Magyar hősök Szent Istvántól a békefenntartókig

Zalaegerszeg címer
Hírek

Magyar hősök Szent Istvántól a békefenntartókig

2011 május 30 - hétfő
Május utolsó vasárnapja a Hősök Napja Magyarországon -egy 1924-ben hozott a törvény írta elő az I. világháborúban elesett magyar katonák tiszteletére minden község és város állítson emlékművet. Az ünnep a Kádár-korszakban politikai süllyesztőbe került – csak 2000-ben foglalták ismét törvénybe. A Hősök Napjáról – immár hagyományosan – Zalaegerszegen a Hősök Kertjében emlékeztek meg.

Ágyúdörgéssel kezdődött az ünnepség – a díszlövés azokért szólt, akik harctéri fegyverropogás közepette estek el. Az első világháborúban 531 ezer magyar katona halt meg és 833 ezer esett hadifogságba, a második világháború 360 ezer magyar katona életét követelte.

Ünnepi beszédében Tombi Lajos önkormányzati képviselő – az áldozatok számbavétele után – kiemelte: talán nincs is olyan település a Kárpát- medencében, ahol ne lenne emlékműve a magyar hősöknek. Azt is hangsúlyozta: „az a nemzet, amelyik megtagadja a múltját, elveszíti létjogosultságát”

Az ünnepség résztvevői a beszéd után fejet hajtottak a trianoni, majd a második világháborús emlékműnél, végül a lélekharangnál elhelyezték koszorúikat. A város nevében Balaicz Zoltán alpolgármester és Tombi Lajos képviselő, a megyei kormányhivatal nevében Rigó Csaba kormánymegbízott és Shifter Rózsa főigazgató koszorúzott – őket a társadalmi szervezetek képviselői követték.

Az ünnep jelentéstartalma az utóbbi években tovább bővült: ma már idézi mindazoknak a névtelen hősöknek emlékét, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért – és egyúttal a magyar békefenntartók napja is. Egyébként a békefenntartás is magyar „találmány”:  1896-ban Kréta szigetén az Osztrák-Magyar Monarchia konzulja harminc tengerészgyalogost állított élőláncként az egymásra támadni készülő görög és török lakók közé, így akadályozva meg a vérengzést.

ZTV/MR1-krónika

Fotó: Seres Péter

Nézze meg a képgalériát!

Tartalom megosztása: