Az első nap az Őrségi Nemzeti Park központjában, Őriszentpéteren telt. A csodálatos környezet, az interaktív előadás teljesen elvarázsolt bennünket. Megismertették  velünk a nemzeti park állat- és növényvilágát, az Őrség településszerkezetét, az ott élő emberek múltját és jelenét, majd egy kvíz keretében számot adtunk a hallottakról.

Útban szállásunk felé megnéztük Pankasz nevezetességét, a haranglábat, s őszintén bevalljuk, legalább ennyire érdekeltek bennünket a körülöttünk futkozó nagytestű pulykák és más háziállatok városi gyerekek lévén.

Gyorsan megérkeztünk Szalafőre, a Hubertus Vendégházba. Hamar megszerettük a hangulatos, búboskemencés nappalit, a kis hálókat, amelyeknek legnagyobb varázsa az volt, hogy sosem találtuk semminket/ de a másét igen /. 3 napig ez volt a főhadiszállásunk, innen indultunk minden nap kalandozni.

A több kilométeres gyalogtúrák egyáltalán nem szegték kedvünket, útközben indulókat, versikéket gyártottunk élményeinkről, melyekből nem volt hiány.

Ha nagyon elfáradtunk, vendéglátónk, Zsolti bácsi a segítségünkre sietett, így utaztunk lovaskocsin s autóban egyaránt.

Jártunk a pityerszeri Falumúzeumban, kerestünk kincseket árkon-bokron , szomszéd néni kertjén kereszetül GPS segítségével. Álltunk fél lábbal Szlovéniában, piknikeztünk zöldhagymás zsíroskenyérrel, ami roppantul jólesett a több kilométeres gyaloglás után. Íjaztunk, célbalőttünk,  s a látottakról, hallottakról jó hangulatú vetélkedőkön adtunk számot.

Másnap fűztünk gyöngyöt, agyagoztunk, s alkotásainkat haza is hozhattuk. Egyik legnagyobb élményünk az éjszakai bátorságpróba volt, melynek végén természetesen mindenki azt mesélte, hogy ő egy cseppet sem félt, de a vadakat felverő, rémisztő sikongatások másról árulkodtak.

Nagyon élveztük az esti számháborúkat, játékos vetélkedőket is.

Utolsó napra is maradt látnivaló és szórakozás. Busszal ellátogattunk a magyarszombatfai Őrségi Vadászati Kiállításra,ahol ámulattal hallgattuk veztőnk vadász élményeit, majd  kiadós gyaloglás után megérkeztünk Velemérre, a Szentháromság-templomba, melyet a „Fény templomának” is neveznek. Maga a templom s a róla szóló történetek is nagyon érdekesek voltak.

Az ablakon beszűrődő felkelő nap fénye azt a freskót világítja meg, amelyiknek éppen ünnepe van. Csodálkozással vegyes izgalommal próbáltuk ki, hogyan festik lilára, zöldre, kékre pólóink a templom falát a rájuk vetődő fény sugarai.

Innen a szentgyörgyvölgyi református templomba mentünk, hogy megcsodáljuk a kékre festett fakazettás mennyezetet és karzatot, majd a jó étvággyal elfogyasztott ebéd után Őriszentpéterre indultunk, tekézni.

Sajnos, gyorsan elrepült a 4 nap, s mi fáradtan, de rengeteg élménnyel, ismerettel gazdagodva tértünk haza.

Ezúton is köszönjük ezeket a felejthetetlen napokat kísérő tanárainknak, valamint Andris Csilla néninek, a pályázat készítőjének.
                        
Kiss Benedek, Léránt Kata, Matyovszky Borka,
Kovács Klaudia, Pintér Bettina, Pintér Anna
a zalaegerszegi  Eötvös József Általános Iskola
5.a osztálya nevében