Dr. Tóth József
Dr. Tóth József 1942. december 28-án született. 1966-ban fejezte be egyetemi tanulmányait és szerzett közgazdász oklevelet. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének 1990-től 2010 nyaráig igazgatója volt.
Korábban különböző területeken közgazdászként dolgozott. Korábbi munkahelyei köréből kiemelendő, hogy a Zala Megyei Tanács VB. Közgazdasági Osztálya éléről került az intézethez igazgatónak. Vezetői tevékenysége mellett is folyamatosan oktatott. Oktatta az önkormányzatok pénzügyei, a nonprofit intézmények pénzügyei, az illeték és vám, az adóigazgatás, valamint még többi tárgyakat is.
Folyamatosan képezte magát, 1989-től adótanácsadó, 1991-tól adószakértő, 1995-től okleveles könyvvizsgáló, 1995. május 15-től PhD doktor lett.
Publikációinak száma jelentős, közülük kiemelkedő a 2002-ben megjelent és a 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült Dr. Csanádi Ágnessel közösen írt „Az önkormányzatok pénzügyei” c. kiadványt.
Dr. Tóth József 2010-ig a BGF Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézetének igazgatója volt. Különös érdemeket szerzett azzal, hogy az intézetnél is jelentkező nehéz időszakban fenntartotta az intézet iránti igényeket.
2011-ben az intézmény a főiskola önélló karjává (Gazdálkodási Kar) vált. A változás időszakában elmondható, hogy az intézet élén folytatott és a főiskola által is elismert tevékenysége a karrá válást megalapozta. Erre figyelemmel, továbbá életútja alapján Dr. Tóth József érdemes a díjra.
Életútja alapján Dr. Tóth József 2003-ban Zalaegerszegért, 2011-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Farkasné Perlaki Edit
Kezdő pedagógusként egy évig dolgozott egy kis zalai településen, a pókaszepetki Általános Iskolában, majd egykori középiskolájába, a Zrínyi Miklós Gimnáziumba került 1973-ban, ahol 2009. őszéig tanított. A tanítás, osztályfőnökség és kórusvezetés mellett elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az egyetemi orosz szakot, és 1975-ben kapott középiskolai tanári diplomát és tanította mindkét szakját az orosz nyelv kötelező jellegének megszűnéséig. Az óvónőképzős osztályok másik iskolába történt áthelyezése után a nőikar mellett megalakult a kis létszámú vegyeskar. Később a nyolcosztályos képzés bevezetése lehetővé tette, hogy kipróbálja magát egy más korosztály oktatásában is.
Az énekkarok az iskolai rendezvényeken kívül szívesen tesznek eleget bármilyen felkérésnek. Szerepeltek már díjátadó ünnepségeken, ünnepi közgyűlésen, a városi Deák – ünnepségen, egyéb ünnepi megemlékezéseken, a Számviteli Főiskola ünnepélyes megnyitóján, Keresztury Dezső akadémikus tiszteletére rendezett ünnepségeken stb.
Rendszeresen részt vett a kórus a Keszthelyi Helikon Ünnepségeken, vállalva ezzel a kétévenkénti zsűri előtti megmérettetést és az összehasonlítást más dunántúli vármegyék azonos korú kórusaival. Két alkalmat leszámítva, amikor ezüstérmet kaptak, a zsűri aranyéremmel értékelte a versenyprogramjukat, 2002-ben pedig a kiemelt aranyéremnek és a kórusvezető különdíjának örülhettünk. Megtiszteltetés az énekesek számára, hogy a helikoni programsorozat keretében az igen magas színvonalon muzsikáló pécsi kórusokkal együtt több alkalommal szerepelt a vegyeskar templomi koncerten is.
Az iskolai karácsony- ünnep mellett a kórus ötlete alapján kerül megrendezésre a ma már hagyományosnak mondható karácsonyi koncert.
Nagy élményt jelentett minden kórustag számára a 2001. augusztusában, az iskolában megrendezett Közép- Európai Informatikai Diákolimpia megnyitóján Dermot Hair c. musicaljéből előadott összeállítás.
- szeptemberében régen melengetett elképzelés vált valóra, elkészült a kórusok első CD lemeze.
1991-ben a zalaegerszegi Városi Vegyeskar vezetőségének megtisztelő felkérésére, mint egykori kórustag elvállalta a karnagy nélkül maradt szinte „kamarakórusnyi” együttes szakmai munkájának irányítását.
A szakmai igényesség, megújulás érdekében rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, kórustalálkozókon.
1996-2003-ig ének-zene szaktanácsadóként szakmai programokat, akkreditált képzést, versenyeket szervezett Zala vármegye énektanárainak.
2000. június 30-án kapott közoktatás-vezetői oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.
Lelkiismeretes munkájáért és elhivatottságáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet
Zala vármegyében született, Hahóton. 1962-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd Nagykanizsára helyezték a belgyógyászati osztályra.
1964. januárjában – pályázat alapján – Zalaegerszegre költöztek, férjével körzeti orvosként kezdtek dolgozni. Az orvosi hivatást életük céljának tekintették, mindig a betegek érdeke volt az elsődleges szempont.
A betegek orvosi ellátását egy belvárosi körzetben és a városhoz csatolt 4 településen 10 évig végezte, ezt követően a Városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetésével bízták meg. A megbízatása 6 évre szólt, ez alatt az idő alatt Zalaegerszeg város egészségügyi alapellátásának irányítása volt a feladata. Ebben az időszakban a város népességszáma évről évre nőtt, az orvosi körzetek száma is megkétszereződött, új bölcsődék, óvodák épültek. Kibővült a gyermekorvosi hálózat, elkezdte működését az éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti szolgálat. Közben Társadalom orvostanból szerzett szakvizsgát, beválasztották a Városi Vöröskeresztes Alapszervezet vezetőségébe.
1981-ben visszatért a közvetlen gyógyítás munkájához, a régebbi orvosi körzetbe. A ’70-es, ’80-as években kapcsolódott be a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének munkájába, ennek Zala vármegyei elnöke id. Dr. Marx Gyula volt. Mikor ő lemondott, átvette ezt a tisztséget. A „Zalai orvosnapok” rendezvényein számolt be az orvosi körzetében élő lakosság egészségi állapotáról, különös tekintettel az idősebb korosztály megbetegedéseire, gyógyszerszedési szokásaira. Már akkor is látható volt, hogy a betegek gyógyszerfogyasztása évről évre fokozódik, emelkedik a magas vérnyomásos, cukorbeteg és mozgásszervi betegek száma.
A rendszerváltás után a körzeti orvosokat háziorvosokká minősítették, ezért szakképesítést szerzett, és oktató háziorvosként dolgozott.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet orvosi munkája során nagy odaadással szolgálta a rábízott emberek szociális és egészségügyi helyzetét, tevékenyen részt vett a különböző szakmai és civil szervezetek munkájában (Vöröskereszt, Egészségügyi Bizottság, Szociális Kerekasztal).
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
2002-ben ment nyugdíjba, de gyógyító munkát továbbra is végzett, mint helyettesítő háziorvos, illetve intézeti orvosként a Pózvai Idősek Otthonában és a Botfai Fiúnevelő Intézetben, így megtapasztalhatta a Zalaegerszegen élő emberek bajait, problémáit és a segítés módjait. Keresztény indíttatása okán 1990-ben a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulása után lett a párt tagja, majd a Keresztény Értelmiségiek Szövetségébe is belépett. Nagy változásoknak néztek elébe, hiszen korábban még a templom küszöbét is kockázatos volt átlépni.
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet szakmai elhivatottságáért és lelkiismeretes munkájáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Skrabut Éva
Skrabut Éva Karcagon született, Debrecenben végezte a tanítóképzőt.
Ezután a Csepeli Munkásotthonban és a Zalka Máté Katonai Főiskolán kulturális munkatársként dolgozott.
Zalaegerszegre 1975-ben került és a Zala Megyei Művelődési Központnál volt alkalmazásban. Feladatul kapta az amatőr művészeti területek gondozását.
Sok munka, odafigyelés, szerteágazó szervezési feladat áll mögötte. Mindig inspirálta a népi kultúra iránti elkötelezettség, egyik ötletét követte a másik.
Amikor 1980 végén elkészült a Velemi Alkotóház, Zalaegerszeg is szeretett volna egyet építeni, és ebben az inspirációban meghatározó szerepe volt többek között Skrabut Évának is, aki ettől az évtől a városi művelődési osztályon dolgozott. Egyik feladata a Gébárti Kézműves Ház létrehozása lett, a partnerek és támogatók szervezése, majd a munkálatok irányítása. Nagy társadalmi összefogással 2 nyáron át épült meg a Gébárti-tónál a Kézművesek Háza.
1982 nyarán már táborokat szerveztek a félig kész tető alatt, majd 1983-ban került sor az átadásra. A későbbi folyamatos fejlesztésről és továbbépítésről 10 éven keresztül a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága gondoskodott.
1981-ben Skrabut Éva Székesfehérváron részt vett a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alakuló rendezvényén, majd egy évvel később társaival megalakították a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet, amely ma közhasznú szervezetként tevékenykedik. 1995 óta elnöke ennek a szervezetnek, de az idők során betöltötte már az országos Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnöki tisztét is.
2012-ben az akkor 30 éves egyesületnek 22 szakágban mintegy 240 tagja folytatott népművészeti tevékenységet.
Közösségi munkájukban a gébárti alkotóház mellett számos kezdeményezés fűződik a Zala Megyei Népművészeti Egyesület nevéhez. A keszthelyi Népművészeti Alkotóház megépítése, 1996-ban a honfoglalás kori nemezsátor elkészítése, mely a gébárti alkotóház új épületrészében kapott végleges helyet a húsz esztendőn át a Mesterségek Ünnepén és egyéb rendezvényeken történő vándoroltatását követően. 2000-ben megépült a hagyományőrző kovácsműhely, majd két év múlva az égetőkemence is. Büszkék az általuk életre hívott Panoráma Népművészeti Galériára, ami számtalan szakkörnek, szakmai továbbképzésnek, kiállításnak ad helyet, s az egyedülálló Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkra csakúgy, mint a GébArt nemzetközi művésztelepre, amit Skrabut Éva indított útjára 1987-ben.
A társadalmi tevékenység mellett Skrabut Éva 1992-ig hivatalnokként dolgozott, majd 1992-től a Gébárti Kézműves Ház szakmai vezetője lett.
Ezen időponttól az addig csak a nyári időszakban nyitva tartó Ház azóta már egész évben működik. Zalaegerszeg hírét, ismertségét messzire elvitték azok az alkotóházi rendezvények, amelyek a Kézműves Házhoz kötötten évről-évre megvalósultak. Ezek révén értékes alkotásokkal is gyarapodott a Ház gyűjteménye. Mindez magában hordozza azt az igen jelentős és kiváló szervezői munkát, amit Skrabut Éva a megvalósításukra fordított.
Tevékenysége, illetve személye nem sokszor látható a nyilvánosság előtt nem gyakran szerepel, mégis amit létrehozott, az ismertséget hozott a városnak.
Szervező munkájának gyümölcse a Göcseji Falumúzeumban évenként megrendezett Fazekas Találkozó, illetve az 1992-től indított népi kismesterség képzés, ahol a Munkaügyi Központtal karöltve 10 évig színvonalas oktatást tartottak, megújítva a megye fazekas, bőrtárgy-készítő, csipkekészítő, kosárfonó szakterületeit.
