Barátaimmal elmentünk a dinó kiállításra, ahol szinte teljesen átélhettük a dinók világát. Egy teleportáló gépezet segítségével vissza tudtunk menni az időben több millió évet. Ekkor történt, hogy sétálgatás közben az erdőben tanúi lehettünk egy Allosaurusz vadászatának. Azonnal elővettük a videokamerát, és elkezdtünk filmezni. A növényevők nyugodtan legelésztek a füves pusztán, miközben az erdőből lecsapott rájuk az Allosaurusz. Az volt a szerencséjük, hogy két őrszem észrevette, és még időben riadóztatta a többieket. Ekkor futásnak eredtek, de a hatalmas húsevő állat a nagy lábaival hosszúakat lépett, így könnyen utolérte őket. Ebben a pillanatban mi is futásnak eredtünk, hogy le tudjuk filmezni a nagy csatát. Szörnyű volt hallani, mikor elkapta, és még rosszabb volt nézni, ahogy szétmarcangolta a menekülő állatot. Nagyon megijedtünk, futni kezdtünk az ellenkező irányba. Az Allosaurusz megérezte a jelenlétünket, és felénk kezdett szaladni. Egy barlangszerű járathoz értünk, ahol el tudtunk rejtőzni. Itt megpihentünk és egy pár órát töltöttünk a járatban. Mikor úgy gondoltuk, hogy már elment a barlang környékéről, előmerészkedtünk. A nagy futásban nem figyeltük, hogy merről jöttünk. Hiába néztük a tájat, nem tudtuk megállapítani, milyen irányba induljunk el visszafelé a teleportáló géphez.  Elővettem az iránytűmet, és elindultunk észak felé. Jó volt a megérzésem, mert kétórányi gyaloglás után megpillantottuk a teleportáló gépet, mely darabokra volt törve. A raptorok ott futkostak a gép körül. Sajnos még csak megközelíteni sem tudtuk, hogy megpróbálnánk összerakni a sikeres visszajutás céljából. Annak viszont nagyon örültünk, hogy nem vettek minket észre. Leültünk egy odvas fa tövében és vártunk. A várakozás hosszúra sikeredett, mert beesteledett. A nagy fáradtságban elaludtunk. Reggel mikor felébredtünk, barátom javaslatára megpróbáltuk összerakni a gépet. Mivel a raptorok már nem voltak ott, bátran odamentünk a teleportálóhoz. Több órányi próbálkozás után sikerült összerakni a gépezetet. Még egyszer utoljára le akartunk filmezni egy dinoszauruszt. Miután szép felvételeket készítettünk a nyugodtan legelésző Apatoszauruszokról, visszaindultunk a géphez. Jó volt látni a nyugalmat, hogy nem zavarta meg őket semmi. A gépünk szerencsére az első indításra működött. Mikor bekötöttem magamat, véletlenül kiesett a kezemből a videokamera. Időm már nem volt a helyzeten javítani, hogy felvegyem a földről, mert hatalmas sebességgel indultunk vissza a jövőbe.

Sajnos emiatt nem tudtam bemutatni a világnak a csodálatos videofelvételeket és fényképeket. Így csak a mesém alapján lehet elképzelni, milyen nagy állatok is léteztek a Földön.

Turkovics Bence (8.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium