúsági táborban.
Rendszeresen támogatja a testvérvárosok között megrendezett sporteseményeket is.
A zalai gasztronómiai értékek megőrzéséért, a helyi kultúra és művészet, valamint a sportélet folyamatos pártolásáért, és támogatásáért, és városunk testvérvárosi kapcsolataiban játszott aktív szerepvállalásáért érdemes volt 2008-ban a Zalaegerszegért díjra.
Molnár Ernő
Életpályájának két fontos objektuma van.
Az egyik Zalaegerszeg, a város, amely nemcsak a születési anyakönyvbe bejegyzett helységet jelenti számára, hanem erős érzelmi kapcsolatot is, mindenek előtt a szülőföld iránti vállalt hűséget, amelynek hiteles bizonyítéka, hogy élete, személyes sorsa teljes egészében ide, szülővárosához kötődik.
A másik: a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, a maga épületegyüttesével, tantermeivel, tanáraival, diáktársakkal, szellemiségével, amely amellett, hogy a 14 éves kisdiák felnőtté válásának, az ismeretek birtokbavételének helyszíne, az érettségi vizsgára készülő fiatalembert tudással felvértező alma mater, egyszersmind az egyetem kapujáig röpítő hátszél, a biztonságot nyújtó stabil és kiszámítható pont is a számára. Nem véletlen, hogy az egyetemi diploma megszerzése után, frissen végzett szakemberként első útja haza, a városba, majd a Csány Szakközépiskolába vezetett.
Molnár Ernő 1963-ban érettségizett az akkori Csány László Közgazdasági Technikumban, majd eredményesen felvételizett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az államvizsga letételét követően könyvvitel-statisztika-tervezés szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.
1968-ban hazatért Zalaegerszegre, ahol volt középiskolájában kezdte pedagógusi pályáját: nappali és levelező tagozaton tanított szakmai tárgyakat.
Szakmai pályafutásának fontos állomása volt a gyakorlati oktatásvezetői, majd igazgatóhelyettesi megbízatása.
Megfelelő mélységű tanítási gyakorlat és vezető tapasztalat birtokában pályázta meg 1997-ben az országosan is jó hírnevű szakközépiskola igazgatói állását, amelyet jelen pillanatban is betölt. Szaktanárként és igazgatóként egyaránt kitűnő eredmények birtokosa. Ennek bizonyítéka az oktatás területén elért eredményei: tanított a Pénzügyi és Számviteli Főiskola helyi intézetében, szakmai tankönyv társszerzője volt, gyakran kérték fel szakmai tantárgy írásbeli érettségi feladatainak összeállítására.
Másfél évtizeden keresztül szakmai vizsgabizottsági elnökként szerzett tapasztalatot a szakképzés színvonaláról. Nevelő-oktató munkájának kiemelkedő eseményét jelentették azok a sikerek, amelyeket országos tanulmányi versenyeken értek el diákjai. Négy alkalommal statisztika tantárgyból a verseny első tíz helyezettje között végzett tanítványa, de csaknem minden évben szerepelt általa felkészített tanuló az országos döntőben, ezzel is öregbítve a város és az iskola hírnevét.
Igazgatói sikerei magas fokú szakmai felkészültségéből, vezetői képességeiből, empatikus és humánus személyiségéből fakadnak. Emellé társul az a szakmailag igényes és kreatív tantestület, amely a korábbi évek értékeit megőrizve vezetése alatt igazi közösséggé kovácsolódott.
Közös munkájuk eredménye, hogy a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola értékes hagyományait ápolva ma is városunk kiszámítható, stabil értékeket továbbadó, a diákok által egyik legszívesebben választott középfokú oktatási intézménye. Eredményei, jó híre túlmutat a város, a megye határán, országosan is a legrangosabb iskolák közötti élmezőnyben foglal helyet.
Szakmai és vezetői hitvallásához érdemes idézni az igazgatói pályázatában 2007 tavaszán leírtakat:
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy országosan is élenjáró iskola munkáját szervezhetem és irányíthatom. Egy olyan sokoldalúan tevékenykedő iskoláét, ahol az elért eredményekben döntő szerepe van a tantestület magas színvonalú nevelő-oktató munkájának. A Csány Szakközépiskola fő értékeit, az iskola pedagógusainak hivatástudata, az ismeretnyújtás, az egyéni fejlesztés sikerélménye, a közös munka légköre és biztonságérzete, az iskola állandó fejlesztése jelentik.”
Molnár Ernő több évtizedes magas szintű nevelő-oktató munkája, több mint egy évtizedes igazgatói tevékenysége alatt elért szakmai sikerei, emberi tulajdonságai következtében példaként szolgál a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola nevelőtestülete és tanulóközössége számára. Megérdemelten kapta meg 2008-ban a Zalaegerszegért díjat.
Izer Nándor
Zalaszentgróton született, középiskolai tanulmányait Pécsett a Pollack Mihály Építőipari Technikumban végezte, ahol 1962-ben technikusi oklevelet szerzett.
Első munkahelye a Zalaszentgróti Járási Tanács volt, ahol építésügyi előadóként dolgozott.
1964-ben felvételt nyert a BME Építőmérnöki Karára, ahol a Szerkezet építőmérnöki Szak Magasépítő ágazatán 1969-ben kapott diplomát.
Az egyetem elvégzése után a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat Tervező Csoportjánál kezdett dolgozni építész tervezőként, majd az AGROBER Zala Megyei Kirendeltségéhez került statikus tervezőnek, ahol rövid időn belül a Magasépítési Tervezési Osztály vezetője lett. 1971 és 1973 között a Nagykanizsai Városi Tanács Műszaki Osztályán dolgozott csoportvezető főmérnöki beosztásban.
1973-ban visszaköltözött Zalaegerszegre, itt 1987-ig felváltva az AGROBER-nél, a ZALATERV-nél és a MEZŐTERV-nél dolgozott statikus vezető tervezőként és építész-statikus szakosztályvezetőként.
1981-ben a BME Építőmérnöki Karán vasbeton-építési szakmérnöki oklevelet szerzett.
Tervezői tevékenysége során egyaránt tervezett vasbeton, acél és faszerkezetű épületeket (többek között: tízemeletes alagútzsalus lakóépületet, előre gyártott vasbetonvázas csarnokokat, egyedi acélszerkezetű darupályákat, egyedi tervezésű ragasztott faszerkezetű műtrágya tárházakat, könnyűszerkezetű épületeket, stb.), melyek építése során sok esetben tervezői művezetőként is közreműködött.
Főállása mellett mellékfoglalkozásban folyamatosan foglalkozott társasházak és egyéb épületek építész-statikus terveinek elkészítésével és több esetben ezek műszaki vezetését illetve műszaki ellenőrzését is elvégezte.
1987. január 1-én pályázat útján került a Zalaegerszegi Városi Tanács Műszaki Osztályára Osztályvezetőnek, majd az önkormányzatok megalakulása és a Hivatal átszervezése után a Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Osztályának vezetőjeként dolgozott, ahol munkaviszonya 1995. október 15-ével megszűnt.
Osztályvezetőként építésigazgatással, területrendezéssel, városüzemelési kérdéskörrel, fejlesztéssel, beruházással, területszerzéssel, kisajátítással, terület-előkészítéssel és értékesítéssel foglalkozott az osztály időközben többször változó feladatkörének megfelelően.
1993-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a mérnök üzemgazdász oklevelet szerzett. Szakdolgozatában az önkormányzati fejlesztések pénzügyi forrásainak elemzésével foglalkozott, amit kiváló eredménnyel megvédett.
Az építésigazgatásban eltöltött 9 év alatt mellékfoglalkozásban mindvégig építész és statikus tervezéssel is foglalkozott.
1995. július 1. óta a fiával közösen alapított Ház és Park Mérnöki Bt-ben főfoglalkozásként tervezéssel és a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenységekkel (lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, tanácsadás, stb.) foglalkozik, mely tevékenység nyugdíjazása és a kamarai titkári teendők mellett némiképp csökkent.
1999. január 1-től a Zala Megyei Mérnöki Kamara titkári és 2005. június 1-től a Zala Megyei Építész Kamara titkári teendőit is ellátja.
Jelentősebb statikus tervezői munkái:
1970 – Mezőber irodaház és autószalon statikus kiviteli terve
1977 – Alugépgyár Zalaegerszeg , melegüzem csarnoképület
1978 – Zalaegerszeg Balaton szálló
1978-1979 – Zalaegerszeg, Alugépgyár 2X18 m-es csarnok,
1997 – Pylon Kft Zalaegerszeg, meglevő szabadtéri darupálya lefedése, átalakítása 18 méter fesztávolságú csarnoképület,
1998 – ZALASZÁM Irodaház Zalaegerszeg, monolit vb. vázas épület lemezalapozással , statikus tervezés,
2000 – Nagykanizsa, Honda és Citroën autószalon,
2001-2003 – Zalaegerszeg ZTE Stadion rekonstrukció,
2004 – Zalakomár idősek otthona statikus tervek,