De azért mégsem vagyunk egyenlők, mert a szülők több tapasztalattal rendelkeznek, mint a gyermekeik, és bölcsességet kaptak, felelősségérzetet, tekintélyt is egyaránt.

A gyerek kötelessége pedig az lenne, hogy többé-kevésbé engedelmeskedjen szüleinek, addig, amíg fel nem mentik őket a tekintélyük alól.

Szerintem a jó szülő három nagyon fontos tulajdonsággal rendelkezik.

Először is – a jó szülő nagyon jól ismeri gyermekét. Egy jó anya vagy apa mindig tudja, hogy a gyermekének mi az, ami fontos, mi az, ami örömet okoz, mik a céljai, miben szorul segítségre, mik a félelmei és mik a vágyai. Tudnia kell, mi történik vele, mik a legnagyobb problémái, és mikor érzi magát jól. Egyszóval úgy kell ismerni a saját gyermekét, mint a tenyerét.

Másodszor – a jó szülő minél több időt tölt a gyermekével. Nagyon sok helyzet van, amikor a szülő nem tud elegendő időt lenni gyermekével, mert akad számára fontosabb dolog is. Ha ilyen helyzet gyakran van, arra megoldást kell találni, hiszen a kapcsolatuk sokkal-sokkal rosszabb lesz, és az utolsó pillanatban már nagyon nehéz lesz újra egymásra találniuk.

Harmadszor – a jó szülő mindig a gyermeke mellett áll. A gyermekek képesek iszonyú nagy butaságokat mondani és tenni, bár a szülők tudják, hogy annak idején ők is ugyanezt cselekedték. Épp ezért teljesen mindegy, hogy mit tesz a gyermek, a jó szülő mindenképpen mellette áll és kitart, ameddig csak lehet. A szülőnek nem kell azonosulnia gyermeke gondolatával, sem pedig fordítva, csak fogadják el egymást olyannak, amilyenek.

És nem az a lényeg, hogy apa vagy anya, ez a három dolog érvényes mindenkire, aki jól szülő szeretne lenni. Tökéletes szülő szerintem nincs, és nem is kell, hogy legyen, mert egy tökéletes szülő nem tudná felkészíteni gyermekét egy tökéletlen világra. Sok kutatás kimutatta, hogy ha a szülők szeretettel nevelik gyermekeiket, megteszik a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy „elég jó” szülők legyenek.

Francsics Felícia (11.a)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium