Pálfi László

Pálfi László Pápán született, iskoláit Hahóton és Zalaegerszegen végezte.

A Kereskedelmi és Vendéglátó iskolában szakács, majd később üzletvezetői képesítést szerzett.

1975 és 1992 között az Arany Bárány szállodában dolgozott, később a Taverna vendéglő, majd a Göcsej vendéglő üzletvezetője lett.

2002-től a Göcsej-Palatinus étterem és panzió tulajdonosa.

Saját szakmája mellett folyamatosan közéleti szerepet is vállalt Zalaegerszegen. 10 éven keresztül aktív tagja volt a Zalai Táncegyüttesnek, több évig tevékenykedett a Zalaegerszegi Futball Klub elnökségében, majd protokollfőnöki feladatokat is ellátott.

1998-tól tagja a zalaegerszegi Lions Clubnak. Aktív támogatója a Zalaegerszegi Vívóegyletnek, valamint a teke klubnak.

Egyik kezdeményezője volt a 2008-ban útjára indított „Palatinus Szalon” elnevezésű rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a résztvevők a város polgári értelmiségének képviselőivel beszélgethetnek a művészet és a gasztronómia jegyében.

2008-tól a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalaegerszegi Térsége elnöke.

Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak alakításában is fontos szerepet játszott. Rendszeres szervezője a testvérvárosokban megrendezett gasztronómiai bemutatóknak Varkausban, Krosnoban és Kuselben. A Kuseli Európai Vásáron 6. éve folyamatosan részt vesz Zalaegerszeg képviseletében, ahol magyar ételeket és italokat kínálnak a vásárba látogató érdeklődőknek, és népszerűsítik városunk és környéke gasztronómiai jellegzetességeit.

A Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság rendezvényeinek folyamatos segítője, a MAZA baráti kör tagjainak gyermekei részére 2007-től egyhetes nyaralási lehetőséget biztosít térítésmentesen a balatongyöröki ifjúsági táborban.
Rendszeresen támogatja a testvérvárosok között megrendezett sporteseményeket is.

A zalai gasztronómiai értékek megőrzéséért, a helyi kultúra és művészet, valamint a sportélet folyamatos pártolásáért, és támogatásáért, és városunk testvérvárosi kapcsolataiban játszott aktív szerepvállalásáért érdemes volt 2008-ban a Zalaegerszegért díjra.

Molnár Ernő

Életpályájának két fontos objektuma van.

Az egyik Zalaegerszeg, a város, amely nemcsak a születési anyakönyvbe bejegyzett helységet jelenti számára, hanem erős érzelmi kapcsolatot is, mindenek előtt a szülőföld iránti vállalt hűséget, amelynek hiteles bizonyítéka, hogy élete, személyes sorsa teljes egészében ide, szülővárosához kötődik.

A másik: a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, a maga épületegyüttesével, tantermeivel, tanáraival, diáktársakkal, szellemiségével, amely amellett, hogy a 14 éves kisdiák felnőtté válásának, az ismeretek birtokbavételének helyszíne, az érettségi vizsgára készülő fiatalembert tudással felvértező alma mater, egyszersmind az egyetem kapujáig röpítő hátszél, a biztonságot nyújtó stabil és kiszámítható pont is a számára. Nem véletlen, hogy az egyetemi diploma megszerzése után, frissen végzett szakemberként első útja haza, a városba, majd a Csány Szakközépiskolába vezetett.

Molnár Ernő 1963-ban érettségizett az akkori Csány László Közgazdasági Technikumban, majd eredményesen felvételizett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az államvizsga letételét követően könyvvitel-statisztika-tervezés szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.

1968-ban hazatért Zalaegerszegre, ahol volt középiskolájában kezdte pedagógusi pályáját: nappali és levelező tagozaton tanított szakmai tárgyakat.

Szakmai pályafutásának fontos állomása volt a gyakorlati oktatásvezetői, majd igazgatóhelyettesi megbízatása.
Megfelelő mélységű tanítási gyakorlat és vezető tapasztalat birtokában pályázta meg 1997-ben az országosan is jó hírnevű szakközépiskola igazgatói állását, amelyet jelen pillanatban is betölt. Szaktanárként és igazgatóként egyaránt kitűnő eredmények birtokosa.  Ennek bizonyítéka  az oktatás területén elért eredményei: tanított a Pénzügyi és Számviteli Főiskola helyi intézetében, szakmai tankönyv társszerzője volt, gyakran kérték fel szakmai tantárgy írásbeli érettségi feladatainak összeállítására.

Másfél évtizeden keresztül szakmai vizsgabizottsági elnökként szerzett tapasztalatot a szakképzés színvonaláról.  Nevelő-oktató munkájának kiemelkedő eseményét jelentették azok a sikerek, amelyeket országos tanulmányi versenyeken értek el diákjai. Négy alkalommal statisztika tantárgyból a verseny első tíz helyezettje között végzett tanítványa, de csaknem minden évben szerepelt általa felkészített tanuló az országos döntőben, ezzel is öregbítve a város és az iskola hírnevét.

Igazgatói sikerei magas fokú szakmai felkészültségéből, vezetői képességeiből, empatikus és humánus személyiségéből fakadnak. Emellé társul az a szakmailag igényes és kreatív tantestület, amely a korábbi évek értékeit megőrizve vezetése alatt igazi közösséggé kovácsolódott.

Közös munkájuk eredménye, hogy a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola értékes hagyományait ápolva ma is városunk kiszámítható, stabil értékeket továbbadó, a diákok által egyik legszívesebben választott középfokú oktatási intézménye. Eredményei, jó híre túlmutat a város, a megye határán, országosan is a legrangosabb iskolák közötti élmezőnyben foglal helyet.

Szakmai és vezetői hitvallásához érdemes idézni az igazgatói pályázatában 2007 tavaszán leírtakat:
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy országosan is élenjáró iskola munkáját szervezhetem és irányíthatom. Egy olyan sokoldalúan tevékenykedő iskoláét, ahol az elért eredményekben döntő szerepe van a tantestület magas színvonalú nevelő-oktató munkájának. A Csány Szakközépiskola fő értékeit, az iskola pedagógusainak hivatástudata, az ismeretnyújtás, az egyéni fejlesztés sikerélménye, a közös munka légköre és biztonságérzete, az iskola állandó fejlesztése jelentik.”

 Molnár Ernő több évtizedes magas szintű nevelő-oktató munkája, több mint egy évtizedes igazgatói tevékenysége alatt elért szakmai sikerei, emberi tulajdonságai következtében példaként szolgál a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola nevelőtestülete és tanulóközössége számára. Megérdemelten kapta meg 2008-ban a Zalaegerszegért díjat.

Izer Nándor

Zalaszentgróton született, középiskolai tanulmányait Pécsett a Pollack Mihály Építőipari Technikumban végezte,  ahol 1962-ben technikusi oklevelet szerzett.

Első munkahelye a Zalaszentgróti Járási Tanács volt, ahol építésügyi előadóként dolgozott.
1964-ben felvételt nyert  a BME Építőmérnöki Karára, ahol a Szerkezet építőmérnöki Szak Magasépítő ágazatán 1969-ben kapott diplomát.

Az egyetem elvégzése után a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat Tervező Csoportjánál kezdett  dolgozni építész tervezőként, majd az AGROBER Zala Megyei Kirendeltségéhez került statikus tervezőnek, ahol rövid időn belül a Magasépítési Tervezési Osztály vezetője lett. 1971 és 1973 között  a Nagykanizsai Városi Tanács Műszaki Osztályán dolgozott  csoportvezető főmérnöki beosztásban.

1973-ban visszaköltözött Zalaegerszegre, itt  1987-ig felváltva az AGROBER-nél, a ZALATERV-nél és a MEZŐTERV-nél dolgozott  statikus vezető tervezőként és építész-statikus szakosztályvezetőként.
1981-ben a BME Építőmérnöki Karán vasbeton-építési szakmérnöki oklevelet szerzett.

Tervezői tevékenysége során egyaránt tervezett vasbeton, acél és faszerkezetű épületeket (többek között: tízemeletes alagútzsalus lakóépületet, előre gyártott vasbetonvázas csarnokokat, egyedi acélszerkezetű darupályákat, egyedi tervezésű ragasztott faszerkezetű műtrágya tárházakat, könnyűszerkezetű épületeket, stb.), melyek építése során sok esetben tervezői művezetőként is közreműködött.

Főállása  mellett mellékfoglalkozásban folyamatosan foglalkozott társasházak és egyéb épületek építész-statikus terveinek elkészítésével és több esetben ezek műszaki vezetését illetve műszaki ellenőrzését is elvégezte.

1987. január 1-én pályázat útján került a Zalaegerszegi Városi Tanács Műszaki Osztályára Osztályvezetőnek, majd az önkormányzatok megalakulása és a Hivatal átszervezése után a Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Osztályának vezetőjeként dolgozott, ahol munkaviszonya 1995. október 15-ével megszűnt.
Osztályvezetőként építésigazgatással, területrendezéssel, városüzemelési kérdéskörrel, fejlesztéssel, beruházással, területszerzéssel, kisajátítással, terület-előkészítéssel és értékesítéssel foglalkozott az osztály időközben többször változó feladatkörének megfelelően.

1993-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a mérnök üzemgazdász oklevelet szerzett. Szakdolgozatában  az önkormányzati fejlesztések pénzügyi forrásainak elemzésével foglalkozott, amit kiváló eredménnyel megvédett.

Az építésigazgatásban eltöltött 9 év alatt mellékfoglalkozásban mindvégig építész és statikus tervezéssel is foglalkozott.

1995. július 1. óta a fiával közösen alapított Ház és Park Mérnöki Bt-ben főfoglalkozásként tervezéssel és a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenységekkel (lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, tanácsadás, stb.) foglalkozik, mely tevékenység nyugdíjazása és a kamarai titkári teendők mellett némiképp csökkent.

1999. január 1-től a Zala Megyei Mérnöki Kamara titkári és 2005. június 1-től a Zala Megyei Építész Kamara titkári teendőit is ellátja.

 

Jelentősebb statikus tervezői munkái:

1970 – Mezőber irodaház és autószalon statikus kiviteli terve
1977 – Alugépgyár Zalaegerszeg , melegüzem csarnoképület
1978 – Zalaegerszeg Balaton szálló
1978-1979 –  Zalaegerszeg, Alugépgyár 2X18 m-es csarnok,
1997 – Pylon Kft Zalaegerszeg, meglevő szabadtéri darupálya lefedése, átalakítása 18 méter fesztávolságú csarnoképület,
1998 – ZALASZÁM Irodaház Zalaegerszeg, monolit vb. vázas épület lemezalapozással ,  statikus tervezés,
2000 – Nagykanizsa, Honda és Citroën autószalon,
2001-2003 – Zalaegerszeg ZTE Stadion rekonstrukció,
2004 – Zalakomár idősek otthona statikus tervek,

 

Fehér József

Fehér József Pusztamagyaródon született, a Villamosipari Műszaki Főiskolán diplomázott, majd a kiegészítő Műszaki Tanárképzőn munkavédelmi üzemmérnöki képesítést szerzett.

A 407-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben műszaki tanári munkakörben dolgozott, az intézmény zárt láncú TV-rendszerét tervezte és a kivitelezésében is részt vett.  Az iskola mérőtermének kialakítása is személyéhez köthető.

Megfontolt, higgadt ember, problémaérzékeny és kritikus.

1990 és 1996 között a Munkácsy Mihály Szakközépiskola igazgatója volt. A zalaegerszegi képviselőtestület az intézmény élén kifejtett tevékenységének elismeréséül címzetes igazgatói címben részesítette 1996-ban.
2004. március 31-el nyugdíjazás miatt közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.

2006. november 22-én megalakult Zalaegerszegen az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), melynek vezetésére felkérték. A központ arra hivatott, hogy megvalósítsa a zalai szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti újjáalakítását. A programban három város (Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti) hét szakképző intézménye vesz részt, jogi önállóságuk megtartásával.

A TISZK együttműködő iskolák új alapokra helyezését jelenti optimalizálva egymás és a központ technikai és személyi feltételeit úgy, hogy a szakképzés színvonala növekedjen gyakorlatorientált képzési feltételek megteremtésével, továbbá hogy az oktatott szakmák a valós igényekhez igazodjanak.
Fehér József ügyvezetőként sokat tett annak érdekében, hogy a TISZK működése a lehető leghatékonyabb legyen.

Zala megye szakoktatásának fejlesztéséért, a szakmunkásképzés tartalmi és szerkezeti megújításáért, szakképző intézmény igazgatójaként végzett eredményes munkájáért és az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ infrastruktúrájának kialakításában, működésének megszervezésében végzett kiemelkedő pedagógiai és szakmai munkájáért 2008-ban Zalaegerszeg díjban részesült.

 

Ewa Mankowska

1960-ban született a dél-lengyelországi Polcin Zdruj-ban, középiskolai tanulmányait Krosnoban, majd a Torun-i Képzőművészeti Egyetemen végezte.

1983-tól alapító tagja és dolgozója a krosnoi Kézművesháznak, 20 éve pedig igazgatója.
Számos jelentős kiállítás megszervezése, biográfiák, megjelentetése kötődik nevéhez.

2000-ben az ő ötlete és kivitelezése alapján született meg a krosnoi Lenkiállítás gondolata, amely a „Krosnótól (szövőszék) Krosnoig” címen vált ismertté.
A lenbiennálé kétévente ismétlődik, központja Kronso város, de gyakran határon túli művészeket is megkeresnek a felhívással, és a kiállítás anyaga Zalaegerszegen is megtekinthető.

Ewa Mankowska nevéhez fűződik a „Én Krosno-m” fotókiállítás sorozat megszervezése is, amely szintén kétévente, januárban zajlik, és nemzetközi esemény.
2005-ben elnyerte a lengyel állam „Kézművességért” című ezüstmedál kitüntetését. Emellett számos más megyei és városi kitüntetés birtokosa. K

rosno kulturális életének kiemelkedő alakja, számos tudományos konferencia szervezője, főleg műemlékvédelem témakörben.

2006-tól a PIKT elnevezésű krosnoi Tourinform iroda vezetője is.

2000-től a Krosno – Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatok elkötelezett híve és ápolója, nemcsak hivatalos szinten, hanem magánemberként is folyamatosan részt vesz a programok szervezésében, lebonyolításában.
2002-ben a Zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben Krosno-t bemutató sokrétű kiállítást szervezett.
2002-től kétévente Zalaegerszegre, a Göcseji Múzeumba is elhozza a Krosnoi Lenbiennálé értékes darabjait. 2006-ban megszervezte Németh János keramikusművész első lengyelországi kiállítását Krosnoban, majd az ő közreműködésével jutott el az anyag Krakkóba, a Városi Múzeumba.

Krosno és Zalaegerszeg kapcsolatának 5 éves évfordulóján zalai alkotók tárlatát szervezte meg a Krosnoi Galériában.
2007 januárjában hozta először Zalaegerszegre a Lenbiennálé anyagát. 2008-ban kezdeményezésére a Göcseji Múzeum és a Krosnoi Kézműves múzeum közös projektet indított. Ennek keretében 2008. november 21-én „Mesterségek dicsérete a 19-20. század fordulóján – Képek és emlékek Zalaegerszeg életéből” címmel nyílik kiállítás Krosnoban. Ennek folytatásaként 2009 nyarán a krosnoi múzeum hasonló témájú kiállítással mutatkozott be Zalaegerszegen.
2008-ban az Egerszeg Fesztiválra megszervezte Krosno város standját, ahol lovagi tornabemutatót, valamint kézműves és gasztronómiai bemutatót is megcsodálhattak a lengyel stand látogatói.

Ötletei, pályázatai és segítőkészsége révén sok közös programot, rendezvényt sikerült az elmúlt években gördülékenyen lebonyolítani. Mindig segítőkész, kedves személyisége meghatározó testvérvárosi kapcsolataink alakításában.
A két város kapcsolatának több éves, elkötelezett ápolásáért, a kulturális és művészeti csereprogramok kezdeményezéséért és a két város lakói közötti közvetlen baráti kapcsolatok létrehozásáért érdemes volt 2008-ban a Zalaegerszegért díjra.

Ruszt József

Ruszt József Isaszegen született 1937. július 4-én.  Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színigazgató, művészeti tanácsadó, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el. Ezután 11 éven át, 1973-ig, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház rendezője, miközben az Egyetemi Színpad tagja is volt. Főrendezői tisztséget töltött be 1973 és 1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban. Részt vett a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, ahol szintén főrendező volt, majd a következő három évben ugyanitt művészeti vezető. 1980 és 1982 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója.

1982-től 1984-ig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője, jelentős szerepet vállalt a színház megalapításában is. 1984-től 1987-ig igazgató-főrendező, majd még egy évig művészeti tanácsadó. Az 1987-88-as évadban már a Nemzeti Színházban is dolgozott, mint rendező, majd Szegeden a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében is részt vett. 1989-ben megalapította a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre költöztettek, hogy 1991-től ott működhessen

1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt, 1995-től annak művészeti vezetője, eközben többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.

2000-ben költözött vissza Zala vármegyébe, Zalaszentgrótra.

Modern rendezési elveket követett; a hagyományos és klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra, így az előadásai sokszor meghökkentőek, vitákra késztetőek voltak.

Díjak, elismerések:

• 1975: Jászai Mari-díj
• 1977: Érdemes művész
• 1985: Kiváló művész
• 1988: Zala Megyei Alkotói Díj
• 1989: Magyar Művészetért díj
• 1993: Kossuth-díj
• 1997: A Hevesi Sándor Színház örökös tagja

 

Színház- és társulatteremtő tevékenységéért 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005. július 27-én hunyt el.

 

Képgaléria:

 

Videógaléria:

Pályatársak, barátok, tisztelők részvételével felavatták Ruszt József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítójának szobrát. Béres János szobrászművész alkotásával a színházlátogatók ezután a nézőtéri előcsarnokban találkozhatnak:

2014 óta Ruszt József nevét viseli a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtti tér. A színházalapító, Kossuth díjas rendező 1982 és 1988 között igazgatta a Hevesi Sándor Színházat. A teátrum 30 éves évfordulója alkalmából több programmal emlékeztek a legendás művészre:

Ruszt József, Kossuth díjas rendező, Isaszeg szülötte emléktáblájának átadása:

Dr. Sipos József

Dr. Sipos József 1947. augusztus 26-án született Zalaegerszegen, a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után 1971-től a zalaegerszegi Kórház orvosa, 1986. július 1 – 2005. január 2. között a Patológia osztályvezető főorvosa volt.

Osztályvezető főorvosként iskolát teremtett. Míg az ország más kórházaiban a pathológia hiányszakma, addig Zalaegerszegen – az osztályvezető személyiségének, magas szakmai kvalitásának köszönhetően egy komoly szakmai kollektíva alakult ki, mely országos hírűvé vált. Magyar és külföldi tudományos fórumokon Dr. Sipos József több mint 250 előadással, tudományos közleménnyel szerepelt.

1983-ban megyei Alkotói Díjjal tüntették ki, valamint 1999-ben Romhányi György emlékéremmel tüntették ki.

Kiemelkedő tudományos és orvosi tevékenysége mellett 1993-ban oklevelet szerzett teológiai tudományokból.

Kiemelkedő orvosi és tudományos tevékenysége miatt 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Sipos József 2015. 01. 02-én hunyt el.

Farkas Ferenc

1976-ban érettségizett a Pécsi Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán, diplomát pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékén szerzett.

Tanulmányait 1987-ben az intézmény mesterképzős hallgatójaként fejezte be.

1994 óta az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára, ahol rajzot, kerámiát és szobrászatot oktat.

Alapvetően realista felfogású szobrait fából, kőből és bronzból készíti saját öntőműhelyében. Kiváló karakterábrázoló készségének köszönhetően gyakorta kap felkérést portrészobrokra, de a művészettörténet jelesei előtt tisztelgő szubjektív hangvételű sorozata is kiemelkedő. Alkotásai az ország és a megye jó néhány településének tereit, parkjait, középületeit és templomait díszítik. Számos munkája megtalálható múzeumok gyűjteményeiben, valamint magángyűjtőknél.

Kiemelkedő tehetségét számos díjjal ismerték el: 1985-ben az ELTE 350 éves érempályázatának I. díját kapta.

1986-ban Herman Lipót-díj, 1991-ben a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 1995-ben a Zala’Art-díj, 2005-ben ismét a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 2007-ben, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének a legszebb emlékérem tervezőjének járó díj birtokosa lett. Művészeti tevékenységét a Pannon Művészeti Könyvek sorozatában megjelent kötet szedte csokorba, amely a ’80-as évek végétől mintegy 60 alkotást vonultat fel.

Farkas Ferenc kiváló pedagógus, a művészetek alapos ismeretének és rendkívüli pedagógiai érzékének köszönhetően sok-sok gyermek élheti át az alkotás örömét. Közülük többen éppen tanár úr inspirálására kerültek művészi pályára.

Mind az Ady Iskola, mind Zalaegerszeg művészeti életében betöltött szerepe jelentős és meghatározó.

Kostyál László művészettörténész így írt róla: „Somogyi Józseftől azt az útmutatást kapta az Akadémián, hogy minden körülmények között legyen önmaga. Látszólag semmi különöset nem csinált, szobrai mégis egyszerre voltak teljesen hagyományosak és teljesen „farkasferisek”, amivel kicsit zavarba is hozta a szemlélőt. Nem lehetett ugyanis egyszerűen továbblépni mellőlük egy „nem időszerű”-t dünnyögve magunkban, mert a szobrok utánunk nyúltak. Megszólítottak, és muszáj volt válaszolni. S e nézőt megállító belső erő két forrásból táplálkozott: a csendes melankóliából és a lényegre törő őszinteségből.”

A város kulturális életét gazdagító művészete és alkotó tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.

Farkas Ferenc Zalaegerszegért Díjas szobrászművész, számos helyi közéleti alkotás készítője 2023-ban Munkácsy Díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Mányoki Attila

(Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. –   )

Mányoki Attila magyar úszó, nyíltvízi hosszútáv úszó, aki elsőként úszta át hosszában a Balatont.
1973. szeptember 3-án született Zalaegerszegen.

Szülei vitték le a helyi uszodába, asztmája miatt orvosi tanácsra. 1980-tól már a helyi úszóklub tagja lett és medencés számokban versenyzett. 1989-ben egy Balatonfüred-Siófok verseny után tért át a nyíltvízi hosszútáv úszásra. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, 1992-től Budapesten készült tovább Tóth Csaba irányítása alatt. 1993-tól a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométereket kellett úsznia változó körülmények között. Utolsó Világ Kupa versenye 2004 szeptemberében volt az amerikai Atlantic City-ben. Ugyanebben az évben kapott díszpolgári címet a görögországi Koroni városában.

2004-től Nikos Gemelos, az Olympiacos Pireus vezetőedzője irányításával készül a versenyekre, akivel az első közös sikerük 2008-ban a Balaton hosszanti átúszása volt Balatonkenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette.

2011-ben első magyarként, minden idők 3. legjobb idejével átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak kilencen tudtak sikeresen teljesíteni a világból. 2013. augusztus 20-án átúszta a „hosszútávúszás Everestjének” számító La Manche-csatornát. A 48 kilométeres távot a 15-16 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, beállítva ezen táv magyar rekordját. E rekordon kívül pedig a 2013-as esztendő leggyorsabb férfi átúszója címet is elnyerte a La Manche-csatornán. A csatorna átúszásával pedig hivatalosan is elkezdte az Ocean’s Seven sorozatot, mely a világ 7 legnehezebb csatorna átúszását fogja össze. Az angliai-csatona átúszása után egy héttel már Görögországban 35 kilométeres távon remekelt, megszerezve ott is az első helyet.

A 2014-es esztendőben a világ egyik legnehezebb átúszásának nevezett japán Tsugaru-csatornát sikerült átúsznia, minden idők 2. legjobb idejével, ezzel teljesítve az Ocean’s Seven sorozat 2. állomását is. A Honshu és Hokkaido közötti 37 kilométeres távot 7 óra 29 perc alatt sikerült teljesíteni.

A 2015-es év nagyon sikeres év volt a sportoló számára, a legnagyobb kihívást és célt jelentő Molokai-, valamint Catalina-csatorna sikeres teljesítésével. A Molokai-csatorna átúszáshoz vezető út alatt 54 kilométert kellett úszni, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesíteni, amely idővel sikerült megdöntenie az addigi világrekordot is.

Mányoki Attilát 2016. november 4-én a kaliforniai San Pedroban ünnepélyes keretek között iktatták be a Nemzetközi Marathon Úszók Hírességek Csarnokába. A floridai Fort Lauferdaleban található intézmény a 25 éves sportolói pályafutását díjazta a Tiszteletbeli Úszó kitüntetéssel.

2017 áprilisában az Ocean’s Seven sorozat 5. állomását teljesítette, amely elmondása szerint sportolói karrierjének az egyik legnehezebb úszása volt. Az Új-Zélandon található Cook-szoros 26 kilométeres távjának leküzdését zord körülmények között is sikerült teljesítenie. A déli-szigetről az északi-szigetre való átúszás 6 óra 57 perc 49 másodpercet vett igénybe.

 

2017-ben sportteljesítménye elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.

2017 novemberében sikeresen átúszta a Gibraltári-szorost 4 óra 9 perc alatt a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig. A marokkói állomás már a 6. volt az Ocean’s Seven sorozat teljesítésében.

2019 augusztusában következett az Ocean’s Seven sorozat utolsó állomása, amely a legnehezebbnek bizonyult az úszó számára. A szakasz teljesítését ugyanis erős köd, hullámok és medúzák nehezítették. Az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna 40 kilométeres távját végül 12 óra 11 perc alatt teljesítette. A világon így 18. személyként teljesítve az Ocean’s Seven sorozatot is.

2019 novemberében mutatták be a róla és az utolsó állomás átúszásáról készült dokumentumfilmet, amely az Ocean’s Seven: Az északi pokol címet kapta.

2020-ban World Open Water Swimming Association jelölte a 2019-es Év Embere címre.

A zalaegerszegi sportember sikereit, példaértékű pályafutását, kitartását és emberi értékeit számos díj és elismerés dicséri:

• 2004 – Koroni város (Görögország) díszpolgára
• 2008 – Zalaegerszegért díj
• 2017 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés
• 2020 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára

2020-ban sportolói pályafutása és teljesítménye elismeréseként– a 2008-ban kapott Zalaegerszeg-díja mellé – megkapta a Város Díszpolgára címét is.

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:

„Úszni vagy megúszni” címmel beszélgetés Mányoki Attilával:

Mányoki Attila bemutatóvideója az új uszodáról:

Dr. Tóth László

Dr. Tóth László 1965. márciusában végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az államvizsga előtt hat hónapos szakmai gyakorlatát a Zala Megyei Tanács VB. Titkárságán töltötte. A diploma megszerzését követően – 1965. április 1-től – a Zalaegerszegi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályán helyezkedett el, ahol jogügyi főelőadó munkakört töltött be.

1967. október 16-án rövid időre elhagyta a közigazgatást, igent mondott a Zala Megyei Sütőipari Vállalat megkeresésére, ahova jogügyi előadói munkakörbe hívták.

1970-ben ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett. A szakvizsga letételét követően a vállalat jogtanácsosaként dolgozott. 1973. augusztus 16-tól – visszatérve a közigazgatásba – a Zalaegerszegi Városi Tanács VB. Titkárságán került kinevezésre, ahol korábban jogi főelőadói, majd osztályvezető-helyettesi munkakört töltött be. 1977. július 1-jétől megbízást kapott az Igazgatási Osztály osztályvezetői feladatainak ellátására és ezt a munkakört látta el 1982. április 1-jéig, amikor a Zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára lett. Ebben a munkakörben dolgozott 1990-ig, a helyi önkormányzatok megalakulásáig. Ekkor pályázatot nyújtott be a jegyzői feladatkör ellátására, melyet elnyert. Dr. Tóth Lászlót Zalaegerszeg Város Képviselőtestülete 1990. november 28-án határozatlan időre – jegyzővé kinevezte.

Munkáját – jegyzőként is – szakértelemmel és a közigazgatás iránti elkötelezettséggel, a humánum jegyében végezte. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a törvényességre, a jogszabályi előírásoknak az önkormányzati és a hivatali munkában való következetes érvényesítésére. Kidolgozta és meghonosította a közgyűlés elé kerülő előterjesztések előzetes törvényességi kontrolljának rendjét, megvalósítva ezzel a testület által tárgyalandó anyagok tartalmi, formai, törvényességi szempontból való ellenőrzését.

Munkakapcsolata a tisztségviselőkkel – polgármesterrel, alpolgármesterrel -, a közgyűlés tagjaival és a bizottságok nem képviselő tagjaival is közvetlen, jó volt. Az ügyfelek sokszor elsőként őt keresték meg a problémáikkal, gondjaikkal, amelynek elintézésére nagy hangsúlyt fektetett.

Következetes szigorral várta el a hivatal dolgozóitól feladatuk pontos, precíz végrehajtását, de megértéssel, empátiával fordult emberi problémáik felé is, és lehetőségeihez mérten segítette azok megoldását. Fontosnak tartotta a folyamatos továbbképzést, törődött azzal, hogy a hivatal dolgozói mind teljesebb szakértelemmel lássák el feladatukat.

Mindig hangsúlyozta az ügyintézési határidők pontos betartását, az ügyfelek elégedettségének kivívását. A hivatali tevékenység, az egyes eljárások szabályozottsága érdekében irányítása alatt bevezetésre került a Polgármesteri Hivatalban az ISO:9001 minőségbiztosítási rendszer. A szabványnak megfelelő működésről szóló tanúsítvány megszerzése az ő kitartó munkájának elismerését is tükrözi.

Emberi magatartása, szerény, közvetlen modora példa mindenki számára és sokat jelentett a munkavégzéshez nélkülözhetetlen, nyugodt munkahelyi légkör megteremtésében.

Dr. Tóth László több mint 30 évet töltött el a közigazgatásban, ebből folyamatosan, több mint 13 évig jegyzői munkakört látott el. Az okmányirodai és a kiemelt építéshatósági feladatok tekintetében – külön jogszabályban meghatározott illetékességi területen – a hatáskörök telepítésének kezdetétől a körzetközponti jegyzői teendőket is ellátta.

A közigazgatásban és a jegyzői munkakörben töltött évek alatt végzett tartósan kiemelkedő szakmai munkája alapján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Tóth László jegyzőt a címzetes főjegyzői címre terjesztette fel 2002-ben melyet meg is kapott.

2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el munkáját, valamint

2005-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Tóth László 2017-ben 75. életévében hunyt el.