– Sose búsulj, uram, királyom, segítek én a bajon! De előbb te segíts nekem!

– Mit tehetnék érted? – kérdezte meglepetten a király.

– Menj el a rengeteg nagy aranyerdő legmagasabb fájához, mássz fel annak legmagasabb ágára, s ott a legkisebb levél alatt találsz egy aprócska aranykoronát, hozd azt el nekem!

A király meg is lelte a kígyó arany koronáját, de ahogy elindult hazafelé, eléje ugrott egy gonosz boszorkány.

– Add oda tüstént az aranykígyó koronáját, különben halál fia vagy! – rikkantotta.
Éppen arra jött a hintóján egy gazdag nemes.

– Segíts nekem, gazdag nemes, cserébe feleségül adom neked a legnagyobb lányomat!

A gazdag nemes kardjával elkergette a boszorkányt, de az kis idő múlva ismét ott termett.

– Tüstént add oda az aranykígyó koronáját! – sikoltozta.

Egy szegény juhász jött épp az úton, a király feléje fordult:

– Segíts nekem, szegény juhász cserébe neked adom a középső lányomat!

A szegény juhász botjával elkergette a boszorkányt.

Már csaknem hazaért a király, amikor harmadszorra is megjelent a boszorkány, és követelte a koronát, de ekkor egy jóságos tündér termett ott.

– Majd én feltartóztatom a boszorkányt, te csak siess, mentsd meg az arany kígyót!

A király hanyatt-homlok rohant a trónterembe és tüstént a kígyó fejére tette a parányi koronát. És lássatok csodát! A palotában minden arannyá változott, a kígyóból pedig arany herceg lett.

– Uram királyom, köszönöm, hogy megtörted a boszorkány átkát. Mostantól nem lesz gondod
semmire, minden aranyom a tiéd.

Volt nagy boldogság a palotában. Az arany herceg kapta a legkisebb királylányt. Megülték a fényes, hármas lakodalmat, s még máig is élnek, ha meg nem haltak.

Csóbor Mátyás 5.a
Petőfi Sándor és Dózsa György Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Petőfi Sándor Székhelyiskola