Húsvéthétfői locsolás (Diákújság pályázat)
Bent meg akartam locsolni Márk anyukáját, Gyöngyi nénit, de ekkor vettem észre, hogy a narancs ízű kölnimet meg otthon felejtettem. Nem volt más választásom, haza kellett gyorsan szaladnom érte. Mintegy húsz perc múlva visszaértem, most már meg tudtam locsolni Gyöngyi nénit. Előbb azonban elmondtam a locsolóversemet:
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni?”
A locsolás után Gyöngyi néni megdicsérte a kölnimet, azt mondta, fenséges illata van. Márk is meglocsolta anyukáját, de olyan verset adott elő, ami nem tetszett anyukájának. Le is teremtette érte:
– Nehogy valahol ezt el merd mondani, mert hosszú szobafogságot fogsz kapni!!!
– Ilyen verset csak itthon merek elmondani! – válaszolta Márk.
Elindultunk, jártuk az utcákat, sok helyre bementünk, meglocsoltuk mindenhol a lányokat és az anyukákat, nagymamákat. Útközben bementünk hozzánk, kicsit pihentünk, mert Gutorfölde nagy falu, elfáradtunk a sok gyaloglásban. Körülbelül délre végeztünk a locsolással. Sokféle dolgot kaptunk. Összegyűjtöttünk sok pénzt, rengeteg csokitojást és pirostojást. Miután hazaértünk, megebédeltünk, és a barátom bátyjával, Nimróddal a számítógépen játszottunk.
Nekem nagyon tetszett ez a délelőtt, jó volt együtt elmenni a barátommal locsolni. Remélem, még többször lesz rá alkalmam a jövőben.
Tóth Kristóf 5.b
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Tartalom megosztása: