Példaképem

Zalaegerszeg címer
Hírek

Példaképem

2014 január 08 - szerda
A napokban volt szerencsém riportot készíteni iskolánk fotókörének vezetőjével. Talán nem is a „riport” a megfelelő kifejezés, hisz Tamás bácsival jól elbeszélgettünk. Sok, számomra új információt osztott meg velem Tanár Úr, amiért hálás vagyok neki.

• Tamás bácsi, hogyan „szeretett bele” a fényképezésbe?

• Középiskolás lehettem, amikor öcsém elkezdett járni a Zóka Gyula által vezetett fotószakkörbe. Mondhatom, kíváncsi lettem: mit csinál ott az én testvérem? Így ébredt bennem fokozatosan az érdeklődés: milyen képeket készítenek, hogyan zajlik maga a fotózás, mint folyamat. Végül én is „elvarázsolódtam”!

• Kitől tanulta az alapokat?

• Ezt már valójában elárultam, az alapvető ismereteket öcsémnek köszönhetem. Ám előfordult, hogy én is elmentem egy-egy előadásra, diavetítésre – de a szakkörbe soha. Öcsém volt az is, aki otthon berendezett egy kis fotólabort, engem aztán ott tanítgatott meg a különböző dolgokra.

• Iskolánk fotóköre szinte összeforr Tanár Úr nevével. Hogyan jött az ötlet, hogy ezt létrehozza?

• A középiskolát követően a főiskolai évek alatt is nagy érdeklődéssel fordultam a képi dolgok irányába. A fotózás és a film egyre jobban érdekelt. Aztán idekerültem tanítani. Örömmel láttam, hogy itt berendezett fotólabor van. Adott volt tehát a lehetőség: kipróbálni valami újat! Arra is gondoltam: hasznos időtöltést kínálunk ezzel az érdeklődő diákoknak. Később már tudatosan szerettem volna fejleszteni a gyerekek képi kultúráját.  A gépezet tehát beindult, s azóta is jól működik.

• A fotózás melyik területét kedveli a legjobban?

• Nagyon közel áll hozzám a természetfotózás, de korántsem csak azt kedvelem. Igazából ebben nem tudok rangsort felállítani, talán nem is lehet. Számomra jó fotó létezik, mert a fotózás minden területén vannak jó alkotások.

• Gondolt-e arra, hogy hivatásos fotós legyen?

• Mivel nagyon beágyazódtam az iskolarendszerbe, az oktatásba, így főállásként soha nem tekintettem a fényképezésre. De ha valahova hívnak, ma is szívesen megyek fotózni.

• Videózik is. Melyiket kedveli jobban: a fotózást vagy a videózást?

• Itt sem lehet rangsort felállítani. Ha olyan helyre sodor az élet, hogy mindkettőre szükség van, hát megoldom. Talán a filmezés mégis egy fokkal közelebb áll a szívemhez. Az önkifejezési vágyam ezen a területen nagyobb.

• Ért-e el helyezést versenyeken,legyen szó fotóról vagy filmezésről?

• Fotózásban nem, annyira nem érdekeltek ezek a dolgok. Néhány pályázatra persze küldtem be képeket. Ennek eredményeként kiállításon jelentek meg munkáim. Videózásban viszont több alkalommal küldtem pályamunkákat a Göcsej Filmszemlére. Harmadik díjat hoztam el innen. Korábban pedig diákjaimmal készítettünk egy filmet, amellyel különdíjasok lettünk ifjúsági kategóriában. Most jut eszembe, természetfilm kategóriában egyéni harmadik helyezésem is volt.

• Tanítványai közül került-e ki ismertebb fotós szakember?

• Igen. Akire nagyon jól emlékszem, Szász András, ő sportfotózásban jeleskedik. Rajta kívül nem tudok olyanokról, akiknek hivatásává vált volna a fényképezés, videózás. De hát annyi diák  járt a fotókörbe, mindenkire nem is emlékezhetek!

• Meséljen arról is, milyen hobbijai vannak még?

• Nagyon szeretem a természetjárást. Nyáron magashegyi túrákon veszek részt. De kedvelem a könnyűbúvárkodást, a sárkányrepülőzést – ezt is öcsémtől tanultam. Síelek is, hiszen az is a hegyekhez kötődik! Még talán a korcsolyázást említem meg.

• Köszönöm a beszélgetést!

Amint látjátok, a riport végére az is kiderült: Tamás bácsi igazán sokoldalú ember.
Én pedig őszintén mondom: kiváló nevelő, kevés szóval képes sok tudást, tapasztalatot átadni. Nem véletlen, hogy iskolánkban annyi társam él a fotózás és a filmezés bűvöletében. Magam is így vagyok ezzel. Példaképem pedig ki lehetne más, mint e nagyszerű ember, Gedeon Tamás Tanár Úr! Nektek is kívánom, hogy életetekben legalább egy ilyen követésre méltó egyéniséget találjatok!

Bőke  Norman  7.c
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola

Tartalom megosztása: