GébArt 20
Noha az elmúlt két évtizedben, Zalaegerszegen létrejött alkotások nem sorolhatók sem a témákat, sem a műfajokat, sem a stílust tekintve egységes kategóriákba, ezzel együtt viszont hű lenyomatai ugyane 20 év kortárs képzőművészeti törekvéseinek. Géb-Art így vált fontos helyszínévé a magyar művésztelepi mozgalomnak, és biztosít állandó találkozási helyszínt Kelet-, és Nyugat-Európa mellett Egyiptom, India vagy akár Indonézia képzőművészei számára.
A Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep vezetője 16 éven át Skrabut Éva volt, akitől Nagy Johanna vette át a (nem könnyű) stafétát: létrehozni, életben tartani, működtetni egy alkotói műhelyt akkor, amikor a hasonló fórumok megszűnnek, vagy működőképességük határára kerülnek; elismerésre méltó teljesítmény. Lucia Calinescu, marosvásárhelyi vendégművész szerint Zalaegerszeg a Géb-Art szinonímája, a GébArt pedig egyszerre szinonímája a kollegialitásnak, a kedvességnek, a barátságnak, az alkotás számára kedvező légkörnek, amelyből egy „hihetetlen és folyékony kommunikáció születik.”
A művésztelep központi helyszíne a nyolcvanas évek elején épült Kézművesek Háza, a gyűjtemény, amelyet az itt alkotók „hagytak hátra” mára több száz darabosra dagadt. Az elmúlt két évtizedben 3-4 évente változtak a művészeti vezetők, ez nyilvánvalóan jelöl „GébArti korszakokat” is: a kezdeti többműfajúság után a szobrászok munkái kerültek középpontba, de például 2007-2009 között a keramikusok váltak főszereplőkké.
A pénteki kiállításmegnyitókat több egykori művésztelep-résztvevő, kortárs képzőművész is megtisztelte jelenlétével: a vendégeket a Göcseji Múzeumban Gyutai Csaba polgármester és Wehner Tibor művészettörténész, míg a Gönczi Galériában Dr. Gyimesi Endre miniszteri biztos, illetve P. Szabó Ernő művészettörténész köszöntötte.
T. SZ. É.
Tartalom megosztása: