Európa nagyobb városaiban (Hamburg, Lille, illetve a skandináv városok) már gyakorlatban is működnek a „tiszta életforma” egyes elemei. A buszokat biogáz hajtja, a szél és a nap energiáját világításra és elektromos áram fejlesztésére hasznosítják, a lebontott, régi épületek anyagait pedig beépítik az újakba.

Az ökológiai gondolkodás gyökerei már több évtizedes múltra nyúlnak vissza. Az ipari forradalmakat követően kialakult városi életforma egyre inkább zsákutcába jutott; a természetes környezet leépülésének jól látható káros következményei vezettek el egy környezettudatosabb szemlélethez.

A hatalmas méreteket öltött károsanyag-kibocsátással, a fel nem használt szeméthegyekkel, zajjal, zsúfoltsággal szemben már léteznek alternatívák a nagyvárosokban is. A megújuló energiaforrás, a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékhasznosítás, a bioenergia már nemcsak utópisztikus ábránd, hanem olyan kulcsfogalmak, amelyeket illendő beépíteni a városfejlesztési tervekbe.

Zalaegerszegen is megkezdődött az elmúlt években az ökováros felé vezető út „nyomvonalainak” kijelölése. Eddig a szelektív hulladékgyűjtéssel, hulladékgazdálkodással, egészséges ivóvízzel és szennyvízelvezetéssel kapcsolatban történtek jelentős előrelépések.

Rigó Csaba önkormányzati képviselő, a gazdasági bizottság elnöke a témával kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta, hogy az önkormányzat már rögzítette a város környezeti jövőképének alapjait. A környezeti állapot javításával és fenntartásával kell megőrizni a természeti- és ökológiai értékeket, takarékosan, tudatosan és célszerűen felhasználva az erőforrásokat.

– Az elmúlt időszakban több lépés is történt az ivóvízellátás biztonságának fokozása és a vízbázis védelmének érdekében. Örömteli, hogy 14 önkormányzat részvételével létrejött egy önkormányzati társulás Zalaegerszeg és térsége ivóvízminőségének javítására. Az ezt célzó KEOP projekt első fordulójára már beadtuk a pályázati anyagot. Az elbírálás folyamatban van.

Zajlik a Zala jobb partján elterülő városrész csapadékelvezető hálózatának rekonstrukciója is. A korszerű hulladékgazdálkodási rendszer már egy ISPA program keretében több évvel ezelőtt megvalósult – sorolta a képviselő az eredményeket.

A jövő terveivel és az ökováros-program bővülő elemeivel kapcsolatban Rigó Csaba úgy látja: egy geotermális fűtési rendszer kialakítása mindenképpen fontos lenne mert, ezáltal lazulna a gáz-függőség. Az itt működő, vagy idetelepülő vállalkozásokra is jótékonyan hatna, hiszen kompetitív előnyhöz juthatnák azáltal, hogy a közüzemi díjaik csökkennének.

A képviselő szerint az is nagy előrelépés, hogy a szennyvíztisztító telepen az utóbbi időben fokozódott a biometángáz termelése. Ez megalapozhatja a metángázzal működő úgynevezett zöld-autóbuszok beszerzését is. Erre a helyi volántársaság részéről már van is érdeklődés.

Gecse Péter önkormányzati képviselő, hulladékgazdálkodási- és környezetvédelmi szakemberként és fiatal politikusként is úgy látja, hogy az ökováros kiépítésének alapjait tudatformálással és szemléletváltással kell kezdeni.

– Nagyon fontos a lakosság tájékoztatása, legyen szó hulladékgyűjtésről, légszennyezettségről, vagy akár elhasznált- vagy természetes anyagok hasznosításáról. Szeretnénk a jövőben erősíteni az oktatási intézményekben a környezettudatos nevelést, akár tanórák, akár fakultatív programok, például üzemlátogatások keretében.

A képviselő említést tett arról is, hogy egy-egy sikeres pályázatnak köszönhetően a városban zöld-óvoda (Szent László úti tagóvoda) és öko-iskola (Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola) is működik, ami segíti a gyerekek szemléletének formálást.

Hogy a gyakorlatban mindezt hogyan kell elképzelni? A zöld-oviban például helyben komposztálnak, a hulladékot szelektíven gyűjtik, ezen kívül az óvodai foglalkozások keretében folyamatosan bevonják a gyerekeket is a munkába.

Mondjuk játékokat, képeket készítenek természetes anyagokból, vagy elhasznált palackokból, papírból. Gecse Péter szerint a jövőben a hulladékudvaron belül meg kell oldani egy újrahasznosítási központ kialakítását, valamint fejleszteni kell az intézmények szelektív hulladékgyűjtését is.

Major Gábor önkormányzati képviselő, az MSZP városi szervezetének elnöke az ökováros programmal kapcsolatban elmondta: minden jó elképzelést támogatnak, ám örülnének, ha a koncepció írásos formában is megjelenne, mert egyelőre homályosak a városvezetés ez irányú elképzelései. Szerinte fontos, hogy mielőbb megoldódjanak a belváros közlekedési és parkolási problémái.

Az ivóvíz, szennyvíz és szelektív hulladékgyűjtés kérdése valóban nélkülözhetetlen, de ezek alapok. Az ökováros program ennél jóval több kell, hogy legyen, s a megújuló energiaforrásokat, a szemét újrahasznosítását valamint a város zöldfelületeinek védelmét, gyarapítását kéne a központba állítani.

Ez utóbbival kapcsolatban a szocialisták azt tervezik, hogy egy-egy parkot örökbe fogadnak, hogy megmutassák: odafigyeléssel és közös munkával szebbé lehet tenni a környezetet. A képviselő fontosnak érzi az ökológiai szemlélet terjesztését, s reméli, hogy a városvezetés mielőbb civilek és szakértők bevonásával – részleteiben is kidolgozza az ökováros programot.

Zala-Lap, Pánczél Petra