A népművészet fennmaradásáért, napjainkbeli kiteljesedéséért végzett munkáját a kulturális tárca 2007-ben Bessenyei György-díjjal ismerte el.
Skrabut Éva leköszönő elnök 2022-ben magas rangú állami kitüntetést, Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át több évtizedes lelkiismeretes munkájáért.
2012 nyarán ünnepelte a város a Kézműves Ház, illetve a Zalai Népművészeti Egyesület is alapításának 30. évfordulóját.
Ezen jeles évfordulók alkalmából, valamint több évtizedes kiváló szakmai pályája és sikerei elismeréseként ebben az évben Skrabut Éva Zalaegerszegért díjban részesült.,
Az önkormányzat pedig 2020-ban Zalaegerszegért díjjal jutalmazta a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sebestyénné Gyuk Marianna
Sebestyénné Gyuk Marianna a Deák Ferenc Szakközépiskola Egészségügyi szakán végezte középiskolai tanulmányait.
1994-ben szerzett védőnői diplomát Szombathelyen, a POTE Egészségügyi Főiskola kihelyezett karán.
1990 és 1991 között a zalaegerszegi kórház Koraszülött osztályán dolgozott ápolónőként.
1994 augusztusától a kertvárosi körzet védőnője.
2006 decemberétől vezeti az Apáczai ÁMK épületében, a város egyetlen Baba-Mama Klubját.
A baba-mama klub önszerveződő, foglalkozásai pedig ingyenesek. Adományokból vásárolják a klub működéséhez szükséges eszközöket, emellett sok játékot, ajándéktárgyat, könyveket ajánlanak fel a szülők.
A klub esetében az „önszerveződő” jelző arra utal, hogy akkor tud igazán jól működni, és akkor érezheti magát az ember igazán jól benne, ha mindenki kiveszi a részét a szervezésből.
Marianna személyes céljai a klub céljai, miszerint fontos egy olyan baba-mama foglalkozás felépítése, irányítása, amely a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve pozitívan befolyásolja annak képességeit, készségeit, örömet szerez gyermeknek, szülőnek egyaránt, és lehetőséget ad a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésére. Ennek érdekében a klub vezetőjeként rengeteg programot szervez, minden foglalkozáson személyesen is részt vesz.
Fontos számára a családias légkör megteremtése. A klub működésébe folyamatosan vonja be a körzetben lakó édesanyákat, programokra, invitálja őket. Minden foglalkozásnak része a fejlesztő játékok használata, illetve beszélgetés más anyukákkal, védőnővel problémás kérdésekről. Igény szerint baba-mama torna, valamint mozgással, mozgatással kísért mondókák tanulása.
A foglalkozásokon való aktív részvételnek rengeteg előnye van. Többek között a baba-mama klub kiváló lehetőséget nyújt az otthon lévő családoknak a kimozdulásra, a családon kívüli, külső kapcsolatok építésére, ennek nemcsak az édesanya szempontjából van pozitív hatása (találkozás más szülőkkel, védőnővel: problémák, élmények megbeszélése), hanem a kisgyermek részéről is: a gyermek szocializációs és kapcsolatteremtő képességei alakulnak (reagálás más gyermekekre, szülőkre, foglalkozásvezetőre, a foglalkozás rendjének elfogadása, stb.).
Ez a módszer kiváló előszobát jelent a bölcsődébe, óvodába lépéshez, hiszen a foglalkozásokon a gyermek önkéntelenül hozzászokik a közösséghez.
A baba-mama tornának fejlesztő hatása is van: az életkori sajátosságokat figyelembe véve a gyermek mozgásos képességei, készségei kiválóan fejleszthetők, a gyermek testképe pozitívan alakul, testtudata formálódik, az egyensúlyozó- és koordinációs képesség javul, a finommozgások és az általános mozgáskép ügyesebbé válik.
Nemcsak a gyermek mozgása, hanem figyelmiképessége is pozitívan változik: a közös mondókázással, énekléssel a hallási figyelem fejleszthető, az emlékezőképesség befolyásolható, az ének-zenei képességek (ritmus, tempó, énekhang) pozitívan befolyásolható. A mondókák szövege által a gyermekek szókincse bővül, beszédértésük javul, beszédképességük pozitívan alakul. A gyermek tudása a világról nagyobb lesz, ez a kognitív képességeket befolyásolja.
A baba-mama torna legfontosabb hatása: az anya-gyermek kapcsolat elmélyítése, hosszútávra szóló megalapozása.
A babamasszázs fizikai előnyei mellett mentális képességekre is hat, többek között az anya és a gyermek megéli a kötődést, a szeretetet, és a biztonságot.
Sebestyénné Gyuk Marianna több évtizedes lelkiismeretes védőnői munkáját, szakmai elhivatottságát 2012-ben Zalaegerszegért díjjal ismerte el a közgyűlés.
Képgaléria:
Videógaléria:
Magyar Gyuláné
Magyar Gyuláné 1974-ben végzett az Egészségügyi Szakiskola csecsemő és gyermekgondozó szakán.
Ezt követően 1982-ben az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán egészségügyi szakoktatói főiskolai oklevelet szerzett.
2004-ben sikeres szociális szakvizsgát tett az idősek szociális ellátása témacsoportból.
Pályafutását Zalaszentgróton kezdte, majd 1974-ben került Zalaegerszegre, ahol mintegy 18 éven át dolgozott a bölcsődei rendszerben. Előbb gondozónőként, majd 1979. november 1-jétől bölcsődevezető-helyettesként tevékenykedett.
Magas szintű szakmai és vezetői tevékenységének elismeréseként – szakmai életútjának újabb állomásaként – 1992. március 1-jétől megbízást kapott a Gondozási Központ magasabb vezetői teendőinek ellátására.
Intézményvezetőként részt vett és jelentős szerepet vállalt a város szociális rendszerének fejlesztésében, új szolgáltatások kialakításában, így többek között a 12 órás házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésében, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a demens személyek nappali ellátásának létrehozásában, az idősek gondozóházának bővítésében és az idősek otthonának kialakításában.
Vezetése alatt a Gondozási Központ a kezdeti 50 fős intézményből mára közel 150 főt foglalkoztató és közel 850 fő ellátását, gondozását végző intézménnyé nőtt ki magát, mivel a Gondozási Központ a kistérségi feladatellátáson túl regionális módszertani feladatokat is végez.
Magyar Gyuláné tevékenységét széleskörű szakmai ismeretek birtokában, nagyfokú empátiás készséggel, lelkiismeretesen végezte egészen 2012 augusztusi nyugdíjba vonulásáig. Munkatársai korrekt, körültekintő, határozott vezetőt tisztelhettek személyében. Egész pályafutása során a rászoruló emberek szeretete, tisztelete, példamutató hivatástudat jellemezte. Mindig a jobb működés, a fejlődés érdekében cselekedett.
Magyar Gyuláné az idősgondozás, valamint a szociális ellátás terén kifejtett 2 évtizedes tevékenységét maga szintű szakmai és vezetői munkavégzés jellemezte.
Példa értékűt és maradandót alkotott, tevékenységével hozzájárult e területen a város jó hírnevéhez, a szociális ellátórendszer nagyfokú fejlődéséhez.
A város joggal lehet büszke erre az intézményre, mert feladatait kiválóan látja el, önállóságával, innovációs gyakorlatával a hasonló intézményeknek példát mutathat, segítséget adhat.
Ezen ismérvek birtokában Magyar Gyuláné méltán kaphatta meg 2012-ben a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zumbók Jánosné
Zumbók Jánosné 1969 óta, több mint 40 évig tagja volt a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarnak.
A művészeti együttes egyesületté alakulása, 1992-től kezdve látja el a titkári teendőket, de ezt megelőzően is ő volt a motorja a szervezet működésének.
Az együttest 1970 és 2006 között művészeti vezetőként irányító Gellért Zoltán jobb kezeként szervezte a fellépéseket, gondoskodott mindenről, ami a felkészüléshez és a koncertekhez szükséges a kottaigényléstől kezdve a hangszerek szállításán át a vendégművészek felkéréséig.
Oroszlánrésze volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar komolyzenei élet olyan neves művészei léptek fel Zalaegerszegen a szimfonikus zenekarral, mint Jandó Jenő zongoraművész, Ruha István és Szabadi Vilmos hegedűművész, Perényi Miklós gordonkaművész, Lehotka Gábor orgonaművész, Moldován Stefánia és Simándy József operaénekes és hosszan folytathatnánk a sort.
Munkája nélkül nem valósulhattak volna meg az együttes külföldi fellépései. Testvérvárosainkban (például Marl, Kusel Varasd) sem szerepelhetett volna nagy sikerrel a zenekar.
Gellért Zoltán betegsége idején, majd 2006-ban bekövetkezett halála után is az ő szervező munkájának köszönhetően maradhatott talpon az akkoriban nehéz időszakot megélt szimfonikus zenekar. Gondoskodott róla, hogy mindig legyen karmester, aki ellátja a művészeti vezetői teendőket és legyen aki eljátssza a szólamot akkor is, amikor nem volt a városban olyan hangszeres zenész, akire szükség lett volna egy-egy darab előadásához. Az utánpótlásra is volt gondja, mivel játszani hívta a zenekarba a zeneiskolából kikerült és a városban maradt fiatalokat.
Ugyancsak említést érdemel közönségszervező tevékenysége, valamint a zenekar történetének dokumentálása és ennek keretében az alapítás ötvenéves évfordulójára készült kiállítás megszervezése.
Emellett mindvégig megőrizte a közhasznú egyesület gazdálkodásának kiegyensúlyozottságát, és pályázatírással igyekezett tágítani a civil szervezet pénzügyi mozgásterét. Jó kapcsolatot ápolt Zalaegerszeg többi művészeti együttesével, ennek is köszönhetően élvezhette a közönség a Városi Vegyeskarral, a Zalai Táncegyüttessel és az Énekmondó Együttessel közös fellépéseket.
Nem utolsósorban kiváló hegedűsként is kivette a részét a zenekar tevékenységéből.
Kitüntetését elhivatottsága és a város komolyzenei életének fellendítésében évtizedeken át kifejtett önzetlen munkája indokolja, ugyanakkor aktuálissá tette 2011-es nyugdíjba vonulása a zeneiskolából, ahol gazdasági vezetőként dolgozott és ezzel párhuzamosan a zenekar titkári posztjától is megvált.
Zumbók Jánosné, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar leköszönő titkára, aki munkájának köszönhetően emlékezetes hangversenyek sokaságával gazdagodhattak az egerszegiek 2011-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Bicsákné Némethy Terézia
Bicsákné Némethy Terézia 1979-ben szerzett gyógypedagógus oklevelet a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. A végzettségét tekintve tanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és közoktatás-vezető. Tanulmányaiban a szakma megújuló ismeretanyagát folyamatosan követte. Több tanulmány és szakcikk szerzője, illetve társszerzője volt.
2007. augusztus 16-tól ő volt a Nyitott ház Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója. Korábban igazgatóhelyettesi munkakörben, intézményegység-vezetőként és megbízott igazgatóként megismerte az intézményirányítás minden területét.
Gyógypedagógiai hitvallása: „…nekünk kell megtalálni az utat minden gyermekhez, aki velünk egyenrangú partner a fejlesztésben, sérülésének súlyosságától függetlenül.” E pedagógiai hitvallás alapján vezette az intézményt, ahol a munkatársaival együtt a halmozottan sérült fogyatékos gyermekek életminőségének javításáért dolgoztak nap, mint nap.
Vezetése alatt országosan elismert magas színvonalú, innovatív munka folyt az intézményben, továbbá szakmai és egyéb területeken is készültek publikációk.
Az integrált nevelésben résztvevő, köztük Zalaegerszeg Megyei Jogú Városban működő intézményeknek nyújtanak magas színvonalú szakmai segítséget.
Tevékenyen részt vett Zalaegerszeg Megyei Jogú Városban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanulók ellátásának szakszerű, jogszerű megszervezésében. 2007-ben több szülővel együtt kezdeményezője volt az Asperger szindrómás (magasan funkcionáló autista) gyerekek integrált oktatásának megszervezésének. 2010-ben kezdeményezésére és az általa megfogalmazott indokok alapján döntött Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, hogy minden Zalaegerszeg város fenntartásában működő óvoda alapító okiratába kerüljön bele az integráltan nevelhető autista gyermekek ellátása.
Munkájának elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Bicsákné Némethy Terézia 2011-ben elhunyt.
Képgaléria:
Pozsik Lajos
Pozsik Lajos 1955-ben született Egerbocson.
Debrecenben biológia-földrajz szakos középiskolai tanári, majd Keszthelyen Természetvédelmi Szakmérnöki diplomát szerzett.
1978-ban kezdte pályafutását biológia-földrajz szakos tanárként.
Az 1989/90-es tanévtől a Ságvári Endre Gimnázium (ma Kölcsey Ferenc Gimnázium) alkalmazottja lett, és több, mint 2 évtizedig a biológia-földrajz-kémia munkaközösség vezetője volt.
Szaktanári munkáját kezdettől fogva magas színvonalon, „megszállottan” végezte.
Színvonalas oktató munkájának méltó bizonyítékai a megyei és az országos tanulmányi versenyek, tudományos diákköri konferenciák, amelyeken évről évre eredményesen szerepeltek diákjai, akik közül később sokan sikeres tanulmányokat folytattak biológia irányú felsőoktatási intézményekben. Pozsik Lajos az iskola környezeti nevelésében is mindig irányító szerepet vállallt.
Nemzetközi projektekben is dolgozott tanítványaival. Környezetvédelmi témákban 2 Comenius programban is közreműködött finn, svéd, szlovák és német iskolák diákjaival, illetve tanáraival.
Az ő vezetésével – több mint 200 pályázó közül – az iskola elnyerte a Környezeti Nevelési Mintaiskola címet, amelynek programját az iskola azóta is folyamatosan teljesíti.
A Kölcsey Gimnáziumban a környezeti neveléshez kapcsolódó fotókiállítás, vetélkedő szervezése is fűződött a nevéhez.
Rendszeresen szervezett egészségnevelési programokat, kiállításokat, vetélkedőket mind az iskola, mind a megye diákjai számára (például: őszi gyümölcshét, tej és péknapok, gombagyűjtő kirándulás és gomba kiállítás).
Ezen programok megvalósításához legtöbb esetben pályázati úton teremtette meg a költségfedezetet.
Emellett egyéni továbbképzéseire is mindig gondot fordított. Rendszeresen részt vett szakmai konferenciákon, elvégezte a természetvédelmi szakmérnöki szakot, a mérés-értékelés tanfolyamot, a környezeti nevelés és továbbképzés W1/2/93.sz Phare projektet. A „Természeti környezet és Európa” ökológiai szemináriumot Hamburgban és az Erdei iskola program- és tanulásszervezés elvei és gyakorlata című továbbképzést is.
1995-től biológia szaktárgyi oktatás szakértője lett.
Publikációi jelentek meg a Tudomány, a Természet Világa, a Természetbúvár és a helyi újságokban is.
Az iskola minden tanévben az arra érdemes tanárnak adományozza a Kölcsey gyűrűt a 2019/ 2020-as tanévben a tantestület szavazata alapján Pozsik Lajos nyerte el ezt a elismerést.
Pozsik Lajos neve egybefonódott a biológiával a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Munkássága olyan szerteágazó és sokrétű volt, mindenki előtt ismeretes volt agilitása, precizitása, valamint elhivatottsága munkája iránt.
Tanóráit úgy tartotta, mintha egyetemi katedrán állna, magas szintű szakmai tudása tiszteletet követelt a diákok körében. A tanórán kívüli tevékenységei mondhatni megmozgatták a diákságot, mert számtalan túrát szervezett és bonyolított le. Tehetséggondozása, nem csak a természet szeretetét közvetítő túrákban valósult meg, hanem a verseny felkészítésekben, környezetvédelmi, egészségnevelési akciókban is.
Szakmai tudása nemcsak a biológia ismeretek további gyarapításában mutatkozott meg, hanem önálló kutatási területek feltérképezésében, mint Festetics Imre „az első magyar genetikus” szellemi örökségének feltárása. A természettudományos laborban végzett munkája nem csak az iskola diákjainál tette lehetővé a természettudományok szemlétes, gyakorlati elsajátítását, hanem a megye több iskolájából érkező diákjai számára is.
Pozsik Lajos, a Kölcsey-gimnázium nyugdíjba vonult tanára a környezettudatos szemléletmód meghonosításában alkotott maradandót.
Több évtizedes oktató munkáját, közösségformáló tevékenységét és szerteágazó munkásságát 2011-ben Zalaegerszegért díjjal is elismerték.
Képgaléria:
Videógaléria:
Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskola
A Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskolát 1953. szeptember 1-jén alapították. A jelenlegi, az országban elsőként zeneoktatás céljára létrehozott épületben 1961 decemberétől működik.
A művészeti intézmény 20 éves fennállásnak alkalmából vette fel a Zala megyében verseléssel és dalgyűjtéssel foglalkozó, Csokonai és Kazinczy baráti köréhez tartozó Pálóczi Horváth Ádám nevét.
Az iskolában 31 tanár és 2 adminisztrációt végző kolléga dolgozik, akiknek felkészültsége nagyfokú hivatástudattal párosul.
A növendékek zeneóvodai tanszaktól kezdődően, előképzős, vonós, fa-és rézfúvós, ütő, zongora, ének, gitár, népzene tanszakokon fejleszthetik tudásukat. 5 éves kortól egészen 22 éves korig várják a zenekedvelő és tehetséges gyermekeket és fiatalokat.
Az intézményben kiemelt figyelmet fordítanak a diákok tehetségének korai felismerésére, számukra emelt óraszámban folyik mind a hangszeres, mind pedig a zeneelméleti képzés.
A város zenei amatőr művészeti csoportjainak utánpótlása miatt is fontos a tanulók kamarazenei, vonós- és fúvószenei képzése.
A zeneiskola növendékei közül sokan közép- illetve felsőfokú zenei tanulmányokra készülnek, részükre a pedagógusok külön felkészítő órákat tartanak.
1978 óta háromévente rendezik meg a Lubik Imre Országos Zeneiskolai Trombitaversenyt, amelyen növendékeik mindig kiváló eredményeket érnek el.
2000-től megyei versenyek, zongora és szolfézs bemutatók, valamint zongora,- és hegedűversenyek házigazdái, rendezői.
2007-ben a zeneiskola a művészeti iskolák között kiváló minősítést kapott.
Az intézmény Ifjúsági Fúvós, Ifjúsági Vonószenekara, Leánykara, kamarazenei együttesei rendszeresen fellépnek helyi, megyei és országos rendezvényeken, valamint a testvérvárosokban öregbítették Zalaegerszeg nevét.
A zeneoktatatás, a tehetséggondozás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a magyar és más népek zenei értékeinek továbbítására, a zene szeretetére.
Az intézmény 1995-ben és 2013-ban is Zalaegerszegért díjban részesült.
