Molnár András

Történelem tanári és könyvtárosi oklevelét 1985-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola nappali tagozatán, míg levéltárosi diplomáját 1990-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, levelező tagozaton szerezte.

1985. szeptember elseje óta megszakítás nélkül első munkahelyén a Zala Megyei Levéltárban dolgozik. 1990 előtt levéltári könyvtáros, attól kezdve pedig levéltáros volt. 1993. márciusától 1994. áprilisáig igazgatóhelyettesi feladatokat látott el, majd fő levéltárosként tevékenykedett. 1995. január 1-jétől az intézmény igazgatóhelyettese, később pedig megbízott igazgatója is lett.

Levéltárosként elsősorban a XIX-XX. századi közigazgatási iratok rendezésével, valamint a XIX. század történelme iránt érdeklődő kutatók kiszolgálásával foglalkozott, miközben a gyakorlatban is elsajátította a levéltári munka szinte valamennyi fázisát. A Balatoni úti raktárbázison elhelyezett iratanyag költöztetését, a végleges raktári rend kialakítását, és a raktárak anyagának felmérését már igazgatóhelyettesként irányította. A levéltár szakmai munkáját 1995. óta tervezi és felügyeli.

A Levéltárnak elsősorban tudományos kutatói, illetve tudományszervezői munkájával szerzett hírnevet, országos elismerést. 1998-ban és 1999-ben Zala vármegyében kezdeményezője és fő szervezője, a kulturális minisztériumnál pedig egyik szakértője volt az 1848-as megemlékezések, rendezvények és kiadványok létrejöttének.

A Levéltár népszerűsítése, valamint a történelmi ismeretterjesztés érdekében több kiállítás készítésében működött közre, néhányat pedig, így pl. a „Zalai honvédek a Donnál” c. vándorkiállítást önállóan szervezte. Számos előadást tartott és ismeretterjesztő televízió-, illetve rádióműsorokban is szerepelt. Irányításával készült el 1996-ban a zalai iskolák számára „Zala megye történelmi olvasókönyve”, ez évben pedig a „Zalai Millennium” c. cikksorozat önálló kötete. Mindezeken túl 76 tudományos ismeretterjesztő írása jelent meg különböző lapok – elsősorban a Zalai Hírlap – hasábjain.

Zala megye – kiváltképp Deák Ferenc – szellemi örökségének ápolásáért 1990. augusztus 20-án a Művelődési és Közoktatási Minisztérium miniszteri dicséretben részesítette, 1999-ben pedig „Zalaegerszegért” díjat kapott.

2003-ban a Deák-év fő szervezője volt a vármegyében és országosan. 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át a kulturális minisztertől, 2007-ben fő szervezője volt a Batthyány-évnek a vármegyében és országosan is.

2008-ban Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Utóvédként a Donnál címmel mutatták be Molnár András és dr. Szabó Péter könyvét a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A szerzőpáros többek között korabeli hadiokmányokkal mutatja be a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetét. A két kötetes mű a Zalai honvédek a Donnál című képes album folytatása.

Interjú Molnár Andrással, a Zala megyei levéltár igazgatójával:

Zalakerámia ZTE Kosárlabda Klub

Ostoros Károly volt az elindítója a Zala megyei, zalaegerszegi kosárlabda életnek.

A város csapatai egymás ellen és a nagykanizsai gimnáziumi csapatok ellen játszottak. Nagykanizsán Rossai Olivér, Szántó Zoltán, és a későbbiekben Radics András népszerűsítette a kosárlabdát. A zalaegerszegi csapatok Ostoros Károly segítségével a nyugat-magyarországi, területi bajnokságban szerepeltek.Az 1950-es években nagy lökést adott a zalaegerszegi kosárlabda fejlődésnek, hogy az Európa-bajnok csapatból Zalaegerszegen töltötte sorkatonai szolgálatát Simon János a Bp. Honvéd játékosa.

A kezdeti évek: Zalaegerszegen a minőségi kosárlabdázás alapjait a 70-es években kezdték megteremteni egyszerre két helyen is. A ZTE először az NB III-ban szerepelt, majd felkerült a második vonalba. A ZTE-ben és a város másik másodosztályú csapatánál az Zalaegerszegi Építőknél. 1977-ben a Z. Építők csapata az NB II nyugati csoportjában második helyen végzett, az Oroszlányi Bányász mögött. Ekkor jött az ötlet, hogy a két jó csapatból egy nagyon jó csapatot kellene csinálni. Az ötletet tette követte, és 1978 januárjában fuzionált a ZTE és a Z.Építők.

A csapat ZTE néven indult neki az 1978-as bajnokságnak azzal a nem titkolt céllal, hogy kiharcolja az NB I-es indulás jogát. Ehhez azonban meg kellett nyerni az NB II-es bajnokságot. Az NB II-ben az utolsó fordulóig veretlen volt a csapat. 1978. december 16-án Székesfehérváron bonyolították le az utolsó mindent eldöntő mérkőzést. A ZTE veretlenül, a Székesfehérvári Építők egy vereséggel került a döntőbe (a ZTE az első mérkőzésen Zalaegerszegen 91-65 arányban győzött). Még a 25 pontos vereség is az NB I-et jelentette volna a csapatnak. Annak ellenére, hogy az NB I-be jutás volt a cél, csak az egyik hivatalosan küldött játékvezető érkezett meg a székesfehérvári csarnokba, így a helyi Berendi Lászlót kérték fel szükség-játékvezetőnek.

A hazaiak óriási iramot diktálva hamar jelentős előnyt szereztek, melyet a ZTE a félidő végére ledolgozott. Ekkor sérült meg a ZTE egyik meghatározó játékosa Halász István. Drámai csatában, összesítésben mindössze egy ponttal jutott tovább a ZTE az NB I-be. A mérkőzést a székesfehérváriak nyerték, de a ZTE örülhetett. Székesfehérvári Építők – ZTE 77:52 (49:33) Halász (2), Németh (17), Ivánkovics (4), Vágvölgyi (4), Lázár (10) Csere: Mónok (2), Magyar (7), Góczán (2), Herényi (-) Edző: Kristóf László

4 Bajnoki cím:

• 1987/1988
• 1989/1990
• 1991/1992
• 2009/2010

 

Képgaléria:

Videógaléria:

A Zalakerámia ZTE KK 2010-es bajnokcsapatának ünneplése:

Bogár Imre

 

( Zalaegerszeg, 1945. június 15. – 2022. február 12.)

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város rendszerváltás utáni első, 1990-1994 közötti polgármestere, a Báthory István Technikum jogelőd intézményének egykori igazgatója

Bogár Imre 1945. június 15-én született Zalaegerszegen.

1963-ban érettségizett a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, majd 1968-ban magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár végzettséget szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán.

1968 és 1974 között a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában tanított, közben pedig óraadó tanár is lett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.

1974 és 1981 között a Zala Megyei Könyvtár tudományos munkatársa és főkönyvtárosa volt.

Közben elvégezte az ELTE-n a könyvtártudományi szakot, így okleveles könyvtárosi végzettsége is lett. 1981-1983 között a Zala Megyei Tanács Művelődési Osztályán könyvtárügyi főelőadóként dolgozott. 1983-ban került a Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Kereskedelmi Szakközépiskolába, ahol 1987-ig az intézmény igazgató-helyettese, majd 1987-től igazgatója volt.

1990-ben Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesterévé választották, mely tisztséget egy ciklusig, 1994-ig töltötte be.
A rendszerváltás hajnalán szinte a semmiből kellett az önkormányzati rendszert kiépítenie, s ezt türelemmel, korrekten igyekezett elvégezni.
Önkormányzati képviselőként egészen 2002-ig tagja maradt a közgyűlésnek.

1994-től újra a Báthory iskola igazgatója volt, egészen 2007-es nyugdíjba vonulásáig.
Kiemelkedő szerepe volt a kereskedelem-marketing, a vendéglátás- idegenforgalom, valamint a logisztikai világbanki rendszerű szakközépiskolai képzés megvalósításában.

Közben 1996 és 2006 között a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány alelnöki tisztét is betöltötte.

A város kulturális és művészeti élete iránt rendkívül elkötelezett volt. Alapítója volt 1957-ben a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarnak, melyben 1992-ig csellistaként működött közre.

1975 és 1985 között alapítója és igazgatója volt a Néprajzi Nyári Egyetemnek, 1985-ben pedig tagja volt a „Szivárvány” országos televíziós kulturális vetélkedő, valamint a „Visszapillantó tükör” országos rádiós irodalmi vetélkedő győztes zalaegerszegi csapatának. Ezt 1986 és 1988 között a „Mosolygó Parnasszus” országos rádiós irodalmi vetélkedő győztes csapatának csapatkapitányi posztja követte.

Számos társadalmi tisztséget töltött be. 1988 és 1990 között tagja volt az Egerszeg című első városi újság szerkesztőbizottságának.

1988-ban megalapította Zala megye első alapítványát, a Zala Megyei Könyvtárpártoló Alapítványt. 1996-2006 között a Pannon Tükör kulturális folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, 2001-2006 között a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja, de részt vett a Dr. Kovács Lajos Alapítvány (Zrínyi Miklós Gimnázium), a Báthory István Alapítvány, valamint az Olvasóinkért Alapítvány (József Attila Városi Könyvtár) munkájában is.

Bogár Imre közéleti munkásságát Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Pro Urbe Díjjal ismerte el, 2020-ban pedig magas rangú állami kitüntetésben részesült, átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet.

Különösen büszke volt 2 fiára és 4 lányunokájára.

Rövid, méltósággal viselt betegség után 2022. február 12-én hunyt el.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Elhunyt Bogár Imre:

Szabolcs Péter

(Diósgyőr, 1942. szeptember 22. –      )

Szabolcs Péter lengyel származású munkáscsaládban született Diósgyőrött 1942. szeptember 22-én. A nehéz körülmények között nevelkedett művész a Képzőművészeti Gimnáziumba felvételizett, ahova fel is vették.

A főiskola befejezését követően 1967-ben került Zalaegerszegre és a mai napig is városunkban él. Nagy ambícióval, tele energiával érkezett a fiatal művész, hogy megpezsdítse a város művészeti életét, mert úgy gondolta, „friss vérkeringésre” van szükség.

Szabolcs Péter gimnáziumi óraadóként tanította a középiskolás korosztályt, részt vett az egervári művésztelep létrehozásában, valamint évekig vezette a városi képzőművészeti szakkört.

1969-ben a Göcseji Múzeumban rendezte első önálló kiállítását, 1972-ben Letenyén állították fel az első köztéri szobrát (Felszabadulási emlékmű).

Köztéri alkotásai közül városunkban megtalálható többek között:

Zrínyi Miklós portré, Csány László faszobor, Pálóczi Horváth Ádám dombormű, Dísz téri szökőkút és a Tulipán, Király és Királyné (emberpár), Jákum Ferenc dombormű (utcatábla), József Attila dombormű, Tudomány és Művészet, Gizella dombormű.

Műveit nem csak Magyarországon, hanem a határokon túl is, Herszontól Münchenig megcsodálhatjuk. Kiállításokon szerepelt többek között Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában, Finnországban.
Zala megyében csaknem másfél tucat településen tekinthetjük meg szobrait.

Tematikája alkotómunkássága során igen sokrétű, az emberi élet minden aspektusára kiterjed. Szülő-gyerek kapcsolat, gyermekség, szerelem, örömök és tragédiák, emberi kapcsolatok, tulajdonságok, hit, öregség, halál – mind végigvonulnak a művészetén. Megdöbbentő dolgokat tud ábrázolni az emberről.

2022-ben, a Borbély György közben adták át „István és Gizella” című domborművét, amely Szent István királyt és Gizella királynét ábrázolja, köztük a keresztre feszített Jézussal.
A mű eredetije bronzból készült és Münchenben található. A dombormű zalaegerszegi felállítását Garamvölgyi György, a Városi Művelődési Központ akkori igazgatója kezdeményezte.

2006-ban a szobrászművészt a közgyűlés Pro-Urbe Zalaegerszeg kitüntető címben részesítette.

Szabolcs Péter példaértékű, magas színvonalú művészeti munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, szépüléséhez, ezért 2017-ben Zalaegerszeg Város Díszpolgára elismerésben részesült.

 

 

Díjai, elismerései

1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem
1975: Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj
1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja
1978 Szocialista Kultúráért kitüntetés
1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja
1984: Munkácsy Mihály-díj
2006: Pro Urbe-díj Zalaegerszeg
2017: Zalaegerszeg díszpolgára
Zala megyei Prima díj
2023: Magyar Arany Érdemkereszt

Képgaléria:

 

Videógaléria:

ifj. Horváth Károly

1987-ben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán ének, zene, népművelés szakának diplomáját 2000-ben az akkor – e vonatkozású – legmagasabb színvonalat biztosító Nyíregyházi Tanárképző Főiskola ének, zene, népzene szak másoddiplomájával egészítette ki.

Hosszú évek óta a felnőtt és ifjúsági népzenei hagyományápoló csoportokat, együtteseket oktat, vezet és zenei kíséretekben aktív szerepet lát el a Harangláb Népzenei Együttessel, hosszabb kapcsolatot tudhat a Magyar Tekerőlant Együttessel.

Gyakori zenekari tagja volt Norvégiában, Bulgáriában nagy sikerrel szereplő híres Jánosi Együttesnek, a „Magyar Napok” kulturális misszióját betöltve.

Mind egyéni előadóként, mind együttes vezetőként Európa összes országába eljutva tovább erősítette Kodály, Bartók által kiharcolt magyar népzene elismertségét, dicsőséget szerezve személyén túl hazájának és Zalaegerszegnek is, amely országokban sok CD felvétel is bizonyította elismertségét.

Kiemelést érdemel Szlovénia által rendezett Unisef program, amelyen Milan Kučan államelnök személyes meghívásának eleget téve szerzett elismerést és újabb híveket a magyar népzenének.

Nevezett rendszeres tagja Zalaegerszeg testvérvárosi delegációinak, ahol városunk népzenei kulturális reprezentánsaként sok sikert tudhat magának.

A tengerentúlra is eljutva, Mexikóban a Zalai Táncegyüttes zenei kíséretének tagja is volt.

Kárpát-medencei magyarsággal tartott értékteremtő kapcsolatai Székelyföldre, Muraközre, Gyimesi csángók vidékére, Erdély egyéb területeire is kiterjedt, amely utóbbinál minden magyar rendezvényen állandó meghívott volt.

Burgerlandi kulturális kapcsolatok keretében több évig részt vett ottani gyermekek népzenei oktatásában.

A magyar és tájjellegű népzene és népi énekművészetben kifejtett tevékenységére bel- és külföldön is felfigyeltek.

Szerepelt a Bartók rádióban, a Duna TV Főtér műsorában és egyéb televíziós adásokban.

A szlovéniai Lendván folyamatos népzenei műsorral jelentkezik rádiójukban.

Országos zsűri tagja a Vass Lajos Népzenei Csoportok versenyének. Kórusok Tanácsának Pávaköre Országos Zsűrijének több, mint 10 éve tagja. Tulajdonosa 1986-tól a Népművészet Ifjú Mestere, a TIT népzenei tevékenységet elismerő díjának.

A Kárpát-medencei népdalok, népi énekek, katonadalok, tájegységek dalainak ismerete és rendszeres előadása, oktatása komoly gyűjtőmunka és szülői hagyaték ápolása, együttes értéke tevékenységének.

Személyiségében tiszteletet parancsoló az az önmérsékelt magatartás is, amely a személyes intézményi karriernél általa nagyobb értékűnek ítélt népzenetiszteletet és hagyományápolást helyezte előtérbe életfelfogásában és életpályájában.

Munkáját szerény alázattal végezve hosszú évek óta támogatója és fellépő művésze minden népi, nemzeti, városi ünnepségnek és hagyományápoló rendezvénynek.

Küldetéstudattal végzi a magyar kultúra ápolását, a zenei, népnevelő tevékenységnek az utánpótlás körében a tudás átadását, az ősöktől örökölt hagyományok továbbvitelét, tovább örökítését, az egyetemes értékű magyar népzene, néptánc, népdalkincs megőrzését és élve tartását.

2009-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Ifj. Horváth Károly népzenetanár, népzenész volt a Haboskávé 2.0 vendége:

Ifj. Horváth Károly népzenegyűjtő előadása:

A Csík Zenekar 2023. június 10-én lépett fel Zalacsányban az Örvényesvölgy Fesztiválon. Koncertjükbe zalai népzenészek: Laposa Julcsi, ifj. Horváth Károly és a Zala Zenekar is bekapcsolódott. A legszebb zalai népdalok közül egy nagy csokornyit meg is tanítottak a Csík Zenekarnak:

Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Tantestülete

Az intézmény a város legrégebbi középiskolája: az 1884-ben alapított kereskedelmi iskola jogutódja. 1924-ben vette fel Csány László nevét.

A kiforrott értékrendszerrel, pedagógiai kultúrával, szakmai igényességgel működő, az állandó változásokhoz alkalmazkodni tudó szakközépiskola az évtizedek során a nevelési és oktatási céljainak megvalósítása érdekében, a fejlődést értékelő és akaró, erős kohézióval rendelkező nevelőtestületet hozott létre.

Az intézmény szakmai képzésének struktúrája fél évszázad alatt formálódott ki, a gazdaság igényeinek megfelelően folyamatosan változva, bővülve: az 1960-as évektől számviteli gazdálkodási, majd igazgatási ügyviteli és pénzügyi, 1973-tól pedig – az ország három szakközépiskolája egyikeként – elsőként indította be a számítástechnikai képzést.

A rendszerváltozás, s azt követően a közoktatási és szakképzési rendszer átalakulása döntően megváltoztatta a képzést. A nagyvállalatok felbomlása, a kis- és középvállalkozások szakemberigénye újrafogalmazta a munkaerő keresletet; az iskolától a szakmai tárgyak tartalmi változása mellett szemléletváltozást követelt. Igényként jelentkezett az idegen nyelvek magasabb szintű oktatása, a számítógép alkalmazásának elsajátítása.

Mindez szükségessé tette a képzés időtartamának növelését és belső szerkezetének átalakítását. A lehetőséget erre az 1993-ban elnyert PHARE pályázat teremtette meg, mellyel az iskola bekapcsolódott a világbanki tantervű (4+1 évfolyamos) modellbe, amely a későbbi – 1997/98-től – bevezetett új képzési program alapját is jelentette. Ezzel, a kort megelőzve, az iskola áttért a közoktatási törvény által csak négy év múlva megkövetelt rendszerre: az alsó négy évfolyamon csak az általános műveltséget megalapozó érettségire történő felkészítés folyt, s csak ezt követően vettek részt a tanulók szakmai képzésben. Ez utóbbi – az OKJ hatályosulásával – széles skálát fogott át, de mindvégig az iskola profilján belül maradt, gazdasági, ügyviteli és informatikai területeken.

Az ezredforduló újdonságaként jelentkezett a felsőfokú szakképzési formák előtérbe kerülése, amelyek azóta is döntő szerepet játszanak az intézmény képzési kínálatában.

Az alapos és korszerű képzés mellett a nevelő testület kiemelt feladata a tanulók felsőfokú tanulmányokra való felkészítése, elsősorban a szakiránynak megfelelő gazdasági és informatikai főiskolákra, egyetemekre. Évről évre növekvő a sikeresen felvételiző tanulók aránya. A magas továbbtanulási arány mellett az intézmény tanulmányi versenyeken induló diákjai is szép sikereket érnek el.

A matematika és fizika mellett közel hasonlóak a vármegyei versenyeredmények idegen nyelvből, történelemből és magyarból is. A rendszerváltás óta kiemelten fontos tantárgy a közgazdaságtan, melyből az országos tanulmányi versenyen minden évben van döntős csányos diák és négy alkalommal szerepeltek az első 10 között.

A nyelvoktatásban hagyományokkal alig rendelkező intézmény az elmúlt években ugrásszerű fejlődést ért el.

Az iskolában aktív sportélet folyik, amelyben sikerült egyensúlyt teremteni az élsport és a tömegsport között. Kiemelkedő a sportágak közül az atlétika, melyben minden évben országos diákolimpiai döntős az iskola csapata és több dobogós hellyel büszkélkedhetik. Kosárlabdában is szép eredményekkel büszkélkedhetnek: a megyei versenyeket megnyerve országos helyezéseket szereztek.

A tantestület egésze támogatja a tanulók rendszeres testmozgásának biztosítását.

Az iskola tanórán kívüli tevékenységét az énekkar, az irodalmi színpad, a diákstúdió és a rendszeresen megjelenő évkönyv színesíti. Mindezen tevékenységek magas színvonalához nagyban hozzájárul a jól működő Diákönkormányzat. A diákmozgalom fontos szerepet tölt be a diákélet szervezésében, a szabadidő hasznos eltöltésében és a diákjogok érvényesítésében. Tanárok és diákok együttes munkájának eredményei az iskolai élet hagyományossá vált rendezvényei és ünnepségei, így a gólyaavató és gólyabál, a szintén bállal összekötött szalagavató, a ballagás. A hagyományok sorába illeszkedik az iskola névadójáról való megemlékezés: a diákok képviselői minden évben megkoszorúzzák a budapesti Kerepesi úti temetőben Csány László sírját.

Az iskola sokoldalú tevékenységében, elért eredményeiben döntő szerepe van a tanárok magas színvonalú nevelő-oktató munkájának. Pedagógusai hivatástudata, az ismeretnyújtás, az egyéni fejlesztés sikerélménye, a közös munka légköre és biztonságérzete, az iskola fejlődésének és fejlesztésének lendülete jelentik a Csány fő értékeit, ezért a tantestület 2010-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Id. Balaicz Zoltán

Balaicz Zoltán 1948. október 30-án született Zalaegerszegen.

A Ganz Ábrahám Gépipari Technikumban szerzett érettségi bizonyítványt, majd újságíró iskolai felsőfokú képzésben vett részt Budapesten.

Katonai szolgálata utána a Ganz gyárban dolgozott minőségi ellenőrként, majd ifjúsági és kulturális szervezői feladatokat látott el az MMIK-ban és a VMK-ban.

1985-ben részt vett a Zalaegerszegi Városi Televízió megalapításában, melynek 2000-ig főszerkesztője volt.
Ezen idő alatt a semmiből létrejött a város saját televíziója, amely számos szakmai elismerést kapott. A VMK-ból átköltözött a mai Kossuth utcai stúdióba, műsorai megörökítették a város politikai, kulturális és sport életét, műsorait átvették regionális és országos adók és jelentős technikai fejlesztés történt, a beszerzett eszközök jó részét még ma is használja a televízió.

2000-ben megalapította a Zaláért Egyesület TV Stúdióját, amely a mai napig készíti a Zala Megyei Önkormányzat televíziós műsorát, a Zalai Krónikát (ennek főszerkesztője id. Balaicz Zoltán) és ugyancsak 2000 óta a mai napig a Hévízi Városi Televízió főszerkesztői feladatait is ellátja.

2009-ben a Zala Megyei Önkormányzat neki ítélte Zala megye Sajtódíját.
A 2011 nyarán nyugdíjba vonuló idősebb Balaicz Zoltán az egerszegi és megyei televíziós újságírásban eltöltött több évtizedes munkája elismeréseként 2011-ben Zalaegerszegért díjat kapott.

Id. Balaicz Zoltán 2017-ben újabb rangos elismerést, Prima különdíjat kapott, amelyet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Zala megyei díjátadó gálaestjén adtak át neki. A szövetség ezzel a különdíjjal jutalmazta a televíziós újságírót, a Zalaegerszegi Városi Televízió 1985-ös alapítóját, elismerve az elmúlt 32 éves televíziós szakmai munkáját.

Fia ugyancsak részt vesz a zalaegerszegi közéletben, ifj. Balaicz Zoltán 2014 óta Zalaegerszeg polgármestere.

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Tóth József

Dr. Tóth József 1942. december 28-án született. 1966-ban fejezte be egyetemi tanulmányait és szerzett közgazdász oklevelet. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének 1990-től 2010 nyaráig igazgatója volt.

Korábban különböző területeken közgazdászként dolgozott. Korábbi munkahelyei köréből kiemelendő, hogy a Zala Megyei Tanács VB. Közgazdasági Osztálya éléről került az intézethez igazgatónak. Vezetői tevékenysége mellett is folyamatosan oktatott. Oktatta az önkormányzatok pénzügyei, a nonprofit intézmények pénzügyei, az illeték és vám, az adóigazgatás, valamint még többi tárgyakat is.

Folyamatosan képezte magát, 1989-től adótanácsadó, 1991-tól adószakértő, 1995-től okleveles könyvvizsgáló, 1995. május 15-től PhD doktor lett.

Publikációinak száma jelentős, közülük kiemelkedő a 2002-ben megjelent és a 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült Dr. Csanádi Ágnessel közösen írt „Az önkormányzatok pénzügyei” c. kiadványt.

Dr. Tóth József 2010-ig a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének igazgatója volt. Különös érdemeket szerzett azzal, hogy az intézetnél is jelentkező nehéz időszakban fenntartotta az intézet iránti igényeket.

2011-ben az intézmény a főiskola önélló karjává (Gazdálkodási Kar) vált. A változás időszakában elmondható, hogy az intézet élén folytatott és a főiskola által is elismert tevékenysége a karrá válást megalapozta. Erre figyelemmel, továbbá életútja alapján Dr. Tóth József érdemes a díjra.

Életútja alapján Dr. Tóth József 2003-ban Zalaegerszegért, 2011-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Farkasné Perlaki Edit

Kezdő pedagógusként egy évig dolgozott egy kis zalai településen, a pókaszepetki Általános Iskolában, majd egykori középiskolájába, a Zrínyi Miklós Gimnáziumba került 1973-ban, ahol 2009. őszéig tanított. A tanítás, osztályfőnökség és kórusvezetés mellett elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az egyetemi orosz szakot, és 1975-ben kapott középiskolai tanári diplomát és tanította mindkét szakját az orosz nyelv kötelező jellegének megszűnéséig. Az óvónőképzős osztályok másik iskolába történt áthelyezése után a nőikar mellett megalakult a kis létszámú vegyeskar. Később a nyolcosztályos képzés bevezetése lehetővé tette, hogy kipróbálja magát egy más korosztály oktatásában is.

Az énekkarok az iskolai rendezvényeken kívül szívesen tesznek eleget bármilyen felkérésnek. Szerepeltek már díjátadó ünnepségeken, ünnepi közgyűlésen, a városi Deák – ünnepségen, egyéb ünnepi megemlékezéseken, a Számviteli Főiskola ünnepélyes megnyitóján, Keresztury Dezső akadémikus tiszteletére rendezett ünnepségeken stb.

Rendszeresen részt vett a kórus a Keszthelyi Helikon Ünnepségeken, vállalva ezzel a kétévenkénti zsűri előtti megmérettetést és az összehasonlítást más dunántúli vármegyék azonos korú kórusaival. Két alkalmat leszámítva, amikor ezüstérmet kaptak, a zsűri aranyéremmel értékelte a versenyprogramjukat, 2002-ben pedig a kiemelt aranyéremnek és a kórusvezető különdíjának örülhettünk. Megtiszteltetés az énekesek számára, hogy a helikoni programsorozat keretében az igen magas színvonalon muzsikáló pécsi kórusokkal együtt több alkalommal szerepelt a vegyeskar templomi koncerten is.

Az iskolai karácsony- ünnep mellett a kórus ötlete alapján kerül megrendezésre a ma már hagyományosnak mondható karácsonyi koncert.

Nagy élményt jelentett minden kórustag számára a 2001. augusztusában, az iskolában megrendezett Közép- Európai Informatikai Diákolimpia megnyitóján Dermot Hair c. musicaljéből előadott összeállítás.

2003. szeptemberében régen melengetett elképzelés vált valóra, elkészült a kórusok első CD lemeze.

1991-ben a zalaegerszegi Városi Vegyeskar vezetőségének megtisztelő felkérésére, mint egykori kórustag elvállalta a karnagy nélkül maradt szinte „kamarakórusnyi” együttes szakmai munkájának irányítását.

A szakmai igényesség, megújulás érdekében rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, kórustalálkozókon.

1996-2003-ig ének-zene szaktanácsadóként szakmai programokat, akkreditált képzést, versenyeket szervezett Zala vármegye énektanárainak.

2000. június 30-án kapott közoktatás-vezetői oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.

Lelkiismeretes munkájáért és elhivatottságáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.

Képgaléria:

Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet

Zala vármegyében született, Hahóton. 1962-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd Nagykanizsára helyezték a belgyógyászati osztályra.

1964. januárjában – pályázat alapján – Zalaegerszegre költöztek, férjével körzeti orvosként kezdtek dolgozni. Az orvosi hivatást életük céljának tekintették, mindig a betegek érdeke volt az elsődleges szempont.

A betegek orvosi ellátását egy belvárosi körzetben és a városhoz csatolt 4 településen 10 évig végezte, ezt követően a Városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetésével bízták meg. A megbízatása 6 évre szólt, ez alatt az idő alatt Zalaegerszeg város egészségügyi alapellátásának irányítása volt a feladata. Ebben az időszakban a város népességszáma évről évre nőtt, az orvosi körzetek száma is megkétszereződött, új bölcsődék, óvodák épültek. Kibővült a gyermekorvosi hálózat, elkezdte működését az éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti szolgálat. Közben Társadalom orvostanból szerzett szakvizsgát, beválasztották a Városi Vöröskeresztes Alapszervezet vezetőségébe.

1981-ben visszatért a közvetlen gyógyítás munkájához, a régebbi orvosi körzetbe. A ’70-es, ’80-as években kapcsolódott be a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének munkájába, ennek Zala vármegyei elnöke id. Dr. Marx Gyula volt. Mikor ő lemondott, átvette ezt a tisztséget. A „Zalai orvosnapok” rendezvényein számolt be az orvosi körzetében élő lakosság egészségi állapotáról, különös tekintettel az idősebb korosztály megbetegedéseire, gyógyszerszedési szokásaira. Már akkor is látható volt, hogy a betegek gyógyszerfogyasztása évről évre fokozódik, emelkedik a magas vérnyomásos, cukorbeteg és mozgásszervi betegek száma.

A rendszerváltás után a körzeti orvosokat háziorvosokká minősítették, ezért szakképesítést szerzett, és oktató háziorvosként dolgozott.

Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet orvosi munkája során nagy odaadással szolgálta a rábízott emberek szociális és egészségügyi helyzetét, tevékenyen részt vett a különböző szakmai és civil szervezetek munkájában (Vöröskereszt, Egészségügyi Bizottság, Szociális Kerekasztal).

15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.

2002-ben ment nyugdíjba, de gyógyító munkát továbbra is végzett, mint helyettesítő háziorvos, illetve intézeti orvosként a Pózvai Idősek Otthonában és a Botfai Fiúnevelő Intézetben, így megtapasztalhatta a Zalaegerszegen élő emberek bajait, problémáit és a segítés módjait. Keresztény indíttatása okán 1990-ben a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulása után lett a párt tagja, majd a Keresztény Értelmiségiek Szövetségébe is belépett. Nagy változásoknak néztek elébe, hiszen korábban még a templom küszöbét is kockázatos volt átlépni.

15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.

Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet szakmai elhivatottságáért  és lelkiismeretes munkájáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.

Képgaléria: