A díjazottak életútját portréfilmekből ismerhették meg a jelenlévők. Az alábbiakból ebből idézünk:

Bicsákné Némethy Terézia 1979-ben szerzett gyógypedagógus oklevelet a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. Végzettségét tekintve tanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és közoktatás-vezető.
2007. augusztus 16-tól a Nyitott Ház Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója.

Korábban igazgatóhelyettesi munkakörben, intézményegység-vezetőként és megbízott igazgatóként már megismerte az intézményirányítás minden területét. Az elmúlt években irányítása alatt a Nyitott Ház magas színvonalú, országos hírű képzési központtá vált.

Bicsákné Némethy Terézia jelentős szerepet vállalt a városban a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásának szakszerű, jogszerű megszervezésében. 2007-ben több szülővel együtt kezdeményezője volt az Asperger-szindrómás (magasan funkcionáló autista) gyerekek számára biztosított integrált oktatás elindításának.

Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet Hahóton született, 1962-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd Nagykanizsára helyezték a belgyógyászati osztályra. 1964 januárjában – pályázat alapján – Zalaegerszegre költöztek, férjével körzeti orvosként kezdtek dolgozni. Az orvosi hivatást életük céljának tekintették, számukra mindig a betegek érdeke volt az elsődleges szempont.

Tíz évig végezte a betegek orvosi ellátását egy belvárosi körzetben és a városhoz csatolt 4 településen, majd ezt követően a Városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetésével bízták meg.
1981-ben visszatért a közvetlen gyógyításhoz, a régebbi orvosi körzetbe. Időközben bekapcsolódott a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének munkájába, a szervezet megyei elnöke lett.

A rendszerváltás után a körzeti orvosokat háziorvosokká minősítették, ezért szakképesítést szerzett, és oktató háziorvosként dolgozott. 2002-ben ment nyugdíjba, de továbbra is végzett gyógyító munkát, mint helyettesítő háziorvos, illetve intézeti orvosként a Pózvai Idősek Otthonában és a Botfai Fiúnevelő Intézetben. Tizenegy éve a zalaegerszegi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége csoportjának elnöke és a zalai régió vezetője.


Dr. Csanádi Ágnes Türjén született. Okleveles üzemgazdász diplomájának megszerzése után a Zalaegerszegi Ruhagyárban kezdett dolgozni, majd 1984-1990 között a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztályának munkatársa volt. 1990-ben okleveles közgazda diplomát szerzett, és ettől az esztendőtől a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Zalaegerszegi Intézetében tanít.

Emellett 1991-ben adótanácsadói, négy évvel később adószakértői, 1997-ben pedig okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. Doktori disszertációját 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen védte meg, témája: A helyi önkormányzatok gazdálkodási és finanszírozási rendjének érvényesülése az 1990-es években.
A főiskolán jelenleg docensi beosztásban dolgozik, igazgatói hivatalvezető.

Oktatói tevékenysége mellett az elmúlt időszakban több főiskolai, BSc és felsőfokú szakképzési szak akkreditációs anyagának kidolgozásában vett részt, valamint aktívan közreműködött a Zalaegerszegi Regionális Tudásközpont megalapításában.
Dr. Csanádi Ágnes a Zala Megyei Bank Klub Szakmai Fórum kezdeményezője és fő szervezője. Emellett a Pénzügyi Bizottság külsős tagjaként harmadik ciklus óta segíti a városi közgyűlés munkáját.

Hadnagyné Póka Emőke a németországi Plankstettenben született. Első diplomáját a Szombathelyi Tanítóképző, másodikat a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerezte meg. Ezt követően 1983-ig pedagógusként dolgozott Zalaegerszegen.
1980 óta foglalkozik textilművészettel, 1983 óta szabadfoglalkozású iparművész. Az elmúlt évtizedekben férjével együtt több művészeti alkotótáborban vett részt, egyebek mellett Németországban, Finnországban és Franciaországban.

Luxemburgban egy nemzetközi pályázat nyerteseiként intarziát és textilművészetet tanítottak. De nemcsak külföldön, itthon is szívesen tesz eleget a különböző felkéréseknek.
2005-től négy éven keresztül a Budapesti Műszaki Egyetem zalaegerszegi intézményében művészetek tantárgyat oktatott.
Immár több, mint 40 éve él, alkot és tanít Zalaegerszegen. Iparművészeti munkái, textíliái számos közintézményt szépítenek a városban, a megyében és szerte Európában.

A Liszt-iskolában és a Paksi Képtárban éppúgy megtalálhatók, mint a saarbrückeni egyetemen, vagy a párizsi Kommunikációs Központban.
1983-tól számos önálló kiállítással vitte Zalaegerszeg művészeti életének jó hírét a nagyobb hazai városokba.

Farkasné Perlaki Edit énektanári diplomája megszerzése után a Pókaszepetki Általános Iskolában kezdett tanítani, majd 1973-ban egykori középiskolájába, a Zrínyi Miklós Gimnáziumba került, ahol 2009 őszéig dolgozott. A tanítás, osztályfőnökség és kórusvezetés mellett 1975-ben elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az orosz szakot, és tanította a nyelvet is, kötelező jellegének megszűnéséig.
Az iskola énekkarának vezetőjeként tanítványaival számos városi kulturális rendezvény sikeres lebonyolításában vállalt szerepet.

Az ifjú dalosokkal az intézmény külföldi kapcsolatainak köszönhetően vendégszereplésen jártak Ausztriában, és osztrák, valamint finn kórusokat fogadtak.
Vezetésével a Zrínyi-gimnázium énekkara rendszeres résztvevője volt a keszthelyi Helikon-ünnepségeknek, melyeken két alkalmat leszámítva, amikor ezüstérmet kaptak, a zsűri aranyéremmel értékelte versenyprogramjaikat, 2002-ben pedig a kiemelt aranyéremnek és a kórusvezető különdíjának is örülhettek.

Farkasné Perlaki Edit nagy munkabírását jól példázza, hogy a tanítás mellett 1991-ben elvállalta a karnagy nélkül maradt Városi Vegyeskar vezetését, amit négy éven keresztül magas színvonalon látott el.
2000-ben pedig közoktatás-vezetői oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.


Dr. Gergye Ferenc háziorvos 1954. március 23-án született Zalaegerszegen. Orvosi diplomáját 1978-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd a Zala Megyei Kórház intenzív osztályán helyezkedett el. Mivel fontosnak tartotta a folytonos tanulást, önmaga képzését, munka mellett intenzív terápiás és aneszteziológus szakvizsgát tett.
1983-ban Pákán lett körzeti orvos, és a település lakóinak gyógyítása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként megyei főorvosi dicséretet kapott.

1989-ben általános orvostan szakvizsgát tett, és praxisát áthelyezte Zalaegerszegre. Máig a tavalyi esztendőben megújult Berzsenyi utcai rendelőkomplexumban fogadja betegeit, s emellett több városkörnyéki község rászorulóit is ellátja.
1993-ban megyei háziorvosi szakfelügyelői megbízást kapott, 1997-től folyamatosan a POTE mentoraként segíti szakorvosok és főiskolás hallgatók képzését.

1999-ben üzemorvostani szakvizsgát tett.
1998-2002 között a Zalaegerszegi Orvosi Kamara alelnöke, a következő négy esztendőben a Zala Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottságának, 2007-től pedig a Zala Megyei Kórház Felügyelőbizottságának tagja.
2005-ben Zala Megye Egészségügyéért kitüntetésben részesült.


Paál István 1945. november 16-án született Muraszemenyén. Nagykanizsán érettségizett, majd 1968-ban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát. Ezt követően – a kétéves katonai szolgálat kivételével – a legutóbbi időszakig több cégnél dolgozott különböző vezető beosztásokban. Jelenleg nyugdíjasként folytat rendkívül aktív társadalmi tevékenységet, hiszen 2008-as megalakulásától a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség, 2009-től pedig a Rákóczi Szövetség elnöke.

E kettős minőségében meghatározó szerepet vállalt számos városi kulturális program rendezésében, sikeres lebonyolításában: az idei évben a magyar kultúra napjára nemzeti nagyjaink arcképeiből tablót állított össze, a költészet napján rendszeresen ünnepséget szervez és előadást tart, és jelentős történelmi évfordulóinkhoz kapcsolódva a középiskolások számára több alkalommal színvonalas vetélkedőt állított össze.

Fontosnak tartja mára elfeledett nemzeti emlékhelyeink gondozását, a magyar hősök emlékének megtartását is.
A magyarságtudat megerősítése, múltunk dicsőséges vagy éppen tragikus eseményeinek megismertetése, nemzeti hagyományaink ápolása érdekében úgy a fiatalabb korosztály körében, mint az általa irányított két szervezetben végzett munkája példaértékű és elismerésre méltó.

Simon Judith a középiskola elvégzése után előbb képesítés nélküli óvónőként dolgozott, majd a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja számviteli, később ellenőrzési osztályára került. Innen, az új nevén Társadalombiztosítási Igazgatóságtól ment nyugdíjba.
Édesanyja hatására kezdett énekelni, az általános iskolában, a Zrínyi-gimnáziumban és a Zeneiskolában is kórustag volt. 1962-ben Pungor Antal karnagy meghívására csatlakozott a Városi Vegyeskarhoz.

Mivel fontosnak tartotta, hogy az utódok megismerjék a Vegyeskar történetét, jelentős kutatómunkával, az összegyűjtött adatok, feljegyzések alapján megírta azt – a szöveg rövid kivonata olvasható a kórus honlapján. Eddig 7 albumban rögzítette az énekkar életének eseményeit, képek, újságcikkek, meghívók segítségével dokumentálva a tényeket.

Ezenkívül gondos krónikásként rendszeresen vezeti, hogy hol, mikor szerepel a kórus, és mi van műsoron. Összegyűjtötte az eddigi szereplők ruháit, lefényképezve is megőrizte azokat. Megszerezte a kórust érintő plakátokat, külföldi újságokat. Ezt az egyedülálló és gazdag gyűjteményt a Városi Vegyeskar fennállásának 50. évfordulóján a nagyközönség is megcsodálhatta. Lokálpatriótaként több alkalommal régi fényképeket, tárgyakat adott és jelenleg is ad a megyei múzeumnak.

A Harangláb Népzenei Együttes huszonöt éve, 1985-ben alakult. Korábban működött már a Zalai Táncegyüttes kísérőzenekaraként, de önálló nevét ekkor vette fel. Alapító tagjai Schreiner Jenő prímás; Szíjj Ferenc másodprímás; Kocsis Csaba kontrás és Pál Éva nagybőgős voltak. Később kisegítőként más zenészek is megfordultak az együttesben, a nyolcvanas évek végétől 2010-ig ifjabb Horváth Károly is állandó tagja volt a zenekarnak.

Jelenleg három fő alkotja az együttes gerincét: Kovács Péter kontrás; Varga Zoltán nagybőgős és Schreiner Jenő prímás, aki kezdetektől a zenekar vezetője is.
A Harangláb Népzenei Együttes az évek során bemutatkozott Európa szinte valamennyi országában, sőt eljutottak Afrikába, Ázsiába és Amerikába is.

A zenekar fő profilja a hagyományos magyar népzene autentikus bemutatása – beleértve szűkebb pátriánk, Zala megye folklórkincsének ápolását, idősebb Horváth Károly és Vajda József gyűjtéseire támaszkodva -, ami kezdetben elsősorban néptáncegyüttesek zenei kíséretében merült ki, de később számos önálló, koncert-jellegű felkérést is kaptak, és a zenekar ezt a feladatot is kiválóan látta el.


A Kertvárosi Integrált Óvoda 1995-ben alakult meg, jelenleg két tagintézményében, a Csillagközi Székhelyóvodában és a Napsugár Utcai Tagóvodában 14 csoportban 350 gyermek képzése, nevelése zajlik, 30 óvodapedagógus és 21 segítő munkatárs közreműködésével.

Az intézményben igényes szakmai munkavégzés folyik, az óvodapedagógusok városi, megyei szintű szakmai továbbképzések résztvevői, előadói.
Az óvodában kiemelt szerepet kap a környezettudatos magatartásra nevelés. Szinte nincs olyan városi szervezésű tisztasági program, amibe ne kapcsolódnának be, örömmel csatlakoztak a szelektív hulladékgyűjtéshez.

Számos, újrahasznosításból származó fejlesztő játékot vezettek be, melyekből kiállítást szerveztek, az óvodások pedig sikeresen szerepeltek a környezetvédelmi rajzpályázaton. Évről évre jelentős szerepet játszanak a kertvárosi településrész virágosításában, az esztétikus környezet kialakításában, munkájuk elkötelezettségét a Virágos Magyarország verseny 2009-es különdíja, a Virágos Zalaegerszegért kiírás számos elismerése, a Zöld Óvoda és a Legzöldebb óvodapedagógus címek odaítélése is igazolja.

Zala-Lap