A kiválasztott rész Jónás könyvében szerepel, amikor Isten elküldi Jónást, hogy menjen Ninivébe hirdetni az Úr nagyságát, s hogy az ottani emberek térjenek meg. Ám Jónás ehelyett megfutamodik, mert nem akarja teljesíteni Isten akaratát. Helyette Jaffába megy, hogy ott egy Tarsisba induló hajón elmeneküljön Isten elől. Ám az Úr nagy szelet támaszt, és amikor a hajón lévők megtudják, hogy ez mind őmiatta van, vízbe dobják, hogy megmeneküljenek. Ez az elbeszélés Jónás könyvének első fejezete. A nyelvezete elég könnyű, érthető még a köznyelvi ember számára is. Ez felfogható annak, hogy a héber nyelv elég kevés szóval dolgozik, és így megmagyarázható a folyamatos szóismétlés is. Ám az is lehet a magyarázata, hogy a szegényebb emberek körében nem volt jelentős az írni és olvasni tudok száma, így az írónak, akit ez esetben nem tudunk megnevezni, hiszen nem ismerjük, a nyelvi könnyedséget és szépséget fel kellett áldoznia a jobb érthetőségért.

Ez az egyetlen olyan prófétai könyv, melyben nem a prófécia, hanem a próféta áll a középpontban. A részlet tele van párbeszédes részekkel, ezzel is sugallva Isten és az ember közti szoros kapcsolatot. Az elbeszélés tele van ironikus hangvételű szavakkal, szóösszetételekkel. Érdekesség még, hogy amit például Isten mond, azok a mondatok többségükben felkiáltójellel fejeződnek be. Ez logikus, hiszen Isten felettünk áll, és ezek parancsok Jónás illetve a mi számunkra. Ám, így egy kicsit távolságtartóbbnak érezheti az olvasó az Úr személyét, aki csak parancsol és szabályokat állít elénk. Ez az Újszövetségben megváltozik hisz az Ószövetségben hitt uralkodó és parancsoló Isten-képet Jézus egy egészen más fokra helyezi. Itt, Jézus élete alatt és utána is az ember tudja, hogy Urunk inkább atyai jósággal vezet minket parancsaival.

Értékrendemben előkelő helyen szerepel a Biblia. Tanításai, példabeszédei nemcsak tanulságosak és elgondolkodtatóak számomra, hanem, mint irodalmi műalkotás is jelentős.

Kancsal Kristóf 11.b
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium