GébArt 20

Zalaegerszeg címer
Hírek

GébArt 20

2011 május 17 - kedd
20 éves GébArt címmel kettős jubileumi tárlat nyílt Zalaegerszegen pénteken délután. Az egyik kiállításnak a Göcseji Múzeum, a másiknak a Keresztury Dezső ÁMK Gönczi Galériája ad otthont. A két évtized során a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen összesen mintegy 150 képzőművész alkotott: ezzel a zalai megyeszékhely sok művész élettörténetébe „írta be” magát örökre. A nem mindennapi tárlatok június 12-ig látogathatók a zalai megyeszékhelyen.

Tudják Önök, mi a közös az angliai Colin Foster, a pécsi Pinczehelyi Sándor, a budapesti Turcsány Villő vagy a zalaegerszegi Frimmel Gyula életében? Nos, valamennyien megfordultak már (a) GébArton, vagyis a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepen. Az 1991-ben létrejött alkotói fórum kezdettől fogva arra törekedett, és mindmáig célja, hogy a résztvevő képzőművészek egymást inspirálva találkozzanak és alkossanak. (A Művésztelep nem titkolt szándéka emellett, hogy a megszületett művek egy részét a majdani városi képtár, egy kortárs művészeti gyűjtemény mutassa be.)

Noha az elmúlt két évtizedben, Zalaegerszegen létrejött alkotások nem sorolhatók sem a témákat, sem a műfajokat, sem a stílust tekintve egységes kategóriákba, ezzel együtt viszont hű lenyomatai ugyane 20 év kortárs képzőművészeti törekvéseinek. Géb-Art így vált fontos helyszínévé a magyar művésztelepi mozgalomnak, és biztosít állandó találkozási helyszínt Kelet-, és Nyugat-Európa mellett Egyiptom, India vagy akár Indonézia képzőművészei számára.

A Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep vezetője 16 éven át Skrabut Éva volt, akitől Nagy Johanna vette át a (nem könnyű) stafétát: létrehozni, életben tartani, működtetni egy alkotói műhelyt akkor, amikor a hasonló fórumok megszűnnek, vagy működőképességük határára kerülnek; elismerésre méltó teljesítmény. Lucia Calinescu, marosvásárhelyi vendégművész szerint Zalaegerszeg a Géb-Art szinonímája, a GébArt pedig egyszerre szinonímája a kollegialitásnak, a kedvességnek, a barátságnak, az alkotás számára kedvező légkörnek, amelyből egy „hihetetlen és folyékony kommunikáció születik.”

A művésztelep központi helyszíne a nyolcvanas évek elején épült Kézművesek Háza, a gyűjtemény, amelyet az itt alkotók „hagytak hátra” mára több száz darabosra dagadt. Az elmúlt két évtizedben 3-4 évente változtak a művészeti vezetők, ez nyilvánvalóan jelöl „GébArti korszakokat” is: a kezdeti többműfajúság után a szobrászok munkái kerültek középpontba, de például 2007-2009 között a keramikusok váltak főszereplőkké.

A pénteki kiállításmegnyitókat több egykori művésztelep-résztvevő, kortárs képzőművész is megtisztelte jelenlétével: a vendégeket a Göcseji Múzeumban Gyutai Csaba polgármester és Wehner Tibor művészettörténész, míg a Gönczi Galériában Dr. Gyimesi Endre miniszteri biztos, illetve P. Szabó Ernő művészettörténész köszöntötte.

T. SZ. É.

Tartalom megosztása: